Huszonöt éve közösségben

2018. november 09., péntek

Negyed évszázados fennállásának szentelte őszi tréninghetét a Károli Gáspár Református Egyetem október 24. és 26. között. Bár jelenleg közel nyolcszor annyi hallgatója van az intézménynek, mint volt 1993-as indulásakor, a cél az egyetem családias hangulatának megőrzése, ezt szolgálják a szemeszterenként megtartott Károli Közösségi Napok is. A háromnapos programsorozaton közösségépítő alkalmak, előadások várták az egyetem volt és jelenlegi polgárait.

Reménység, út, közösség – ezek a huszonötödik zsoltár kulcsszavai, amelyekkel részben a Károli-egyetem negyedszázados történelme is összefoglalható. Erre tett kísérletet a Károli Közösségi Napokat nyitó áhítatában Balla Péter, az egyetem rektora október 24-én. Mint mondta: az elmúlt két és fél évtizedre, valamint az intézmény előtt álló útra egyaránt azzal a reménységgel tekinthetünk, hogy a növekedést ellenszélben vagy éppen támogató légkörben egyaránt Isten adja az ő kegyelméből. Ő adja az utat is, amelyet egy-egy ember vagy közösség vele együtt bejár. Isten tanít minket az ő útjaira – ez egy egyetem életében különösen fontos tapasztalat. Aki Istenre tekint, azt ő megmenti a csapdáktól – mi sokszor sikertelenül próbáljuk kikerülni a buktatókat, mert elfeledkezünk arról, hogy felfelé tekintsünk. „A tréninghéten közösséget gyakorlunk volt és jelenlegi oktatók és hallgatók egyaránt, azzal a reménységgel, hogy a következő évtizedekben is közösségben járhatjuk az utunkat” – fogalmazott Balla Péter.

A hálaadás éve a Károlin
„Olyan szakembereket szeretnénk képezni országunknak, nemzetünknek, akiknek az értékrendje, a mások iránti segítőkészsége a jézusi etika és értékrend alapján áll" – interjúnk Balla Péter rektorral.

A végtelenre nyitott ablak

A református egyetem egyre népszerűbb a felvételizők körében: széles képzési kínálata mellett a károlis közösségi élet is sokaknak érv az idejelentkezés mellett. Az egyetem nagy családja a Károlin nem csak metafora: az 1993-ban a nulláról induló intézményben előfordult, hogy az alapító püspök felesége, Hegedűs Lorántné takarított egy vendégprofesszor érkezése előtt, és eleinte az egyetemi vezetőknek nemhogy irodájuk, de még íróasztaluk sem volt – idézte fel Magay Tamás, az angol tanszék megszervezője az ünnepi alkalmon.

Ma már nehéz elképzelni azt is, hogy a hőskorszakban a Reviczky utcai épület második emeletén az újrainduló Lónyay Utcai Református Gimnázium, az elsőn pedig a Bölcsészettudományi Kar élte mindennapjait. A református egyetemmel több évszázados álom valósult meg, hála az alapítók, köztük Hegedűs Loránt püspök áldozatos munkájának – emelte ki Magay Tamás. Hozzátette: a rendszerváltozás után újrainduló református oktatási intézmények az ideológiai zártság helyett a végtelenre nyitottak ablakot. Ezt persze nem fogadta osztatlan öröm és támogatás a rendszerváltozás utáni társadalomban – idézte fel Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke, és hozzáfűzte: az eredmények a legjobb reklám, a Károli pedig ma a legnépszerűbb magyar egyetemek egyike.

Sokat látott öregdiákok

A Károli Közösségi Napokon az öregdiákoké volt a főszerep: Puzsér Róbert előadására pillanatok alatt teltek be a helyek, de sokakat vonzott Gér András László ókortörténeti és a világban élő magyarokról szóló előadása is. A zsinati tanácsos háromszoros Károli-alumnus: a Bölcsészettudományi Karon történelem alapszakon, a Hittudományi Karon református teológusként, az Állam- és Jogtudományi Karon pedig külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szakon végzett. Utóbbi – mint mondta – kézzelfogható szakmát adott, előbbi kettő pedig alapjaiban formálta a gondolkodását. „Elhívásom volt a teológiára, és rajongtam a történelemért is. Olyan egyetemet kerestem, ahol mindkét szakot megtalálom: ez volt a Károli” – emlékezett vissza Gér András. A zsinati tanácsos 2005-ben kezdte el lelkész szakos tanulmányait, majd 2006 őszén a történelem alapszakot, ezek kölcsönös egymásra hatása pedig az ókortudomány felé fordította őt. Elvégezte a Pázmány vallástörténet szakát és a történettudományi doktori iskolát is, és végül Debrecenben fejezte be teológiai tanulmányait református teológusként. Azt mondta, bár nem történészként keresi kenyerét, a Károli történelem szaka mégis egész életére meghatározó lett: itt ismerte meg feleségét, akivel három gyermeket nevelnek.

Lehet-e a bölcsészettudomány keresztyén?

„A tanáraink nem csináltak titkot felekezeti hovatartozásukból, és ez a 21. században így is van rendjén. A történelem, de különösen a vallástörténet olyan terület, ahol a hallgatóknak véleményt kell nyilvánítaniuk, a tanár csak formálja a gondolkodásukat. Azt tapasztaltam, hogy valamennyi tanárunk úgy tanított minket, hogy munkájukon átszűrődött a keresztyén értékrend” – idézte fel Gér András. A zsinati tanácsos azt mondta, a keresztyénség egyfelől az embernek a transzcendenssel való személyes, bensőséges, teljesen szubjektív és tudományosan nem leírható kapcsolata, ugyanakkor a keresztyénség alakítja a kultúrát, a civilizációt, létrehoz olyan intézményeket, amelyekben megnyilvánul a bibliás értékrend. Ilyen módon tehát a kultúránk, a társadalmunk keresztyén alapokon áll, amelyre rácsodálkozhatunk, ha felhívják rá a figyelmünket. „Az a fajta keresztyénség, amelyet én itt, a Károlin értékrendként megkaptam, árnyalta és kiegészítette a Sárospatakról hozott reformátusságomat. Az egyetem azért van, hogy a diákok mindenféle zavarba ejtő kérdéseket tegyenek fel, megkérdőjelezzék az addig biztosnak hitt alapokat, majd a megszerzett tudásuk alapján döntsenek – ez az én esetemben is így történt” – vallotta meg Gér András. A volt károlis hallgató szerint minden egyes nemzedéknek fel kell tennie a maga kérdéseit, hiszen mindannyian máshonnan szemléljük a világot. Fontos, hogy a keresztyén ember is merjen kérdezni, megkérdőjelezni dolgokat, aztán megkeresni az Istentől az ő kijelentésében kapott válaszokat. „A bölcselet, a gondolkodás művelése lehet keresztyén, hiszen azért adott az Úr értelmet, hogy használjuk azt” – tette hozzá Gér András, aki a Pro Scientia-érem mellett OTDK első és második helyezést is szerzett tanulmányai alatt.

Vibráló közösség

A különböző karok saját és közös munkája, az intézmény és a fenntartó egyház, illetve a magyar társadalom kapcsolata, egymásra hatása, a benne tanuló és dolgozó emberek közössége vibráló szellemi közeget teremt a Károlin. Példa erre a szeptember 1-jével megújult Egyház és Társadalom Kutatóintézet, amely hatványozottabban igényli a különböző tudományterületek kutatóinak közös munkáját. „Amíg emberek alkotják az egyetemet, addig meglesz ez a vibrálás” – fogalmazott Zsengellér József stratégiai rektorhelyettes. Hozzátette: az egyetem azért sokszínű, mert a hallgatók és az oktatók is mind máshonnan, másféle nézetekkel érkeznek ide: e tekintetben egyre izgalmasabb egyetemmé vált a Károli az elmúlt huszonöt évben. „Akik itt vannak, évről évre jobban érzik benne magukat, javul az együttműködés, bővülnek a lehetőségek” – osztotta meg Zsengellér József.

Az egyház szolgálatában

A már említett színességet vonultatta fel a tréninghéthez kapcsolódó, kétnapos Hagyomány, identitás, történelem című konferencia is, amely teret kívánt teremteni az egyház- és művelődéstörténet kutatóinak arra, hogy találkozzanak és megosszák egymással eredményeiket. „Ha végignézünk az előadókon, itt is látni lehet, hogy a legkülönbözőbb karokról érkeznek, és nemcsak a felvetett témák igénylik az együttműködést, hanem eleve az emberek jönnek és hozzák a maguk témáit” – mutatott rá a rektorhelyettes, és hozzátette: céljuk, hogy a szélesebb társadalom is megtapasztalhassa ezt az egyetemi pezsgést, ezzel is bővítve az egyház társadalmi szolgálatát. „Egy gyerek is mindig változik az élethez való hozzáállásában, így az egyetem is változik: túl vagyunk a kamaszkoron. Megtaláltuk a helyünket a világban és az egyházban, és talán az egyház is rátalált a saját egyetemére, és használni tudja azt a sokrétű kutatói munkát, amelyet az egyetemen végzünk, megszólítva az evangélium üzenetével a hallgatóinkat és oktatóinkat egyaránt” – összegezte Zsengellér József.

Kalandos út

Az ember sosem tudhatja, hová lyukad ki – ez Czigány Zsófia története, aki az ELTE-n tett olasz szakos kitérő után színháztudományt szeretett volna tanulni, de végül a kommunikáció szakot kezdte el, és annyira megszerette a képzést, illetve az egyetem közösségét, hogy mesterszakra is ide jelentkezett. Mint mondta, bár másképp tervezte, némiképp mégis sorsszerű ez az út: Czigány György unokájaként ugyan nem volt neki ismeretlen a média világa, mégis a Károli vezette el (vagy inkább vissza) erre az ösvényre. „Édesanyám mindig azt mondja: nem baj, lányom, mindenből tanulsz valamit” – foglalja össze a fordulatos egyetemi évek tanulságait. Például azt, hogy a vér nem válik vízzé: az egyik kommunikáció szakos kurzus nyomán egyetemi rádióműsort indítottak el alapszakos csoporttársával, amelyet folytatni is szeretnének, ehhez az egyetem hangstúdiójában minden technikai feltétel adott.

Egykor és ma

A Károli Közösségi Napok programjai minden szemeszterben lehetőséget kínálnak arra, hogy a hallgatók más szak- vagy műveltségterületekbe is belekóstoljanak, kiránduljanak, megismerkedjenek más szakon tanuló társaikkal, és a tréninghéten órát tartó tanárok is kiléphetnek tantárgyaik kötöttségéből – mondta el Schaller Eszter és Osváth Dorottya, akik szerkesztőségünkbe látogattak el az őszi tréninghéten, hogy megismerkedjenek a lapszerkesztés folyamatával. Arról, hogyan jelenik meg a reformátusság az egyetemen, mindketten egyértelműen a nyitott, szeretetteljes közösségi mentalitást emelték ki. „Nagyon jó érzés, amikor az is mosolyogva köszön a folyosón, akivel csak futólag ismerjük egymást” – mondják. Eszter szabad bölcsészet alap- és nemzetközi kommunikáció minorszakon, Dorottya magyar alap- és kommunikáció minorszakon végzi tanulmányait. Úgy látják, a minorszakos rendszer is híd a közösségek között: ezeken a kurzusokon több más szakos hallgatóval is ismeretségek, barátságok szövődnek, akárcsak a tréningheti alkalmakon. A mostani károlisoknak az egyetem negyedszázados története mindennapjaik valóságához tartozik: Dorottyának több magyar szakos tanára is az alma materben végzett, Eszternek pedig a lelkipásztora a Károli egyik alumnusa.

Bagdán Zsuzsanna, fotó: Kalocsai Richárd

Változatos programok

'56-os megemlékezés, sport, önis­­­meret, karrier- és szakdolgozati ta­­­nács­adás, múzeumlátogatás, re­for­mátus büntetőbírók bemu­tat­kozása vagy tanulmányutat tá­mo­gató kirakodóvásár – csak né­hány a Károli Közösségi Napok sok­színű programjából. A család té­mája külön hangsúllyal jelent meg a rendezvénysorozaton: a teo­lógusoknak a Család, egyetem, HTK programon két lelkészházaspár beszélt az életéről, majd külön férfi és női szekcióban folytatták a beszélgetést. A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. november 4-i számában.

Istent keresem

Tit 1,10–16

„Mert sokan engedetlenek, fecsegők és ámítók...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →