Kerek évfordulót ünnepel a Károli-egyetem jogi kara

2018. december 07., péntek

„Küldetési nyilatkozat ez a név, hiszen ennek az egyetemnek küldetése van”– hangzott el a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának (KRE-ÁJK) húszéves fennállása alkalmából rendezett ünnepi konferencián december 4-én az Országgyűlés felsőházi termében.

Sikertörténet, színvonalasan képzett jogi kar, amely stabil hallgatói bázist alakított ki, és magas erkölcsi értékrendet képvisel – e méltatással kezdődött KRE-ÁJK jogi karán ünnepsége, mely összefoglalja a kar elmúlt két évtizedes működését. Törő Csaba, a KRE-ÁJK dékánjának köszöntő szavai után Balla Péter, a KRE rektora megnyitó beszédében az emlékezés, az Isten színe előtt hálaadással megállás alkalmának minősített bibliai igéjét idézte: „Mindeddig megsegített minket az Úr” (1Sám 7,12)Köszönjük az Úristennek, hogy emberi eszközökön keresztül segített meg bennünket: az egyetemet immár huszonöt éve, állam- és jogtudományi karát húsz esztendeje. Köszönjük az alapító atyákat, az egyházi fenntartót, aki a jelen pillanatig is mindig teljes szívvel, a lehetősége szerinti eszközökkel támogatja az egyházi egyetemet és annak állam- és jogtudományi karát – mondta a rektor.

„Az igazi jogász nem elégedhet meg pusztán a tételes jog ismeretével” – idézte fel Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke Moór Gyula 20. századi jogtudós szavait, hangsúlyozva, hogy bár sokszor kívánták az elmúlt történelmi időszakban elfeledtetni, e gondolat máig igaz. – A jog és az érték fogalmának szétválasztása manapság az értéksemlegesség mítoszában ölt testet, amely az egyenlőség fogalmának végletekig feszegetésével az alapvető természeti különbségeket mossa el.  Az értéksemlegesnek mondott, valójában egyre inkább értékvesztett világunkban kulcsfontosságú, hogy képesek legyünk vállalni és megőrizni ezeréves értékeinket. Olyan iskolákra van szükség, amelyek megadják az alapokat, amire a későbbiek során teljes biztonsággal tudunk építkezni – hívta fel a figyelmet az alelnök.

Érétket közvetíteni

Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár felszólalásában hangsúlyozta, hogy a jogászképzésben fontos és szükséges, hogy olyan, evangéliumi szemléletű keresztyén embereket képezzenek, akik képviselik az egyetemet, a református egyházat, a keresztyénséget és magyar nemzetünket. Emlékeztetett a kormány és a református egyház közötti történelmi jelentőségű megállapodásra, amelynek aktualitása, hogy egyházainktól hetven évvel ezelőtt vették el a kommunisták az iskolákat, a szociális és karitatív intézményeket.

– Olyan korban éltünk akkor, amikor egy idő után azt üzenték a társadalomnak, hogy vége lesz a keresztyén hitnek, nem lesz rá igény. Akik ezt mondták és végrehajtották, ma már sehol nincsenek, maga az ideológia is a szemétre került, a keresztyénség viszont él Magyarországon. Jól működő példa erre, hogy a Károli-egyetem el tudta indítani a különféle szakokat és a jogtudományi kart – mondta az államtitkár, majd hozzátette: – Egy friss felmérés szerint a társadalom több mint nyolcvan százaléka fontosnak tartja a keresztyén értékeket. Ha komolyan vesszük az értékközvetítést, olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik ezt képviselik.

Nem jogorzásra, hanem jogőrzésre

– Ha jogra, jogosságra, igazságosságra tanítjuk önmagunkat és honfitársainkat, akkor ehhez mindig mellé kell tennünk az igazságot is – mondta Bogárdi Szabó István püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. – Igazság nélkül nincsen igazságosság, az igazságosságot pedig mindig az igaz valóságban kell gyökereztetnünk és megalapoznunk. Jó dolog, hogy a Károli egyelőre még kis egyetem, ennek ugyanis előnye, hogy a jogászképzés, a bölcsészképzés és a teológusképzés test-, vélemény- és gondolatközelben van.

A püspök felidézte, hogy mind a wittenbergi egyetemen, mind a genfi akadémián a reformátorok alapvető feladatnak és szükségnek tekintették a jogászképzés lehetővé tételét. – Így volt ez Magyarországon is, a protestantizmusnak különösen a vallásszabadságért folytatott küzdelmei idején elemi érdeke volt, hogy olyan jogászok képviseljék ügyüket akár a bécsi udvarban, akár a Kúrián, akár a bíróságokon, akik értik az egyház belső valóságát, azt, hogy nem jogorzásra, hanem jogőrzésre van szükség, és akik tudják, mi a különbség a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás között. A Károli Gáspár Református Egyetemen képzett jogászaink bármilyen területen dolgoznak és segítik majd a társadalmat, az országot, legyenek jogőrző emberek és az igazságszolgáltatás kiemelkedő alakjai – figyelmeztetett a püspök.

A név kötelez

Huszár Pál, a Zsinat világi elnöke az 5Móz 8,2 versével, Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr…”, köszöntötte a jelenlévőket. – Húsz évre tekintünk vissza, és hálát adunk a gondviselés Istenének, hiszen vezetett és megtartott mindnyájunkat. Az a kegyelem, amely az állam- és jogtudományi kart létrehozta református egyházunkban húsz évvel ezelőtt, arra utal, hogy szükség van arra a fajta oktatásra, jogászképzésre, amelyet a keresztyén szellemiség hat át – mondta Huszár Pál, és felidézte, hogy negyvennégy év kényszerszünet után indult újra a református jogászképzés 1994-ben Kecskeméten, majd 1998-ban a nappali oktatás a Károli állam-és jogtudományi karán. – Az egyetem célja és feladata, hogy a nagy múltú református kollégiumok, mint Sárospatak, Pápa, Debrecen, Nagyenyed, Kolozsvár hagyományait folytatva a lelkészképzés mellett több tudományterületen folytasson egyetemi és főiskolai alapképzést – emlékeztetett a Zsinat világi elnöke.

Megemlékezéssel kezdte felszólalását Trócsányi László igazságügyi miniszter, felsorolva az ÁJK létrejöttéért sokat tett, már elhunyt kiválóságokat, majd felhívta a figyelmet, hogy az egyetem és a kar is Károli Gáspár nevét őrzi. – A Szentírásra utalás hitvallással ér fel, fogalmazhatunk úgy is, hogy küldetési nyilatkozat ez a név, hiszen ennek az egyetemnek küldetése van – mondta a miniszter, és hangsúlyozta: – Gondoljunk a Tízparancsolatra, vagy a szeretet oly sokféleképpen megjelenő parancsára a Biblia lapjain. A keresztyén hit szerint „kezdetben volt az Ige”. Ez a forrása és végső mércéje minden valóságnak, így minden tudománynak és rendnek, köztük a jogrendnek is. Az egyház az isteni szóra tanít, de tanít emberi szóra, tudományra, diszciplínákra. Egy egyházi egyetem esetében ez kettős kötődés, kettős arculat. Figyelembe kell vennünk, honnan származik, ki alapította, de tanítania és szolgálnia is kell mindazokat, akik tudományos ismereteket, életpályájuk elindítását várják tőle, és akik között sokan lehetnek olyan, akik nem az adott egyház vagy éppen semmilyen felekezetnek sem tagjai. Az egyetem universitas, amely mindenkinek adni akar, miközben nem tagadhatja meg azokat az értékeket, amelyekre épül.

Református szellemben

Törő Csaba dékán a konferencia helyszínéről kérdésünkre elmondta: – Egy ilyen kerek évforduló, amelyre büszkék lehetünk, különleges helyszínt kíván, ahol méltó módon tudjuk a jubileumot megünnepelni, és az Országgyűlés, mint a jogszabályok megvitatásának és elfogadásának helyszíne, természetes terepe a jogi karhoz kapcsolódó tevékenységeknek. Helyszínkeresésünk során Kövér László házelnökhöz fordultunk, akiről tudjuk, hogy ő maga is református, ezért az egyetem ünnepe számára is olyan esemény volt, amelyet szívesen támogatott.

Az ÁJK egyik dékánhelyettese – Szuchy Róbert mellett – Homicskó Árpád, aki tanulmányait éppen 1998-ban az induló jogi karon kezdte, és azóta is folyamatosan kötődik hozzá munkája révén, arról beszélt lapunknak, hogy a jogi kar világi kar, bár a református egyház a fenntartója.  – A nyolc magyarországi jogi kar között a Károli-egyetemnek meghatározó sajátossága a református jelleg, ugyanakkor nem ér senkit hátrány amiatt, ha esetleg más felekezethez tartozik. Számos olyan eseményünk van, amelyen kifejeződik református identitásunk, mint például a tanévnyitó vagy a diplomaosztó – és próbáljuk bizonyos képzések jellegét is úgy alakítani, hogy a keresztyén, református szellemiség is meg tudjon bennük jelenni.

A konferencián Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Ibolya Tibor fővárosi főügyész, Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke és Anka Tibor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese is megosztotta a résztvevőkkel a KRE-ÁJK hazai jogászutánpótlás-nevelésben elfoglalt helyére és saját szakmai területük kapcsolatára vonatkozó gondolataikat.

Jezsoviczki Noémi, fotó: Vargosz

Istent keresem

Zsid 7,11–28

„...üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink