Ferenc pápa is részt vesz az Egyházak Világtanácsa júniusi jubileumán

2018. március 05., hétfő

Greg Burke szentszéki szóvivő pénteken jelentette be a Vatikánban, hogy Ferenc pápa június 21-én Genfbe látogat az Egyházak Világtanácsa jubileumára, melyen az ökumenikus szervezet alapításának 70. évfordulójára emlékeznek „Együtt az úton, az imában és a munkában” mottó jegyében. Az Egyházak Világtanácsa 1948-ban született Amszterdamban és jelenleg 348 protestáns, lutheránus és ortodox egyházat foglal soraiba, melyek együtt mintegy 500 millió keresztényt képviselnek. A közeli találkozó alkalmából a Vatikáni Rádió interjút készített Olav Fykse Tveit tiszteletessel, az Egyházak Világtanácsa főtitkárával.

– Hogyan készül a Világtanács a megemlékezésre?

– Az Egyházak Világtanácsa az egész év során tartott eseményekkel emlékezik az alapításra, melyekre számos vendéget várunk. A pápa látogatása alkalom lesz arra, hogy különleges módon emlékezzünk a 70. évfordulóra, hogy együtt legyünk és együtt imádkozzunk. A találkozó alkalmat ad a közös keresztény tanúságtételre és az igazságosságért és a világ békéjéért végzett szolgálatra. A pápa látogatására akkor kerül sor, amikor véget ér az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának az ülése, melyet egyébként két évenként tartanak. Úgy szervezzük a tanácskozást, hogy a közgyűlés résztvevői jelen lehessenek a pápalátogatás eseményén, melynek programját hamarosan közzétesszük.

– A pápa beszédet intéz majd a központi bizottsághoz?

– Igen, a pápa beszédet tart. Együtt leszünk és együtt imádkozunk az ökumenikus központban. Keressük annak a módját, ahogy ezt különféle módon tudjuk közvetíteni a média lehetőségein keresztül. Azt szeretnénk, hogy az eseménynek ne csak azok legyenek a részesei, akik fizikailag jelen vannak, hanem hogy mások is be tudjanak kapcsolódni az eseményekbe és hogy meglássák, mit is jelent ez a látogatás az egyházak ökumenikus tanácsának és egyáltalán az ökumenikus mozgalomnak.

– A katolikus egyház, mint ismert, nem tagja az Egyházak Világtanácsának, de ennek ellenére szoros kapcsolatban áll a szervezet különböző részeivel. Mit jelent ez a találkozó a katolikus egyházzal kapcsolatos fejlődés szempontjából?

– A Ferenc pápa és az Egyházak Világtanácsa közötti találkozó nagyon erős kifejezést ad annak, hogy együtt dolgozunk. De nem csak közös munkáról van szó, hanem egyidejűleg közösen imádkozunk és együtt is dolgozunk. Éppen ez lesz a pápalátogatás témája. Gondolom, hogy mindez újból megerősíti mindazt, ami az utóbbi években nemzetközi szinten kifejlődött, főként a „vegyes munkacsoportok” és a bizottságainkon belüli állandó képviselet révén, a munkánkban való részvétel által. Hasonlóképpen mi is jelen vagyunk a római katolikus egyház számos rendezvényén. Gondolom, hogy most olyan pillanat jön el, amelyben közös, nagyon jelentős napirendet készíthetünk. Mindenekelőtt együtt lehetünk, együtt dolgozhatunk, hogy közösen tegyünk tanúságot a különféle egyházaink számára mindabban, hogy mit is jelent ma Jézus Krisztust követni és mit jelent együtt tenni ezt. Ez azt is jelenti, hogy többé már nem hangsúlyozhatjuk azt, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami egyesít minket. Ezt meg kell tennünk, mert hisszük, hogy a világnak szüksége van erre a közös keresztény tanúságtételre. Azt is tartjuk, hogy a világnak nemcsak szüksége van a békére, az igazságosságra és a kiengesztelődésre, hanem azokat meg is szerezheti. De ezért nekünk egyházaknak mindent meg kell tennünk közösen.

– Az Egyházak Világtanácsának története

– Az Egyházak Világtanácsa, angol nevén World Council of Churches, másképpen Ökumenikus Világtanács a protestáns ökumenikus mozgalom világméretű szerve. Az ökumené igényének fölerősödése indította el protestáns egyházakban a Gyakorlati Kereszténység és a Hit és Egyházalkotmány mozgalmakat. 1937-ben merült föl az Egyházak Világtanácsa létrehozásának a gondolata ezek egyesítésére az oxfordi, majd az edinburghi világkonferencián. Az egyházak képviselői 1938 májusában Utrechtben fogalmazták meg az Egyházak Világtanácsa tervezetét. Csatlakozásra szólították föl az egyházakat és 1941-ben nagygyűlést tartottak. A háború ellenére az egyházakkal való kapcsolatfölvétel folytatódott. Az Egyházak Világtanácsa első nagygyűlését 1948. augusztus 23-án Amszterdamban tartották 146 különféle keresztény egyház 351 képviselőjével. Ezt a találkozót tartják egyúttal az Egyházak Világtanácsa megalapításának. Az Ökumenikus Világtanács így fogalmazta meg céljait: „Fölhívni az egyházakat a látható egység elérésére az egy hitben és egy eucharisztikus közösségben; megkönnyíteni az egyházak közös tanúságtételét; támogatni az egyházak missziós tevékenységét a világban; segíteni az egyházakat az ínség enyhítéséért, az embereket elválasztó falak lebontásáért és az emberiség családja egységének létrehozásáért végzett munkájában; bátorítani az egyházakat a megújulásra az egységben, istentiszteletben, misszióban és szolgálatban.” Az Egyházak Világtanácsába később beolvadtak ökumenikus célú mozgalmak is.

– Az Egyházak Világtanácsa és a Katolikus Egyház kapcsolata

– A katolikus egyház megfigyelői először 1961-ben vettek részt az Egyházak Világtanácsának nagygyűlésén. 1965-ben közös munkacsoportot hoztak létre, mely főként az egyházak egysége, a közös tanúságtétel, az igazságosság, a fejlődés és béke témaköreivel foglalkozott. 1968-tól katolikus teológusok is dolgoznak az Egyházak Világtanácsában. 1969-ben VI. Pál pápa Genfben látogatást tett az Egyházak Világtanácsánál, de a katolikus egyház csatlakozása nem történt meg. II. János Pál pápa 1984-ben szintén ellátogatott a genfi székhelyű Ökumenikus Világtanács közgyűlésére.

Forrás: hu.radiovaticana.va

Istent keresem

Zsid 7,1–10

„az, akiről bizonyságunk van, hogy él” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink