A Zsinati Külügyi és Ökumenikus Bizottság ciklusterve

A ZSINATI KÜLÜGYI ÉS ÖKUMENIKUS BIZOTTSÁG CIKLUSTERVE (2009-2014)

A BIZOTTSÁG 2014. NOVEMBERI ZSINATI ÜLÉSRE ELŐTERJESZTETT CIKLUSZÁRÓ BESZÁMOLÓJA

  • Nemzetközi jelenlét erősítése

    A nemzetközi szervezetekben való szerepvállalás hűen tükrözi az ökumené iránti elkötelezettségünket. Elsősorban nem anyagi, hanem szellemi hozzájárulásunk fontos. Ezért meg fogjuk erősíteni a teológiai és akciószerű (pl. nőszövetségi, ifjúsági) részvételünket az elkövetkező időszakban. Az utóbbi időben erősödött ez az elkötelezettség. Jelenleg valamennyi meghatározó nemzetközi szervezet valamely munkacsoportjában van aktív képviselőnk, akiknek a munkáját a Bizottság hatékonyabban kívánja támogatni és felügyelni. Általában az utaztatáshoz kell a forrásokat biztosítani, ami alapvetően már most rendelkezésre áll.

  • Hazai összefogás: tanácsadó testület és munkacsoportok

    Ahhoz azonban, hogy a fenti célnak eleget tegyünk, itthon kell összefognunk azokat, akik már jelenleg is aktív részesei a nemzetközi ökumenikus teológiai, missziói munkának. Az „Ökumené" tanácsadó testület erre kiváló alkalom. Az itt felmerülő nemzetközi kérdéseket ad hoc munkacsoportokban folytathatjuk tovább, szakértők bevonásával (pl. etikai, gazdasági, etnikai, európai uniós stb. ügyekben).

     

    Az együttgondolkodásba kiszámítható és elszámoltatható módon be kell vonni azokat az intézményeket, testületeket, amelyek hozzá tudnak járulni ehhez a munkához: az Akadémiákat és a Doktorok Kollégiumát, valamint egyéb zsinati munkaágak és bizottságok képviselőit. Utóbbiban az ökumenikus szekciók újraindítását kezdeményezzük.

  • Hazai konferenciák nemzetközi témákban

    Az említett témákban, aktuális kérdésekben szerveznünk kell konzultációkat, konferenciákat. Ez azért sem lehetetlen, mert ezek a kérdések minket is érintenek, s jótékony hatásuk lehet saját egyházunk tanügyi fejlődésére, társadalmi tanításának erősödésére. Ezen a téren fontos az a sokéves törekvés, hogy a különböző munkaágak együttműködjenek. Az utóbbi időben erre konkrét, jól sikerült példák vannak. A külügyi iroda több szálon kötődik a missziói, ifjúsági és diakóniai munkaághoz már most.

  • Részvételünk egyes akciókban

    Az Egyházak Világtanácsa Palesztinai és Izraeli Ökumenikus Kísérőprogramjában (EAPPI) való részvételünk rávilágított arra, hogy mindkét fél számára nyereség az, ha egy-egy képviselőnk nemzetközi programokban aktívan jelen van. Egyrészt elkötelezettségünket bizonyítja a világegyházban, másrészt egyházunk gondokozására is pozitívan hat, hozzájárul a missziói elköteleződés erősödéséhez. Az EAPPI programban való részvétel költsége egy fő számára mintegy 1.000.000 Ft volt. Egyéb külmissziós felelősségvállalásunk ennél is többe kerülhet. Azt azonban tudatosítanunk kell, hogy elvileg egy-egy kezdeményezésre van anyagi- és humán erőforrásunk. 

    Az is elképzelhető, sőt logikus lenne, hogy a Magyar Református Egyház küldjön egy-egy résztvevőt pl. EVT programba. Az ehhez szükséges anyagi forrás egy részét (de nem az egészet) külföldi támogatásból is megoldhatjuk.

  • Ökumené és nemzetközi kapcsolatok erőteljesebb megjelenítése

    A fentiek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezek az ügyek részeivé váljanak egyházi mindennapjainknak, a „belső kommunikációnak". Erre az eddiginél nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni. Már most sokkal több hír jelenik meg honlapunkon, nyomtatott sajtónkban a külügyekről, mint korábban. Ehhez odafigyelésre és energiára van szükség. Ám ez megéri: nem egy konkrét egyháznak van külügye, hanem a konkrét egyház a világegyház része. Az ökumenikus jelenlét az adott egyház belső életét tükrözi vissza.

  • Kárpát-medencei hálózat

    Az alkotmányozó zsinat „minősített idő" az ökumené terén is, a fentiek jegyében. Az elmúlt 20 évben nem sikerült a magyar reformátusság hangját, véleményét hatékonyan megjeleníteni nemzetközi szinten. Ennek több oka volt: önközpontúságunk, törekvésünk területi érdekek egymástól független érvényesítésére, felelősségünk felismerésének és összefogásunknak a hiánya. Ebben a tekintetben megint csak az elmúlt években jelentős előrelépés történt, illetve a „politikai" széthúzás is enyhült. A Közös Zsinat kiváló terepe a közös ökumenikus szerepvállalásnak. Aki egyesül, kifejezésre juttatja különös krisztusi közösségét, óhatatlanul felelős szereplővé válik az ökumenikus térben. Ennek tudatos felvállalását most lehet elmélyíteni.

     

    Konkrétan ez a következőket jelenti:


    a) rendszeres együttműködés a részegyházak külügyi és ökumenikus bizottságai között


    b) egy bizottság létrehozása a Közös Zsinat keretében, amely segítené a fenti törekvést


    c) közös készülés a nemzetközi eseményekre, különösen a különböző szervezetek nagygyűlésére. Ez a fenti körben történne, de rendszeresen szerepelnie kell a Közös Zsinat, illetve a Generális Konvent napirendjén.


    d) a gondolatainkkal átgondolt rendszerben kell gazdagítani a világegyházat. Alapvetően a következő koncentrikus felépítésben hajtható ez végre:

     

  • Partneregyházi kapcsolatok

    A testvéregyházi kapcsolatok jelentős bővülése nem reális. Az afrikai partnerség megjelenítése jó üzenetet hordozhat a jövőben. Ebben is vannak már előrelépések (ld. dél-afrikai kapcsolatunk, Tiszáninnen testvéregyházi kapcsolata, Ghána-i kapcsolat a budapesti teológián keresztül).

    Fontosabb ennél, hogy megerősítsük azt a folyamatot, ami elindult, azaz testvéregyházi kapcsolatainkat tematikusan építsük fel. Az együttműködés elmélyítését jelentheti, ha a nemzetközi ökumené tematikáját, fontos kérdéseit, illetve kezdeményezéseit (konkrét akcióit) ebben a körben, két- és többoldalú partnerségben feldolgozzuk, átültetjük a gyakorlatba. Ehhez az is kell, hogy a kapcsolatok az egyházvezetői szint mellett szakmai, szakági szinten is megerősödjenek. Egyre több ilyen akad, ezeket több energiával kell gondozni, illetve a partnerkapcsolatok egészében helyüket pontosan kijelölni. 

    A következő ciklusban partneregyházi konferenciát is össze kell hívni, amely a kárpát-medencei egyházak részvételével az egységesülési folyamat utógondozásának, kommunikálásának is kiemelt helye lesz.

  • Gyülekezeti partnerkapcsolatok

    A gyülekezeti kapcsolatok ápolására is egyre nagyobb az igény, mind belső, mind külső szinten. Nem zsinati feladatról van szó alapjában véve. Ugyanakkor az ösztönzés, valamiféle koordináció (pl. elektronikus partnerkereső adatbázis) mégiscsak felelősségünk. Annál is inkább így van ez, minthogy kétoldalú partnerkapcsolataink és RVSZ európai szintjén is létezik az igény ezek
    ösztönzésére. A Bizottság ennek segítését elsőrendű feladatának tartja.

  • Diaszpóra

    A diaszpóra gondozása csak részben külügy. Az elkezdődött pozitív folyamat, amely erősen kötődik a külügyi bizottsághoz, nem törhet meg, konkrét lépeseket kell tennünk. Ilyenek: a lelkészküldés rendszerének sürgős meghatározása, amely összhangban van a közös kárpát-medencei lelkészképzés rendjével. Erre akár egy külön bizottság is létrehozható a Közös
    Zsinat kebelében. A koncepciót meg kell határozni, a partneregyházainkkal a kereteket rögzíteni kell.

     

    Az elindított kezdeményezést folytatni kell; a külügyi bizottság felelős szerepet kíván vállalni a stratégia kialakításában.

  • Tájékoztatás, kommunikáció („reformpress")

    Sürgető felelősségünk és érdekünk a nemzetközi kommunikációnk helyreállítása. E tekintetben el kell dönteni, hogy ez közös ügyünk-e a Kárpát-medencében, vagy a MRE önálló hírlevelet hoz létre. A hírlevél elindításának semmi akadálya sincs. A Kommunikációs Szolgálattal együttműködve havonta megjelentethetünk híreket, illetve kommentárokat. A szükséges híranyag a rendelkezésünkre áll, valójában csak szerkesztenünk kell azt.

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 2,1–15

„Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink