Két könyv két nézőpontból

2017. november 16., csütörtök

Lelki békénket felforgató olvasmányok vagy Isten jobb megismerését segítő írások? Egyáltalán kell-e különbséget tennünk a kettő között? Ellis Potter Honnan tudod? és 3 elmélet a mindenségről című könyveit ajánljuk. 

A kérdéseink ereje

Néhány hónappal ezelőtt egy barátom nyomta a kezembe ezt a két könyvet. Potter munkáinak olvasása nem egyszerű: a könyvek látszólag több ponton is kihívást intéznek a református hit egyes alapvetéseihez. Mindezt véleményem szerint csak egyfajta kontrasztként, látókörünk szélesítése céljából teszik, ugyanakkor ahhoz, hogy erre a véleményre eljussunk, kitartásra, és sok-sok kérdésre lesz szükségünk. De nézzük, hogy pontosan hogyan is.

Az első könyv (Ellis Potter Honnan tudod? című munkája), az ismerettel, a világ megismerésével foglalkozik. Potter egy episztemológiai négyszöget vázol fel, amelynek a Szentírás csak egyik – igaz, szerinte is igen fontos – sarokköve. Ahhoz azonban, hogy a világot és a benne foglaltakat igazán megismerhessük, szükség van a másik háromra – a racionalitásra, az intézményekre és a tapasztalatra – is. Potter központi gondolata a kiegyensúlyozottság, véleménye szerint ugyanis sokan hajlamosak vagyunk egy-egy sarokpontra nagyobb hangsúlyt fektetni, így pedig érzékelésünk torzul, vagyis nem a teljes igazságot, csak annak egy szeletét láthatjuk. És ezzel el is jutottunk az első könyv jelentette kihíváshoz.

Hívő keresztyénként ugyanis itt komolyan fölháborodtam, és megkérdőjeleztem Potter hitét. Mégis miért lenne szükség a racionalitásra, intézményekre, vagy a saját tapasztalataimra a Szentírás mellett? Ha abban nincs benne, amit tudnom kell, ugyan miként lehetne benne a másik háromban? Hála Istennek a kérdések feltevését itt még nem hagytam abba, ez pedig nem bizonyult rossz ötletnek.  

A két előző után ugyanis érkezett még néhány, amely elvezetett egy egészen megnyugtató megoldáshoz. Szoktam-e istentiszteletre járni? Szoktam. Ki felel az istentiszteletért? Az egyház. Mi az egyház? Krisztus teste, más bibliai képek szerint menyasszonya, nyája. Ez a nyáj ugyanakkor intézményesült közösségekben éli földi mindennapjait. Az egyik sarokpont tehát kipihálható. De haladjunk tovább. Mit teszek én az istentiszteleten? Hallgatom és megtapasztalom Isten igéjét. Így tehát a tapasztalati oldal sem hiányozhat. Végül pedig mi történik az istentisztelet után? Racionálisan és emocionálisan feldolgozom a történteket. Előállt tehát Potter episztemológiai négyszöge.

Vagyis kérdéseimmel egy ilyen egyszerű – és talán sokakat megmosolyogtató példán keresztül – onnan, hogy már majdnem „kiátkoztam” Pottert, eljutottam odáig, hogy tulajdonképpen nem is biztos, hogy akkora sületlenség, amit gondol. Ezt jól jegyezzük meg, hamarosan visszatérünk rá.

De mielőtt ezt megtennék, térjünk ki a másik könyvre is. A 3 elmélet a mindenségről ugyanis, ha lehet ezt mondani, számomra talán még nehezebb volt. Potter 15 évig élt zen-buddhista szerzetesként mielőtt megtért volna, ennek megfelelően pedig a könyv első fejezete gyakorlatilag egy buddhista igehirdetés. Ezzel nem is lenne túl nagy baj, én csak azt nem értettem, hogy mit keres igen hosszú fejezet egy keresztyén ember által írt könyvben. Idáig jutva, ahogy korábban a másik könyvet, ezt is majdnem elhajítottam, de aztán valami tovább vitt. Kíváncsi voltam, hogy hova tart Potter.

Mindezt – mint utólag kiderült – egész jól tettem, mivel a monizmus és a dualizmus után Potter igen mélyen és részletesen fejtegeti a trinitarizmus lényegét. A kis, fehér zsebkönyv harmadik fejezetében válik nyilvánvalóvá, hogy bár Potter nagyon sokáig – és részben talán még most is – komoly elköteleződéssel viseltetett a monizmus iránt, az igazi békét és megoldást mégis a trinitarianizmusban, a keresztyénségben találta meg. Könyve harmadik fejezetében világítja meg, hogy miért a Szentháromság Istenbe vetett hitben találhatjuk meg az igazi boldogságot és megnyugvást, illetve, hogy mennyiben haladnak tévúton a másik két irányzat képviselői. Mindezt a sokat látott, tapasztalt és megélt emberek érzékenységével teszi, nem ítél, de határozottan állít, nem bánt meg, de egyértelműen leteszi a voksát a krisztusi irány mellett.

Komoly kételyek és ítélet felől érkeztem, mivel úgy éreztem, hogy Potter könyvei olyan dolgokat feszegetnek, amelyek nem igazak. Felbőszített a gondolat, hogy a Szentíráson kívül más is segíthet a világ értelmezésében, illetve az is rendkívüli módon idegesített, hogy egy számomra sok helyen tévútnak tűnő tanokat hirdető vallás mellett Potter ilyen komolyan érvel. A megoldást a kitartás, valaint a folyamatos kérdezés és önreflexió hozta meg, ezeken keresztül pedig végül nagyon komoly értékekre találtam a két könyvben.

Nem állítom, hogy minden dologgal érdemes így eljárnunk. Számtalan olyan helyzet lesz az életünkben, amelynek során egyértelműen el kell zárkóznunk bizonyos dolgoktól, mivel azok nem, hogy nem illeszthetőek be keresztyén világrendünkbe, de egyenesen rombolják azt. Ezt pedig nem szabad megengednünk. Potter esetében azonban, nem erről van szó.

Mert végülis mire szólít bennünket az episztemológiai négyszög? Gondolkodj, mérlegelj, és a kérdéseiden keresztül dönts felelősen Isten mellett, mivel csak vele együtt lehet teljes a megismerésed. És mit magyaráz el a három elmélet? Ha igazán teljes életet akarsz élni, azt csak Istennél fogod megtalálni, aki Jézusban mutatta meg, mennyire szeret téged.

Olvasás közben nem egyszer horkantottam gúnyosan, vagy akartam visszaadni barátomnak a könyveket mondván: ez az én hitembe nem fér bele. Hála Istennek, az Úr adott kérdéseket, amelyeken keresztül eljutottam egy összetettebb valóságig, mint, amilyenben addig éltem. És ezért nem lehetek elég hálás Ellis Potternek. Őszintén és bátran javaslom minden olvasómnak, hogy vegyék kézbe a két könyvet. Izzadják végig Önök is, mert megéri. Nem minden szava arany, de a legtöbb nagyon-nagyon értékes.

Szűcs Péter

Fáradhatatlan igazságkeresés

Három elmélet a mindenségről – jól csengő cím ez egy bölcsészkaron. Ellis Potter néhány éve teltházas előadást tartott akkor megjelent könyvéről az egyik budapesti egyetemen, amin én is ott voltam. Idén került a boltokba az amerikai keresztyén szerző második, az ismereteink forrásával foglalkozó Honnan tudod? című könyve magyarul is, ennek apropójából pedig felfrissítettem emlékeimet az élvezetes, elgondolkodtató és lélekemelő intellektuális bizonyságtételről.

A Harmat Kiadónál 2014-ben megjelent 3 elmélet a mindenségről egy 20-21. századi spirituális útkeresés naplója is lehetne. A keresztyén közegben felcseperedő Ellis nem kapott számára is értelmezhető válaszokat a világgal kapcsolatos kérdéseiről, így a kíváncsi fiatal más vallásokban, filozófiákban kereste a mindenség értelmét, mígnem felnőtt fejjel, sok kérdésfelvetés és kutatás után az Atya, a Fiú és a Szentlélek tökéletes kapcsolatában, életet adó szeretetében találta meg a választ.

Az újra keresztyénné lett szerző azóta annak szenteli az életét, hogy könyveit olvasva, előadásait hallgatva és vele párbeszédet folytatva mások valódi, 21. századi válaszokat kapjanak az övéihez hasonló kérdéseikre: ki teremtette az univerzumot? mi az élet értelme? miért van szenvedés a világban? mi mozgatja a mindenséget? A zsebkönyvnyi méretű papírköteg az egykori kisfiú kérdéseire egy életen át keresett válaszokat tárja elénk.

A hangvétel és a nyelvezet alapján az író célközönsége az egyházi kereteken kívül élő, de ugyanazokkal a létkérdésekkel birkózó, lelki ürességet betölteni és egzisztenciális bizonytalanságot csökkenteni kívánó ember. Ahelyett, hogy azonnal a kétezer év alatt kicsiszolódott hitvallási igazságokkal szembesítené őket, megértően kézen fogja és intelligens módon végigvezeti olvasóit a saját hitbeli utazásán. Párbeszédre, közös gondolkodásra hív, nem legyőzni akar – bátorsága pedig onnan fakad, hogy kiérlelt, megpróbált keresztyén hite meg tud birkózni az igazság más világnézetekben fellelhető morzsái okozta bizonytalansággal is.

A három elmélet segítségével mi is átgondolhatjuk, hogy az élet célja vajon a tökéletes feloldódás a mindenségben, a harmónia megtalálása vagy az önmagunkon túlmutató szeretetkapcsolat. Olvasni és megérteni a könyvet – ez már egyfajta párbeszéd, olyan kapcsolat, ami arra emlékeztet minket, hogy az élet több a nirvána kínálta feloldódásnál, a jin és a jang örökös harcánál: a szenvedésekkel és örömökkel teli élet nem lehet magányos, a Szentháromság Isten valódi kapcsolatokra teremtett minket is.

Ezek után fogtam hozzá a szerző másik, idén megjelent könyvecskéjéhez, amely szintén telis-tele van átgondolásra érdemes felvetésekkel. A Honnan tudod? is a minket körülvevő valóságot próbálja jobban megérte(t)ni, ezért az ismereteink négy forrásával foglalkozik. Azt a kérdést feszegeti, honnan szerezzük a valóságról alkotott képünket felépítő információkat. Közben felhívja arra is a figyelmet, hogy a valóság értelmezésének képessége hatalom, ezért nem mindegy, milyen tekintélyt ismerünk el az életünk felett.

Keresztyénként Potter is Isten szavát tartja első számú tekintélynek, a három másik tekintélyt – a racionalitást, az intézményességet (hagyományt) és a tapasztalatot – kapaszkodóként ajánlja a Biblia üzenetének megértéséhez. Nem kerüli ki közben az objektív és szubjektív valóság kérdését sem, sőt érzékletes példákon keresztül amellett tesz hitet, hogy a különböző nézőpontok nem kizárják, hanem kiegészítik egymást, gazdagítják a valóság szövetét.

Mindkét könyvnek szerves része a függelék – a szerző az előadásain elhangzott kérdésekből válogatott egy-egy csokorra valót. Az ezekre adott válaszaiból tűnik ki igazán Ellis Potter krisztusközpontú világlátása, a hitigazságokat gondolkodás nélkül elfogadó keresztyének számára kényelmetlen kíváncsisága és fáradhatatlan törekvése a valóságos Isten minél teljesebb megismerésére, amire mindkét könyve épült.

Feke György

Az Ellis Potter életéről készült Meredek görbén Istenhez című interjúkötetet november 16-án, csütörtökön 17 órától mutatják be a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán (Budapest, Ráday utca 28.). A könyveket a Harmat Kiadó bocsátotta rendelkezésünkre. Ezt ezúton is nagyon szépen köszönjük.

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 42

„Ott helyezik el az igen szent áldozatokat:...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink