Ortodoxként mentem, reformátusként jöttem

2013. december 25., szerda

Véletlen folytán akadt a kezébe Mihai Andronénak egy, a reformátori tanokról szóló könyv, amely teljesen megváltoztatta életét. A kolozsvári teológián – a Heidelbergi Káté születésének 450. évfordulójára rendezett konferencián – arról beszélgettünk a Galacon élő egyetemi tanárral, mit jelent számára a protestantizmus.

Hogyan jutott el Kálvinhoz? 

1999-ben utolsó éves ortodox teológus voltam Bukarestben. Az azt megelőző évben jelent meg egy baptista teológus, Timothy George egy könyve, amely a reformátori tanokról szólt. A nagyváradi újprotestánsok lefordíttatták a könyvet, és egy abszurd  történet következtében éppen az ortodox teológia épületében kezdték árulni Bukarestben. Ez fatális tévedésnek bizonyult, a kiadványt ugyanis nemcsak megvásároltam, hanem el is olvastam. Mélységesen meglepődtem, ugyanis mindaz, amit olvastam, köszönő viszonyban sem volt azzal, amit a professzoraim tanítottak a reformátori teológiáról. Kezdtem jobban beleásni magam a témába, és egy óvatlan pillanatban még egy kényelmetlen kérdést is feltettem az egyik tanáromnak. A válasz a következő volt: hogy enged meg magának ilyesmit, kérem! Higgadt ember vagyok, így többet nem kérdezősködtem, de valami kezdett bennem eltörni. Egy évvel később Martin Hauser svájci professzor révén három hónapos kutatói ösztöndíjat nyertem Genfbe. Ortodoxként mentem, reformátusként jöttem vissza. Ugyanis az első könyv, amelyet kikölcsönöztem a könyvtárból, Kálvin Institutiója volt.

Nem lehetett könnyű olvasmány... Milyen volt az első találkozása Kálvinnal?

Sokkoló... Ortodox teológiát végeztem, és annak a tudatában éltem, hogy az igazság birtokában vagyok. Miután elolvastam a művet, kényelmetlenül éreztem magam: rájöttem, nem a jó úton vagyok, épp ellenkezőleg, a téves úton járok.

Erdélyben a református vallás a „magyarok vallása". Annyira magunkénak érezzük Kálvin tanítását, hogy faluhelyen sokan azt gondolják, Kálvin magyar volt. Hogyan érzi magát ebben a kilencvenkilenc százalékban magyar közösségben? 

Román reformátusként kezdtem érezni, milyen az, amikor kisebbségben vagy. Egyik napról a másikra minden megváltozott: többségiből kisebbségi státusba kerültem. Furcsa helyzet: a románok csupán etnikai szempontból testvéreim, vallási szempontból a magyarokhoz állok közelebb.

Gondolom, hogy a toleranciához is másképp viszonyul. 

Természetesen. Ha minden intoleráns személy az én helyzetembe kerülne, másképp viselkedne egy idő után. 

Mi történt, miután hazatért Svájcból? 

Az első dolgom az volt, hogy megtudjam, van-e Galacon kálvinista gyülekezet, bár meg voltam győződve, hogy a lehetetlent keresem. Meglepődésemre találtam egy kis, eldugott parókiát a városban. Azonnal elmentem az első istentiszteletre. 2001. február eleje volt, amikor beléptem a parókia udvarára, és Nagy Endre lelkipásztornál jelentkeztem. Nagyon elcsodálkozott, de én is kényszerhelyzetben voltam, hiszen olyan közösséget kerestem, ahol otthon érezhettem magam. Nagy szeretettel fogadtak, vasárnaponként eljártam a templomba, bár szinte semmit sem értettem abból, ami ott történt. Hallottam az Isten és a Jézus Krisztus szavakat, és ezek sokat jelentettek számomra. 

Hogyan került a szószékre?

Öt éven keresztül szorgalmasan jártam a templomba, de felelősség nélküli egyháztag voltam. Akkor azonban a lelkipásztor a következőket mondta: öt évig „próbaidőn" voltál, jó lenne, ha konfirmálnál. Beleegyeztem. Közben megírtam a doktori disszertációmat a kálvini filozófiából a iasi egyetemen, lefordítottam a Heidelbergi Kátét román nyelvre, és 2005 végén konfirmáltam is. Ezt követően a lelkipásztor megkérdezte, nem akarok-e prédikálni olyankor, amikor ő nincs a gyülekezetben. Természetesen elvállaltam, bár ez nemcsak nekem, hanem a gyülekezetnek is merőben újat jelentett. Immár hét éve havonta egyszer istentiszteletet tartok: a prédikáció román, a liturgia magyar nyelvű. 

Felnőttként konfirmált. Milyennek tűnt a káté? 

A lelkipásztor szigorúan fogott, nem volt mese: kívülről meg kellett tanulnom nekem is a kérdés-feleleteket – szerencsére nem mindet. Természetesen felnőttként, teológiai végzettséggel más megvilágításban láttam a dolgokat. A káté nagyon kedves, hiszen én fordítottam románra az angol, német és francia szövegek alapján. Ezúton is köszönöm Juhász Tamás professzor támogatását, aki több olyan dologra hívta fel a figyelmemet, amely nagy segítséget jelentett a fordítás során. A Heidelbergi Káté először tisztaságával fogott meg: a keresztyén tanítást nem egy kétezer oldalas dogmatikai értekezésből, hanem a kátéból érthetjük meg. A hitnek olyan dokumentuma ez, amelyben nem a keresztyén vallások különbözőségére helyeződik a hangsúly. Ha valaki jobban el akar mélyülni a hitben, javaslom, olvassa el a kátét, bármilyen vallású is legyen. 

Mit jelent protestánsnak lenni? 

Hívő reformátusnak lenni azt jelenti, hogy legyünk hűségesek a Szentírás tanításához. A református hisz Jézus Krisztusban, és a Bibliát tartja egyedül a keresztyén tanítás forrásának. Ám vannak olyan könyvek is, amelyek segítenek eligazodni vallásunkban. Olvasnunk kell olyan szerzőket is, akik a Szentírás alapján tanítanak eligazodni a mindennapokban, mint Luther vagy Kálvin. 

Hogyan változtatta meg életét, Istenhez való viszonyát a svájci tartózkodás? 

Reformátusként sokkal közelebb állsz a Bibliához, amelyet akkor is olvasol, amikor például a vonaton ülsz. Ragaszkodsz az igazi protestáns hagyományokhoz, de nem a liberális vonalhoz, amely most a nyugati társadalmat uralja. Úgy jellemzem magam, mint aki a Szentírás tanítását követi, és imádkozik, hogy azt alkalmazni tudja a mindennapokban. Ugyanakkor a nagy reformátorok műveit olvasom, hiszen ők nem távolodtak el az evangélium üzenetétől. 

Ismer-e a környezetében önhöz hasonló személyt? 

Igen, az egyik kedves ismerősöm, egy fővárosi magáncég menedzsere nemrég lett a bukaresti református gyülekezet tagja. Úgy tudom, ő is szeretne teológiai tanulmányokat folytatni. Tehát vannak románok – remélem, egyre többen –, akik szeretnének nyitni, tágítani horizontjukat, hogy lelki téren is másképp közelítsék meg a dolgokat. 

Gondolt-e arra, hogy román református gyülekezetet alapítson?  

Igen, viszont feltettem magamban a kérdést, hogy vajon Isten elhívott-e engem erre a feladatra, vagy sem. Ezért ebben a kérdésben nagyon bizonytalan vagyok. 

Hogyan reagált az ortodox egyház az ön lépésére?

Nem tudom, mert minden kapcsolat megszakadt közöttünk. Vannak személyek, ismerősök, akiknek szoktam köszönni, akikkel néha beszélgetek, de hivatalos kapcsolat semmilyen szinten nincs közöttünk. 

A kolozsvári teológia magiszteri szakán van jelenleg. Melyek a tervei?

A távlati terveim között szerepel, hogy Svájcban doktoráljak a kálvini tanokról. Nagyon szeretek református teológiával foglalkozni, ezen az úton szeretnék tovább haladni a jövőben is. Lenyűgöz Kálvin személyisége. Szerintem nemcsak a múltat képviseli, hanem egy olyan gondolkodó, akinek tanítása, eszmerendszere ma is aktuális.

A Magyar Református Egyház 2013. június 28-án a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulója alkalmából megtartott debreceni ünnepi Zsinatára jelent meg a káté – kereskedelmi forgalomba egyébként nem került – ötnyelvű díszkiadása (képünkön), amely ajánlásában így fogalmaz: „A káté évszázadokon át segített abban, hogy az egymást váltó nemzedékek és az egymástól földrajzilag távol élő gyülekezetek – legyenek magyar vagy más anyanyelvűek – egységes fogalmakkal fejezzék ki a református keresztyén egyház hitének igazságait. Ezt figyelembe véve született az a döntés, hogy készüljön el és kerüljön kiadásra a Heidelbergi Káté a Kárpát-medencei reformátusok anyanyelvein. 2013-ban a román és a szlovák nyelvű fordítás készült el, amelyet a káté német és angol változata mellett az új magyar fordítással együtt adunk most közre ebben az ünnepi díszkiadásban. Szolgálja ez a kiadvány református hitünk erősödését és a népeink közötti békességet!" E kötetben a káté román nyelvű változata Mihai Androne fordításában olvasható. 

Kiss Gábor – Somogyi Botond

Az interjú megjelent a Kálvincsillag 2013. évi számában

Istent keresem

3Móz 12

„A pap pedig végezze el az engesztelést érte, és akkor tiszta lesz.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →