A fáradhatatlan

2015. december 09., szerda

Szász Károly református püspök, író a reformkor egyik kiemelkedő alakja volt. Az 1829-ben született és 1905-ben elhunyt egyházvezetőre emlékezve életút-kiállítás nyílt december 8-án a kecskeméti Ráday Múzeumban.

Az In memoriam Szász Károly című kiállítást azért álmodta meg Sárai Szabó Kata történész, mert úgy vélte, emléket kell állítani a 19. századi magyarországi polgárosodás egyik kiemelkedő alakjának. Szász Károly életén keresztül kiválóan bemutatható, hogy a polgárosodással, a modern állam létrejöttével milyen új lehetőségek és szerepek nyíltak meg az egyén számára, milyen értékrendet képviseltek azok, akik ezekkel a lehetőségekkel jól tudtak élni.

Szász Károly izgalmas életpályát futott be, a kor értelmiségi elitjéhez tartozott, és számos dologgal foglalkozott: írt, tanított, hivatalnokoskodott, szolgált lelkészként Kézdivásárhelyen, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, tevékenykedett országgyűlési képviselőként Deák-párti színekben – sorolja Sárai Szabó Kata a püspök színes életútját. – Több lábon álló hivatalnok volt, hihetetlen kapcsolati hálót épített ki, és megtestesített egyfajta karrierépítési modellt. Pályája kezdetén együtt tanított a nagykőrösi gimnáziumban Arany Jánossal és Salamon Ferenccel. Sokan nem tudják róla, hogy lemondott a magyartanításról, csak azért, hogy Arany János magyart taníthasson a gimnáziumban, így ő matematikát oktatott. Szász Károly nagykőrösi pályafutása azonban nem tartott túl sokáig, mert meghalt a felesége, Szász Polixénia írónő – magyarázza a történész.

Szász Károly és felesége

– Második felesége a kiskunhalasi nagybirtokos családból való Bibó Antónia lett. Szász Károly részt vett az 1848-as szabadságharcban, ezután egy ideig bujdosnia kellett. Püspöksége kezdetéig, 1867 és 1884 között a kultuszminisztérium osztálytanácsosa volt. – Szász Károly mindig vonzódott az irodalomhoz, szoros baráti körébe tartozott Arany János költő, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Gyulai Pál irodalomkritikus, Tompa Mihály és Lévay József költő, Eötvös József író, miniszter és Kemény Zsigmond író, politikus. Szász Károly a versírás és drámaírás mellett számos nagy író művét fordította magyarra, többek között Shakespeare-t, Molière-t, Goethét. Hatalmas iratanyag maradt fenn utána, könyvek, irodalomtörténeti tanulmányok. Szász Károly volt a bibliafordító társaság elnöke, nevéhez fűződik a halála után, 1908-ban megjelent bibliarevízió is. Püspöki szolgálatáról gyakran azt említik meg, hogy vizitációjában 280 egyházközséget járt be személyesen. „A püspöki hivatal jó munka Krisztus szolgálatára" – tartotta Szász Károly. Gyakran adott ki és fordított prédikációkat, sőt, írt egy női imakönyvet is.

Szász Károlyt kedves, jó társasági emberként, kiváló szónokként ismerték, számos szalon és egyesület tagja volt – mondja a történész. – Rokonszenves, kiegyenlítő személyiség volt, aki soha nem kereste a konfliktusokat, inkább békéltető szerepet töltötte be, akár a felekezetek között is. Naplójából az is kiderül, hogy mindig sok ember vette körül, de nem csak a státusza, vagy pozíciója miatt. Nagy családja volt, hat gyermeke: két fiú és négy lány, akiknek neveltetésére mindig volt gondja. Arra is odafigyelt, hogy mit olvassanak és mit tanuljanak a gyerekek, folyamatosan tanáccsal látta el őket, hogyan készüljenek a választott életpályájukra. Kortársai szerint hihetetlenül nagy munkabírása volt, és szinte mindent ugyanolyan nagy odaadással végzett – teszi hozzá Sárai Szabó Kata.

Az életút-kiállítás Szász Károly pályájának sokrétűségét mutatja be elsősorban levéltári, valamint a családtól kapott anyagok alapján, sok-sok családi fotóval. A látogatók elolvashatnak egy levelet is, amelyben Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez tesz javítási javaslatokat. A tárlaton megtekinthető egy nagy becsben tartott Beranger-kötet másolata is, amit a kor költői adtak ajándékba egymásnak: Petőfi Sándor Arany Jánosnak, majd Arany János Tompa Mihálynak, Tompa Mihály Lévay Józsefnek, Lévay József Szász Károlynak, Szász Károly pedig a Kisfaludy Társaságnak.

A most nyílt kiállítás megmutathatja azt is, hogy Szász Károly mennyi mindent tett, fáradhatatlanul munkálkodva a hazájáért, az egyházáért a tudományért, az irodalomért és a köz szolgálatáért. A kiállítást az oktatásban is kiválóan használhatják, hiszen egy karriertörténeten keresztül mutatják be a polgárosodás folyamatát. A kiállítást Sárai Szabó Katalin történész, a Ráday Gyűjtemény munkatársa, a kiállítás kurátora állította össze, a látványtervező: Zalatnai Pál. A Szász Károly életéről szóló kiállítást december 8-án, kedden Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Fábri Anna irodalomtörténész nyitotta meg.

A tárlat 2016. június 30-ig látogatható Kecskeméten az Ókollégiumban. (Kálvin tér 1.)

Fekete Zsuzsa
Forrás: parokia.hu 

Istent keresem

1Thessz 5,12–28

„Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →