Szörényi Levente kapta a Kölcsey-emlékplakettet

2018. január 22., hétfő

Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, gitáros, énekes és szövegíró kapta idén a Kölcsey-emlékplakettet, a rangos irodalmi-művészeti elismerést a magyar kultúra napjának alkalmából adták át a szatmárcsekei református templomban vasárnap.

Jánosi Zoltán, a díjat alapító Kölcsey Társaság elnöke laudációjában elmondta, míg Bartók Béla a hangversenytermekbe és Kodály Zoltán az iskolákba, addig Szörényi Levente a beat és a rockzene segítségével vezette vissza a népdalt a helyét és a küldetését kereső, de folytonosan torz eszméktől és politikai akaratoktól manipulált ifjúság szívébe. „Együtteseinek dalaival a kor milliókat megérintő zenei irányzataiban úgy szólaltatta meg a népdal hagyományát, hogy az egyszerre fejezett ki szabadságvágyat, lázadást és hívta fel az ifjúságot az új zenei formákkal új életprogramok keresésére is" – fogalmazott. Szavai szerint Szörényi zenéje az új önértelmezés esélyét kínálta fel a fiatal Magyarországnak, később rockoperái és rockballadái, illetve más munkái pedig már a rendszerváltozást készítették elő.

Szörényi Levente 1945. április 26-án született az ausztriai Gmundenben. Zenei pályafutása 1962-ben kezdődött, amikor több év iskolai zenélés után testvérével, Szörényi Szabolccsal együtt alakított Mediterrán nevű zenekarukkal az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak. 1963-64-ben a Balassa-, 1965-től 1973-ig az Illés-együttes tagja volt, ekkortól dolgozik együtt Bródy János zenésszel. A zenész 1974-1984 között a Fonográf együttes alapító tagja, zeneszerzője és énekese volt. Számos sikeres rockopera és színpadi mű szerzője, közülük a legsikeresebb az István, a király, amelyet 1983-ban mutattak be a városligeti Királydombon. Mindezek mellett több tucat élvonalbeli előadó és zenekar lemezein működött közre zenei rendezőként, hangmérnökként, illetve hangszeres előadóként, de több nagy magyar költő verséhez szerzett zenét, valamint bemutatkozott filmek zeneszerzőjeként is.

A szatmárcsekei templomban immár huszonötödik alkalommal tartották meg a magyar kultúra napi ünnepséget, amelyen – ahogy negyedszázada minden évben – Csikos Sándor színművész szavalta el a Himnuszt. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Szocska Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli kormányzója és Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.

A templomi ünnepség résztvevői megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét a református temetőben.

Az 1995-ben alapított Kölcsey-díjat a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly Kósa Ferenc filmrendező vehette át az elismerést, de díjazottak között volt Törőcsik Mari színésznő, Vári-Fábián László költő-műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is.

Forrás: MTI, fotó: Balázs Attila

Istent keresem

Préd 8

„Senki sem tudja, hogy mi fog történni, mert ki tudná megmondani neki: mi hogyan lesz?” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →