A kiváló Kálvin-kutató emlékezete

2016. május 17., kedd

Százhét éve született Nagy Barna, a nemzetközi hírű Kálvin-kutató, aki a genfi reformátor tanítványainak gyorsírással lejegyzett előadásait feldolgozta, a jelenkor számára értelmezhető szöveggé tette.

Nagy Barna Sárospatakon született 1909. május 15-én, több generációra visszanyúló lelkészi családban. Édesapja Nagy Béla (Ungtarnóc, 1877. március 8. – Sárospatak 1939. január 17.) előbb egri református lelkipásztor, majd a Sárospataki Református Kollégium teológiai tanára volt.

Nagy Barna tanulmányait szülővárosa nagy múltú református kollégiumában végezte. Már gimnazista évei alatt kitűnt nyelvtehetségével, a Sárospataki Ifjúsági Közlöny című újságban több angolból, franciából, németből fordított verse jelent meg. Teológushallgató korában elsajátította a gyorsírás technikáját, mely ismeret jelentősen segítette a későbbi, a reformáció korával foglalkozó kutatói tevékenységét.

Külföldi tanulmányútjai során az 1930-as évek legmeghatározóbb svájci református teológusaitól tanult, többek között Emil Brunnertől (1889-1966) és Karl Barthtól (1886-1968). „A teológiai módszer problémája az úgynevezett dialektika teológiában" című doktori disszertációját 1936-ban Debrecenben védte meg, ebben Barth teológiai gondolatrendszerét magyarázta. 1937-től a Sárospataki Teológiai Akadémián szisztematika teológiát tanított egészen 1952-ig, az intézmény kényszerű felszámolásáig.

Kálvin János munkáinak fordításával az 1940-es években kezdett el foglalkozni. A genfi reformátor „Rómaiakhoz írt levél magyarázata” című munkája magyarul 1954-ben jelent meg. A mű fordítását Rábold Gusztáv debreceni tanár kezdte el, halála után Nagy Barna gondos tolmácsolása kellett, hogy az egyik legfontosabb páli levél magyarázata magyarul is olvasható lehessen.

Nagy Barna Kálvin kommentárjához írt előszavában kiemelte a reformátor Szentírást magyarázó munkáinak jelentőségét: „…Kálvin írásmagyarázatát nemcsak óriási külső méretei, hanem belső értékei teszik számunkra páratlanul becsessé. Egyszóval az, ami őt magát egyházunk egyik legkiemelkedőbb tanítójává tette. Egyházunkat 'az Isten Igéje szerint reformált egyháznak' szeretjük hívni, nem kálvini, vagy kálvinista egyháznak. De a református egyház Isten Igéje által történt reformációja döntően éppen Kálvin írásmagyarázó és igehirdető tanítása, az ő bizonyságtétele nyomán ment végbe, illetve ebben jutott a legtisztább kifejezésre. Ezért egyszerűen tisztességbeli dolog is az a református egyház igehirdetői számára, hogy tudják: hogyan magyarázta reformátorunk a Szentírást…”

A Budapesti Teológiai Akadémia rendszeres teológiai tanszékén 1954-ben helyezkedett el. Az 1956-os forradalom leverését követő megtorlások miatt több héten át vizsgálati fogságban tartották, majd megfosztották pesti katedrájától. A forradalom évében kapcsolódott be a nemzetközi Kálvin-kutatásba. Egyedülálló tehetséggel fejtette meg Kálvin Ezékiel könyvéről tartott előadásait – melyeket a genfi reformátor tanítványai gyorsírással jegyeztek le – és tette azt francia nyelven értelmezhető szöveggé. Munkája kiadására ötven évet kellett várni, amikor Erik A. de Boer holland teológiai professzor  a művet sajtó alá rendezte, és 2006-ban megjelentette „Jean Calvin, Sermons sur le Livre des Ravelations du prophete Ezechiel Chaptires 36-48” címen.

Nagy Barna hatvan évesen 1969. szeptember 17–én hunyt el Budapesten. Síremléke a sárospataki református temetőben található. Életművét az elmúlt évtizedekben több egyháztörténeti konferencián méltatták. Egykori sárospataki lakóházán 2000-ben emléktáblát avattak tisztelői. 2009-ben a Magyarországi Református Egyház Zsinata által rendezett „Kálvin János 500 éve” című, debreceni kiállításon önálló vitrinben figyelhették meg az érdeklődők a Nagy Barna életéhez kapcsolódó, eredeti dokumentumokat. A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely a „Reformátusok Zuglóban” című tárlatán 2014-ben önálló tabló mutatta be Nagy Barna életét, kiemelve, hogy a nagy tudós budapesti tartózkodása alatt a zuglói Kobrák-villában élt és alkotott.

Millisits Máté

Istent keresem

Lk 20,27–40

„Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink