A vallásszabadság napjává nyilvánították január 13-át

2018. február 21., szerda

Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak kezdeményezésére Magyarország Országgyűlése az 1568-ban elfogadott tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját, január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította.

A magyar nemzet számára 2018 a vallásszabadság és a vallási tolerancia éve: 450 évvel ezelőtt a tordai országgyűlés résztvevői úgy határoztak, senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni és üldözni hitéért. Ez alkalomból a Magyar Unitárius Egyház kezdeményezésére az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói közös előterjesztést fogalmaztak meg, melyet Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója 2018. január 13-án, a vallásszabadság ünnepén, Tordán adott át Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelenlevő képviselőinek.

Kövér László a tordai megemlékezésen tett ígéretet a javaslat előterjesztésére

„A vallásszabadság törvénye – felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül mindnyájunkat büszkeséggel tölthet el, egyben felelősségünkre is ráébreszt” – olvasható az ünnepi előterjesztésben, mellyet a Magyar Unitárius Egyház, az Erdélyi Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetői írtak alá.

A tordai országgyűlés elfogadja a vallásbékéről szóló törvényt

1568. január 13-án döntött a Tordán ülésező országgyűlés a vallásbékéről szóló törvény elfogadásáról. Európa más országaiban majdnem másfél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy megfogalmazódjon az az eszme, amely Erdélyben lehetővé tette a felekezetek békés együttélését: a vallásszabadság elve.

Magyarország Országgyűlése a február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére, ötpárti konszenzussal fogadta el azt a törvényt, amely a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, emellett a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja.

Az ünnepi törvényhozás alkalmából Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulthatott a négy bevett vallás rendszere.” A házelnök hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.”

Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A tegnap elfogadott jogszabály indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”

Az ünnepi eseményen az unitárius egyház képviselői mellett részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is.

reformacio.ma, fotó: Kalocsai Richárd

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Róm 11,1–10

„...most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink