A krisztusi útra térés minden nemzedék feladata

2011. augusztus 19., péntek

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep előestéjén a Szilágyi Dezső téri református templomban tartottak ökumenikus istentiszteletet. Az eseményen szolgált Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke is.

A nemzeti ünnep alkalmából a Budai Református Egyházközség Szilágyi Dezső téri templomában tartottak ökumenikus istentiszteletet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) meghívására. 

Az egybegyűlteket előbb a Magyar Honvédség Légierő Zenekar fúvósainak szolgálata köszöntötte, majd az eseménynek helyt adó gyülekezet lelkipásztora, Illés Dávid református esperes szólt a hívekhez és a meghívottakhoz. Ezután a 90. Zsoltárt, a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdetű ének csendült fel.

Az apostoli köszöntés Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspöktől hangzott el. A MEÖT elnöke mindannyiunk, valamennyi keresztyén közös ünnepének nevezte augusztus 20-át és elmondta, a keresztyénség felvétele tette egységes nemzetté a magyarokat. Hálát adott Istennek az államalapító Szent István király életéért. 

Ezután bűnvalló-hálaadó imádságot mondott el Márkus Mihály nyugalmazott püspök, az Ökumenikus Tanács alelnöke. A Krisztus imádása – Kyrie, Gloria – Kalota József ortodox érseki vikáriustól, a MEÖT alelnökétől hangzott el. A 23. Zsoltárt Mészáros Kálmán baptista egyházelnök olvasta fel. Majd Székely János római katolikus püspök imádkozott azért, hogy erővel építhessük országunk és egyházunk jövőjét. Isten Igéjét Csernák István metodista szuperintendens, a MEÖT alelnöke olvasta fel János evangéliumából, annak is a 14. fejezetéből az első hat verset.

Majd egy rendhagyó előadás következett, a Légierő Zenekar az Ó Édes Jóistenem című dalt adta elő, a szaxofonnal kísért ének szinte lágy popzenei koncert hatását keltette.

Az igehirdetésre Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök emelkedett a szószékre. Pál apostolnak a rómaiakhoz írt második leveléből olvasta fel az e napra rendelt alapigét. Mint mondta, az apostol szinte ünneprontóan kezd, amikor azt mondja, adósok vagyunk. Azonban nem a minket napjainkban foglalkoztató államadósság vagy éppen a devizahitel az, amire gondolt, hanem a Teremtő felé meglévő adósságunkra. Az a befektetés, amelyet Isten bennünk lát.

Az igehirdető a nemzeti ünnep kapcsán arról beszélt, az államalapító Szent István királyt sem a politikusi felismerés, hanem a felülről kapott tudás vezette, hogy a krisztusi út jelenti a jövőt Magyarország számára. Gáncs Péter hangsúlyozta, a józanság azt mondatja velünk, nem a keresztyén Magyarország született meg jó ezer évvel ezelőtt, ilyen ugyanis soha nem létezett. A keresztyén szó sokszor könnyedén, könnyelműen hangzik fel, tette hozzá az evangélikus egyházvezető. Emlékeztetett, keresztyén az, ami Krisztusból fakad és táplálkozik, ilyen értelemben egy sokmilliós, ezeréves történelmű ország nem lehet keresztyén. Gáncs Péter, folytatva a gondolatmenetet, arra figyelmeztetett, a krisztusi útra térés minden nemzedéknek a feladata, ezt nem lehet valamifajta adottságként kezelni, Krisztust újra és folyamatosan keresnünk kell.

Krisztustól azonban nem a szolgaság lelkét kaptuk, hanem a fiúság lelkét. Mi is keresztyénnek lenni? – tette fel a kérdést az evangélikus püspök. Azt jelenti, kimondom, bizalommal: Atyám. Felfedezem, hogy nem egyedül vagyok, hanem van egy Atyám, aki nem a felhők között ül, hanem mindig közel van hozzánk. Kimondani, Atyánk, egyet jelent felfedezni, nem egyedül vagyunk, hanem közösségben éljük meg ezt az atyai szeretet.

Az Atya háza a templom – István egyik legfontosabb rendelete volt, hogy a magyar falvakban templomok épüljenek, hogy minél többen találják meg az Atyát. Ma pedig az egyik legnagyobb tragédiánk az, hogy az országban elnéptelenedő falvakat, üres templomokat találunk – mondta Gáncs Péter.

A nagyvonalú isteni ajándékot, befektetést azonban úgy kaptuk, hogy nem maradunk adósok, mondta a prédikáció utolsó gondolataként Gáncs Péter, majd a nemzeti imádság sorait felelevenítve könyörgött az igehirdetés végén.

Az Apostoli hitvallást Pataky Albert pünkösdi egyházelnök szavai nyomán mondták el az egybegyűltek, végül közbenjáró imádságot mondott el Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke. Az ünnep alkalmából a kenyeret Baán István görög katolikus püspöki helynök áldotta meg. Az istentisztelet végén Isten áldását kérték a szolgálattevők, valamint Bóna Zoltán, a MEÖT főtitkára, az ortodox egyházak főpásztorai – Voiszlav Gality, Magyar István, Magyar Marius –, valamint Frank Hegedus, az anglikán egyház budapesti lelkésze. 

A szolgálattevők mellett az istentiszteleten részt vett Huszár Pál főgondnok, az MRE Zsinatának világi elnöke, Jákob János, protestáns tábori püspök, Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának első embere, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára.

Reformatus.hu, fotók: Kalocsai Richárd

Istent keresem

Mal 2,10–16

„Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget?” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →