Határokat átívelő hit

2017. július 20., csütörtök

„Mindegy, hogy milyen gonosz erőkkel kell szembenéznem, soha nem töretek meg, soha nem törtök meg" – így imádkozott az a fiú, akit szülőföldjéről hurcolt el a Boko Haram. Egy héttel később a radikális militarista szervezet elengedte a fiatalembert, aki hazatérhetett családjához. Ilyen és ehhez hasonló csodák történnek Nigériában – derült ki püspökük magyarországi előadásából.

Oliver Dashe Doeme, Nigéria maiduguri egyházmegyéjének püspöke július 17-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mutatta be a keresztyének helyzetét Nigériában, akik a Boko Haram nevet viselő (terror)szervezet fenyegetésében élnek. A szekta nevének jelentése: „a nyugati oktatást meg kell szüntetni". Az pedig nem kérdés, hogy ezzel együtt a nyugati keresztyénséget is. 2006-ban a dán Mohamed-karikatúrák hatalmas visszhangot keltettek a muszlim világban. Nigériában, Maiduguri-ban február 18-án ötvenkét templomból ötvenet semmisítettek meg iszlám radikálisok. A püspök nyolc évvel ezelőtt, 2009-ben vette át hivatalát, abban az időben, amikor a Boko Haram útjára indult. Mint mondta, Észak-Nigériában a kormányzat elhanyagolta a kötelességeit, többek között a muszlim fiatalok oktatását és képzését, akikből a Boko Haram új tagjai kerülnek ki. Azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a szekta 3-4 éves korukban kiszakítja a gyermekeket környezetükből, akik többet nem látják szüleiket, „teljes agymosáson" esnek át és csak a szervezet irányítja őket. A Boko Haram tagjai lányokat rabolnak el, családfőket végeznek ki, hogy feleségeiket elvihessék. Közösségeket, falvakat, városokat tesznek tönkre, egyházi intézményeket rombolnak. Céljuk, hogy keresztyén embereket és keresztyén tulajdont pusztítsanak. 2014 volt a szervezet működésének fénykora: 2 és fél államnyi területet uraltak. Ez azt jelenti, hogy Észak-Nigériában több mint 150 ezer keresztyén vált belső menekültté.

„A jó hír, hogy a kereszténységet soha nem lehet megtörni. Ahogy a Szentírás is elénk tárja, emberi erő nem tudja megsemmisíteni az isteni akaratot, mert ami tőle ered, örökkévaló és minden megpróbáltatást túlél" – fogalmazott a püspök. A keresztyének a 2014 óra tartó támadások ellenére hűségesen járnak istentiszteletre, imaalkalmakra. Csodaként említette annak a családnak a történetét, akik megmenekültek a Boko Haram haragjától, amikor annak tagjai feldúltak egy falvat. A család bennragadt a saját otthonában, azonban a gyakorlattól eltérően ebbe a házba nem rontottak be. A szülők és gyermekek együtt imádkoztak és hónapokon át nem vették őket észre. A vizük és az élelmük is éppen addig tartott ki, míg a katonaság megérkezett és visszafoglalta a területet. „Reverendát hordok és püspöki fejfedőt, a válság óta is ezekben megyek mindenhova és nem esett bántódásom, pedig tudjuk, hogy a Boko Haram megöli a papokat" – mutatott rá az előadó Isten megtartó jóságára.

Nagy siker, hogy az emberek többsége visszatérhetett szülőföldjére, azonban a humanitárius válság ezzel még nem ért véget. Nincs házuk, ahol lehajthatják fejüket, nincs ételük, nincsenek gyógyszereik. Az egyház és a segítőik támogatják a belső menekülteket, azonban a folyamatos korrupció megnehezíti a helyzetüket, mert mint mondta, sok tisztviselő a saját hasznára fordítja a támogatásokat, vagy sokszor csupán „pihennek" ahelyett, hogy fellépnének a gyilkos szervezet ellen. „A nagyhatalmú muszlim vezetők a Boko Haramot támogatva kormányozhatatlanná szeretnék tenni az országot. Imáink azonban meghallgattatnak, hiszen ha a militánsok szándékát nézzük, már mindenki áttért volna, a Jézus Krisztusban való hit azonban megtart minket" – tette hozzá. Az egyházmegye novemberben ünnepségre készül megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Oliver Dashe Doeme hangsúlyozta, hogy ez egyúttal a gonosz erők feletti győzelem ünnepe is lesz. „Az Úr jó és soha nem engedi, hogy démoni szellemek homályosítsák be az árnyékát."

Tegyünk a vallásszabadságért

Az alkalmon Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, kegyelmi állapot, hogy számunkra megadott a segítségnyújtás lehetősége. „Vannak a világnak tájai, ahol a felekezetek békésen élnek egymás mellett, aztán megjelennek azok, akik tüzeket gyújtogatnak, gyilkolnak. A keresztyének üldözése, a vallásüldözés nem történelmi múlt, amin már túl vagyunk, ellenkezőleg, a 21. század legsúlyosabb globális kihívása, amiről tudnunk kell és meg kell adnunk mindenfajta támogatást a rászorulóknak" – figyelmeztetett a miniszter. A Stipendium Hungaricum nevű ösztöndíj segítségével felekezeti hovatartozástól függetlenül közel 3000 fiatal tanul Magyarországon a világ valamennyi tájáról. Egy új, szeptemberben induló ösztöndíjprogram segítségével pedig tanulni vágyó keresztyén fiatalokat várnak az oktatási intézmények, akik patronálását az egyházak vállalták. Így valóban otthon lehetnek a református, katolikus, evangélikus egyházak helyi közösségeiben a diákok, akik hazatérve tudásukkal, tapasztalataikkal, kapcsolataikkal valódi építőköveivé válhatnak az országok közötti együttműködéseknek.

Jan Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja köszöntőjében azt kérte, éljünk lehetőségeinkkel a 21. század jobbá tétele érdekében. A globális népesség hetvenöt százaléka számára nem biztosított a vallásszabadság joga.

„Az ennek megváltoztatásáért folytatott küzdelemben a közöny, a tudatlanság és a félelem a legfőbb ellenségünk. Ha nem érdekel minket, hogy mi folyik a világban, mert elég bajunk van magunknak is. Ha félünk felemelni a hangunkat, félünk beszélni azok érdekében, akik nem tudnak kiállni magukért. A tudatlanság pedig intoleranciát szül. »Ora et labora«, azaz együtt kell imádkoznunk és dolgozunk, szövetséget építenünk a humanizmus és a szolidaritás jegyében" – összegezte gondolatait a megbízott.

Szoták Orsolya, fotó: Vargosz

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 43,1–12

„És íme, Izráel Istenének a dicsősége közeledett kelet felől;...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink