Iránytű a mindennapokhoz

2017. május 17., szerda

A Nemzeti Múzeumban mutatták be május 16-án a „Protestáns etika kézikönyve” című kötetet. A Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó közös gondozásában megjelent kiadványról Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzora, Lányi András író, filozófus és Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára, a kötet szerkesztője beszéltek.

„Nagy szolgálatot tesz az, aki ebben a kusza világban iránytűt ad a kezünkbe. Áldott az, aki megfogja a bizonytalankodó embertársa kezét és jó irányba vezeti” – köszöntötte Hafenscher Károly miniszteri biztos a könyvbemutatón megjelenteket. Mint mondta, ötszáz évvel ezelőtt egy különösen zajosnak tűnő világban, sok csalódás nyomán, egy életet – és örök életet meghatározó – válaszút előtt állt az emberiség. A változás folyamatába neves reformátorok, kevésbé ismert gondolkodók és lelket formáló emberek álltak be, a reformáció pedig olyan értékeket kínált, melyekhez vissza kell térni. „Ma egy olyan könyvet vehetünk a kezünkbe, mely beáll ebbe a sorba és megfoghatóvá, továbbgondolhatóvá tesz értékeket” – fogalmazott, majd hozzátette: a kiadvány abban is segít, hogy ne tévedjünk el emberként a világban.

„Ennek a könyvnek a megszületésével és megjelenésével a reformációi emlékév kiemelkedő pillanatához érkeztünk, olyanhoz, mely méltó a jeles jubileumhoz – tette hozzá Hafenscher Károly. – Méltó a reformátori örökséghez, mert nem múltba révedő, nem öncélú, hanem a szó legnemesebb értelmében közcélú munka, igaz ajándék a magyar ember számára.”

A jelenhez tartozik

Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) emeritus professzora az etika és a reformáció kapcsolatáról beszélt. Rámutatott, hogy bár visszatérő vád a reformációval szemben, hogy az isteni kegyelmet hangsúlyozva lebecsülte a cselekedeteket, Luther Márton mégis a tíz parancsolat magyarázatával kezdte kátéi sorát, illetve Kálvin János is részletesen foglalkozott a keresztyének életvitelével.

„Ez a kötet igazolja, hogy az egyházat ma is érdekli az etika és fontosnak tartják az erkölcsi kérdések tisztázását” – tette hozzá a professzor. A mű közös református és evangélikus kiadvány, mely első a maga nemében. Célja nem a történeti visszatekintés vagy a protestáns etika történetének bemutatása, hanem sokkal inkább az előretekintés „azzal a felelősséggel, hogy be kíván avatkozni a világ rendjébe, miközben keresi a konstruktív párbeszéd lehetőségét”.

Reuss András szerint a kötetből megtudható, mi a protestáns etika és melyek mai sajátosságai, történetei. „Fontos kérdések mellett szempontok és érvek kifejtését tarthatjuk kezünkben, melyek hozzájárulhatnak etikai döntések meghozatalához” – magyarázta az EHE emeritus professzora

A kézikönyv módszertani segítséget kíván nyújtani az erkölcsi véleményformálás kialakításában, valamint betekintést enged az etika főbb területeinek válasz- és útkeresésébe, megoldási kísérleteibe. Elméleti és módszertani megalapozáson túl a mindennapi kommunikáción és a motiválhatóságon keresztül a család, az intim szféra, a környezethez és a technikához való viszonyulás kerül tárgyalásra. Ezek vezetnek be a gazdaság, a politikai élet, a közélet és az egyházi hivatások etikájába, a kötetet pedig keretbe zárja a végső időre való kitekintés.

A jövőből szemlélve

„Ez a kiadvány ugyanúgy elkerülni kívánja az isteni kinyilatkozatás múltba forduló, dogmatikus felfogását, mint azt a passzivitást, amit a jövőbe vetett reménység sugalmazhat minden embernek” – mutatott rá Lányi András filozófus. „Döntő jelentőségűnek tartom a »már« és a »még« közötti léthelyzetünk hangsúlyozását, vagyis az átmenetiséget” – mondta, majd egy Cserháti Sándor idézettel magyarázta kijelentését: a keresztyén ember abból indul ki, ami már megtörtént, de még nem lett teljessé.

Mint mondta, Dietrich Bonhoeffer szerint az etika az együttélés tanulása. Ez a fajta tanulás pedig olyan, amiben nincs előrehaladás, mindig elölről kell kezdeni. „Az etikát minden nemzedék újraírja, de nem azért, mert az előző nemzedéké nem elég jó, hanem mert épp annak a tudásán alapul, hogy cselekedeteinkért a felelősséget nem háríthatjuk senki másra, tehát a hagyományra sem” – tette hozzá Lányi András. E gondolatok nyomán a kézikönyv fejezeteinek központjába azok a kérdések kerültek, melyekkel a ma élőknek kell számot vetniük – és melyeke nincs kézzel fogható válasz.

A filozófus arra is kitért, hogy vannak olyan korok, melyek átmenetibbek a többinél, a mienket pedig ezek közé sorolhatjuk. Akik olyan korban nőnek fel, mint a mai, azok annak tudatában élnek, hogy az előttük álló fordulat kikerülhetetlen. Tudják, hogy a jövő hozhat pusztulást vagy megmenekülést, de a jelen állapot tarthatatlan. „Korunk betegsége a tiszta lelkiismeret, melyet Albert Schweitzer 100 évvel ezelőtt az ördög találmánynak nevezett” – emlékeztetett Lányi András, majd hozzátette, hogy soha nem volt még olyan könnyű „tiszta lelkiismerettel” élni, mint ma, az emberiség pedig soha nem követett el olyan mértékben halálos bűnöket önmagával és a teremtett világgal szemben, mint a modern ipari társadalomban. Mint mondta, olyan hálózatokban tevékenykedünk, ahol az ember személyes felelőssége szinte felismerhetetlen.

„E paradox helyzetből a kötet szerzői egyetlen utat ismernek: tudatosítani felelősségünket mindazért, ami velünk és általunk történik” – fogalmazott. A felelősség radikális újragondolásának eredménye nem lehet más, mint a morális és politikai, a lelkiismereti és a világi szféra hagyományos elválasztásának újragondolása. „Ennek soha nem volt még akkora tétje, mint a mi korunkban, melyet utódaink a felelősség ébredése vagy a pusztulás korának neveznek majd – ebben nyújt segítséget a kézikönyv mind a hívők, mind pedig a laikus olvasók számára” – zárta gondolatait Lányi András.

Szükség van rá


A kötet szerkesztője, Fazakas Sándor beszámolt róla, hogy a szakmai tudomány terén egyértelmű volt a megállapítás, miszerint a reformáció legalább három terület megítélésében hozott változást: a hatalomhoz és a pénzügyhöz való hozzáállás kérdésében, valamint a szexualitás megítélésében – azonban mára ezeket ki kell egészíteni. Mint mondta, a reformátori gondolkodás a mai korban is változást kell hozzon a technológiai eszközök, az információkezelés, a környezetvédelem kérdéseiben és más tudományos kutatáshoz való hozzáállás megítélése tekintetében.

Világunkban megfigyelhető, hogy egyre jellemzőbb a tanácstalanság, ezért igény van az egyértelmű etikai tájékoztatásra” – fogalmazott a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára, de azt is hozzátette, mivel folyamatosan változik a minket körülvevő világ, ezért az egyértelmű válaszok helyett inkább az iránymutatás jellemző.

Mint mondta, meg kell szólaljon a keresztyénség és a reformátori teológiai gondolkodás hangja. „Szükség van rá, hogy újból a reformátori gondolkodás felől – ökumenikus szemmel – mutassuk be, mit gondolunk ennek a világnak a formálásáról” – mutatott rá Fazakas Sándor. „A cél, hogy segítsük a saját etikai kompetencia kialakulását. Segíteni szeretnénk a felelős etikai döntések meghozatalát és rávilágítani, hogy a reformátori etika a hit és az élet, a szabadság és a felsőség összefüggésében ölt formát mai világban.”

A szerkesztő azt is hangsúlyozta: a kötet elkészítésének fontos tapasztalata volt, hogy az egyház hangja nemcsak a médiában és a hivatásosok részéről hallható, hanem érdemes odafigyelni azokra a gondolkodókra, kutatókra, munkaközösségekre és tanítókra, akik kompetens módon képesek az egyház és a teológia mai világban hangoztatott felfogását képviselni.

A kötetben nem olyan tanácsokat és mintákat adnak, melyek minden helyzetben alkalmazhatóak, de segíteni szeretnék a tájékozódást. A kézikönyv egyfajta motiváció arra nézve, „miért szabad változtatni a világhoz, a technikához, az információhoz, a hatalomhoz való hozzáálláson” – összegezte a szerkesztő.

A kötet szerzői:
Béres Tamás, Borsi Attila, Fazakas Sándor, Füsti-Molnár Szilveszter, Kodácsy Tamás, Kovács Krisztián, Németh Tamás, Orosz Gábor Viktor, Rácsok Gabriella, Szabó B. András, Visky S. Béla

A kötet megjelenését a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Reformáció Emlékbizottság támogatta.

Farkas Zsuzsanna, fotó: Vargosz

forrás: reformacio.ma


Ez történik továbbiak →



Istent keresem

ApCsel 12,1–5

„...a gyülekezet pedig buzgón imádkozott érte Istenhez.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink