Tanúságtétel szekularizált közegben

2018. március 22., csütörtök

Brüsszeli ülésükön hitük határozottabb megvallására buzdították tagegyházaikat az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) és az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsának (CCEE) vezetői a CEC újvidéki nagygyűlésére készülve.

A kontinens keresztyén közösségeinek legreprezentatívabb testülete, az Európai Egyházak Konferenciájának és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának Állandó Bizottsága Brüsszelben ülésezett március 9-én és 10-én. Az évente sorra kerülő egyeztetés témáját a tanácskozás mottója – „Hitünk megvallása a szekularizált világban” – foglalta össze, ami közvetlenül kapcsolódik a CEC soron következő újvidéki nagygyűlésének mottójához: „Tanúim lesztek”.

Megnyitó beszédében Angelo Bagnasco kardinális, Genova érseke, a CCEE elnöke kiemelte, hogy az egyháznak nyitottnak kell lennie a világra, és egyrészt ösztönzést kell merítenie a világból, másrészt táplálnia kell a reményt.

A CEC elnöke, Christopher Hill anglikán püspök arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági krízis elhúzódó hatásai, a Közel-Keleten kialakult káosz és az ezzel összefüggő migrációs krízis a korábbinál határozottabb kiállást követelnek meg az egyházaktól a keresztyén hit mellett. Hill úgy vélte, hogy a CEC júniusi nagygyűlése kiemelkedő lehetőség ara, hogy a szervezet 116 tagegyháza keresztyén hitéről tegyen vallást.

A tanácskozás résztvevői a tanúságtétel felelőssége kapcsán a szekularizált Európában kihívásokról és esélyekről egyaránt szóltak. Kifejezték szándékukat, hogy az egyházak úgy hirdessék az evangéliumot, hogy az az emberi élet valamennyi vetületét érintse, és a kontinens valamennyi szegletébe eljusson.

Az egyházvezetők helyzetértékelése szerint az emberek ma Európában elvesztették orientációjukat, aminek fényében felelősségünk újból meghatározni, mit is jelent embernek lenni, beleértve alapvető vágyainkat és törekvéseinket. A résztvevők az észérvekkel szembeni „süketség” jelenségét is kiemelték, ami komoly zavart okoz az igazság keresésében a nyilvános viták során. Ilyen körülmények között komoly kihívást jelent az egyházaknak, hogy Jézus Krisztus evangéliumának elhívását új formában és megújult erővel hirdessék az emberek között.

Isten kegyelmének hirdetése ma is hatalmas erővel bír, és arra ösztönözhet sokakat, hogy életüket kritikusan értékelve felismerjék a bennük élő vágyat a kegyelemre, együttérzésre, bűnbocsánatra, gyógyulásra és újrakezdésre. A ma emberének legégetőbb szükségeit feltárva nyílhat meg az út az evangélium befogadása előtt. Mindeközben az Urat hirdetve az egyházaknak fel kell vállalniuk gyengeségeiket, és nem támaszkodhatnak saját, emberi értelemben vett erejükre és befolyásukra.

A CCEE alapítását követő évben, 1972-ben létrehozott közös bizottság évente találkozik, a CEC és CCEE különböző közös kezdeményezéseinek meghatározásában és felügyeletében játszik szerepet. Az együttműködés gyümölcseként számos ökumenikus találkozót tartottak, három európai ökumenikus nagygyűlést szerveztek (1989 – Bázel; 1997 – Graz és 2007 – Nagyszeben), valamint 2001-ben aláírták az Ökumenikus Chartát. A két szervezet elnöke és főtitkára mellett a bizottság nyolc tagja között vannak még a CEC és CCEE által kinevezett szakértők. 

Az Állandó Bizottság tagjai a két szervezet által 2001-ben aláírt Ökumenikus Charta fogadtatásáról is egyeztettek, és úgy döntöttek, hogy a tagegyházak, nemzeti ökumenikus tanácsok és püspökkari konferenciák visszajelzései alapján frissítik a  kontinens keresztyén egyházainak közösségét és együttműködését meghatározó alapdokumentumot.   

A tanácskozás közös istentisztelettel zárult. Ezt követően Bagnasco kardinális a CCEE küldöttsége nevében köszönetet mondott a CEC nyáron távozó elnökének és vezetőtestületének az elmúlt évek együttműködéséért.    

A tanácskozást követően utoljára ült össze a CEC húsztagú vezetőtestülete a május 31. és június 6. között Újvidéken sorra kerülő nagygyűlés előtt, ahova több mint ötszáz résztvevőt vár a szervezet. Az úgynevezett Governing Board áttekintette a CEC pénzügyi helyzetét, véglegesítette az új vezetőtestületbe jelölt tagok listáját, amelyre felkerült a magyar reformátusok két jelöltje, Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára és Répás Zsuzsanna, a Zsinat külügyi és ökumenikus bizottságának tagja. A testület áttekintette a közelgő találkozó tartalmi kérdéseit, aminek témáit plenáris üléseken és munkacsoportokban vitatják majd meg a delegáltak. A témák között szerepelnek a szociális egyenlőtlenségek Európában; a digitalizáció és a munka világa a jövőben; a keresztyénüldözés, különös tekintettel a szíriai és iraki helyzetre; a vélemény- és vallásszabadság; a tanúságtétel a klímaváltozás kapcsán; a teremtett világ javainak igazságos elosztása; a kontinens egyházainak ökumenikus közössége; a vallásközi együttműködés az európai migráció kapcsán; a menekültek védelme; az egyházkép a migráció korában; a demokráciát fenyegető populizmus; a vallások felelőssége az igazságos béke megteremtésében; aktuális bioetikai kérdések, illetve Európa jövője és az egyházi szervezetek együttműködése az Európai Unió döntéshozó testületeivel. A Magyarországi Református Egyház háromtagú küldöttséggel vesz részt a nagygyűlésen. A delegáció tagjai Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Steinbach József püspök, a MEÖT elnöke és Erdélyi Diána külügyi referens lesznek.

Külügyi Iroda

Forrás: www.ceceurope.org

Istent keresem

Zak 8

„...az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek, valósággal és igazán” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →