Helyzetelemzésre van szükség

2017. május 12., péntek

Korábban hírt adtunk arról, hogy a Zsinati Tanács 2016. december 14-i határozata alapján elindult a református egyház köznevelési intézményrendszere fejlesztési stratégiájának kidolgozása. A gyakorlati tudnivalókról Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnokot, a stratégiai tervezést koordináló csoport vezetőjét kérdeztük.

Kik alkotják az ötfős csoportot, amelyet a Zsinat elnöksége megbízott a stratégiai tervezés koordinálásával?

A Zsinati Tanács decemberi határozatában úgy rendelkezett, hogy a Zsinat elnöksége hozzon létre szakértői csoportot a feladatra. A Zsinat elnöksége jól érzékelte, hogy a stratégiai tervezés részletes ütemtervének elkészítését, valamint a stratégiai tervezés folyamatának koordinálását viszonylag kis létszámú, állandó összetételű, a református intézményrendszert jól ismerő és a stratégiai tervezésben is jártas csoportra kell bízni. Az ötfős csoport tagjai: Mihalina László mezőtúri lelkipásztor, aki intézményfenntartó képviselője is, egyszersmind korábban évekig igazgatója volt a Mezőtúri Református Kollégiumnak, szak­vizsgázott pedagógus, Papp Kor­nél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője, a halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ igazgatója, Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet (RPI) igazgatója, Veress Bertalan, a Tiszántúli Egyházkerület tanügyi főtanácsosa, aki hosszú időn keresztül pedagógusként volt jelen a református köznevelésben, és jómagam, aki 1990 óta vagyok aktív részvevője a református köznevelésnek, 1993-tól a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatójaként, 2002-től a Tiszáninneni Egyházkerület részéről a Zsinati Oktatásügyi Bizottság munkáját felügyelő referens főgondnokként, 2015-től pedig az RPI és a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatótanácsának elnökeként.

Milyen további szakértőket vonnak majd be a munkába?

A Zsinati Tanács határozata kimondja, hogy a stratégiaalkotás tevőleges feladataiban „mind a négy egyházkerületből arányos számú összetételben legyen a szakértői csoportnak fenntartói tagja, intézményvezetői tagja, teológiai tanár tagja, egyházi belső és külső szakértő tagja”. A Zsinat elnöksége és a stratégiai tervezést koordináló csoport kiemelten kíván oda­figyelni arra, hogy amikor majd elérünk ahhoz a munkafázishoz, amely több munkacsoport felállítását teszi szükségessé, akkor az egyházkerületek elnökségei által javasolt szakértők kerüljenek a kialakuló területeknek meg­felelő munkacsoportokba.

Ha már a munkafázisokról és az ütemtervről esett szó, milyen tevékenységeket tartalmaz a stratégiai tervezés folyamata?

A stratégiai tervezés folyamatának tevékenységeit a részletes projektterv (feladatterv) tartalmazza. Ebben négy fázist különítettünk el. Az első fázis, az előkészítés jelenti mindazokat a tevékenységeket, amelyeket a zsinati tanácsi határozattól a stratégiai tervezést előkészítő és koordináló csoport létrejöttén és megbeszélésein keresztül a projektalapító dokumentum, a megvalósíthatósági tanulmány és a részletes feladatterv elkészítéséig el kellett végezni. Ez a szakasz március 31-én zárult. A második fázis, a stratégia elkészítése is négy nagyobb tevékenységcsoportból áll.

Melyek ezek?

Először alapos helyzetelemzésre van szükség, hiszen ismernünk kell annak az intézményrendszernek a jellemzőit és állapotát, amelyre a fejlesztési terv készül. Már a helyzetelemzés szempontrendszerének összeállításához véleményt kérünk a református intézményfenntartóktól – többnyire gyülekezetektől – és az intézményektől abban a kérdésben, hogy véleményük szerint melyek azok a nagyobb területek, amelyeken célszerű elvégezni a helyzetelemzést, és milyen konkrét kérdéseket tartanak meghatározónak a helyzetelemzés egyes területein. A válaszok alapján online kérdőívek készülnek, amelyeket még júniusban elküldünk a fenntartóknak és az intézményeknek – ezúton is kérem őket, hogy a tanév lezárásának forgatagában szánjanak időt a kérdőív kitöltésére, hiszen fontos, hogy nyáron feldolgozzuk a kérdőíveket és elkészítsük a helyzetelemzést. Ezzel párhuzamosan másik munka is indul, amelyre már mind a négy egyházkerületből kértünk javaslatot az abban részt vevő személyekre: ez a küldetés és jövőkép megfogalmazása.

Mit jelent ebben a helyzetben a küldetés megfogalmazása?

Azt szeretnénk látni, mi a Magyarországi Református Egyház intézményes köznevelési küldetése, újrafogalmazva ennek a küldetésnek a teológiai-igei, valamint a pedagógiai alapvetését. Az előbbi megfogalmazására a négy egyházkerület egy-egy teológiai szaktekintélyt delegál, az utóbbi megfogalmazására három – művelődéstörténeti, pedagógiai-pszichológiai, valamint metodikai-módszertani – aspektus szerint kérünk fel szakembereket, ez esetben nem feltétlenül egyházkerületi paritásban. Az így megszülető alapvetéseket közzétéve szeretnénk egyházon belüli eszmecserét kezdeményezni a küldetésünkről.

Mit fog tartalmazni a jövőkép?

A jövőkép az intézményrendszerünk kívánt állapotát vázolja fel. Jelenlegi helyzetünkből tehát e felé kell tartanunk. A stratégiaalkotás során azonosítjuk majd azokat a nagyobb területeket, amelyekkel foglalkozni kell – mint például az intézményrendszerünk spiritualitása –, majd ezen belül kisebb területeket, építőköveket jelölünk ki, amelyekre külön fejlesztési, intézkedési tervek készülnek. Ezek fokozatos megvalósítása eredményezheti azt, hogy a jelenlegi helyzetből határozottabban és gyorsabban haladjunk a kívánt helyzet felé. Ezek a részletes tervek készülnek el a harmadik fázisban, és ezek megvalósítása jelenti majd a negyedik fázist. Minden munkafolyamat végén, még a keletkező terv vagy dokumentum elfogadása előtt úgynevezett társadalmi vitára szeretnénk bocsátani a dokumentumot azért, hogy sokak véleményét és bölcsességét megfontolva a lehető legjobb terv készüljön.

Hogyan kapcsolódhatnak be a stratégiaalkotás folyamatába a református köznevelés szereplői?

A fenntartóktól és intézményektől többször is kérünk véleményt, javaslatot, tanácsot, most elsőként a helyzetelemzés szempontrendszerére nézve, később pedig majd a helyzetelemzés adatgyűjtése kapcsán és a társadalmi viták során. Így minden olyan közösség és egyén lehetőséget kap a bekapcsolódásra, aki felelősséget érez a református intézményes nevelés iránt. Kérjük a fenntartókat és intézményeket – hiszen rólunk van szó –, hogy érdeklődő figyelemmel kísérjék a stratégiaalkotás folyamatát, és mondják el véleményüket, javaslataikat az oktatasi.strategia@reformatus.hu címre küldött levélben. Az Isten szerinti kiválóság nemcsak ígéret, hanem valóság lehet, ha azt igazán akarjuk, keressük és hűséggel teszünk is érte.

Reformátusok Lapja

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Péld 4

„Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink