A magyar törvényalkotók szerint vannak első- és másodosztályú szegények – A Wojtyla Ház petíciót nyújt be

2010. február 15., hétfő

altAz ombudsmanhoz kíván fordulni a Karol Wojtyla Barátság Központ. Az előterjesztés előkészítésére neves jogászokat kértek fel. A méltánytalan és hátrányos megkülönböztetés ellen szeretnék felemelni a szavukat, amely a jelenlegi törvénykezésben tettenérhető, s amely különbséget tesz szegény és szegény, rászorult és rászorult között.

Konkrétan arról van szó, hogy a jelenlegi rendszer alapján lényegesen kisebb mértékű támogatás jár ugyanannak az éhezőnek, ha egy civil jótékony közösség által fenntartott intézmény asztalánál fogyasztja el az ebédjét, mint ha például egy egyházi, állami vagy önkormányzati fenntartású helyre tér be. 
A törvény szerint normatív támogatás illeti meg az úgynevezett nem állami/önkormányzati/egyházi fenntartású, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményeket is – ilyen a Wojtyla Ház is. Ez a normatíva a Wojtyla Barátság Központ esetében is ételadagonként van meghatározva. Megközelítőleg sem fedezi még az alapanyag költségeit sem, nemhogy a házfenntartás rezsidíját, az étkezésben közreműködők bérét, a tisztítószereket, energiát stb.
A 2010-es állami költségvetési törvény ezt a „Tiborc-normát” még megkurtította negyven százalékkal. Más lenne a helyzet, ha a ház fenntartója egyházi jogi személy lenne. Akkor az adott/kirótt normatíván felül 73,1 százalék kiegészítő támogatásra lenne jogosult a Wojtyla Házban szolgáló szegény ember.
A helyzet megítélésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy ma Magyarországon rendkívül egyszerű egyházat alapítani. Az 1990/IV. sz. törvény alapján csaknem 300 egyházat tartanak nyilván hazánkban. Elegendő ugyanis az alapításhoz egy 100 névből álló pártolói lista, szemben Európa legtöbb országával, amelyekben ezt az elvárást átlagosan 3 ezer főben határozták meg.
Ráadásul a hazai bíróságoknak még azt sem kell vizsgálnia, hogy az adott 100 név létező személyeket takar-e, vagy hogy nem közreműködtek-e esetleg ugyanezek a személyek más egyházak alapításában is. Mindemellett az államnak nincs joga megvizsgálni azt sem, hogy milyen vallási élet folyik a bejegyezendő szervezetben. Így mind a szekták, mind a fantom szervezetek vígan élhetnek a rendszerben, sőt, bizonyos gazdasági előnyökben is részesülnek.
Az adókedvezmények mellett összegeket igényelhetnek bizonyos költségvetési normatívákból, részesülhetnek a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásaiból, az alapítványoktól és közhasznú egyesületektől eltérően – mindjárt a megalakulásuk illetve bejegyzésük után. Az egy százalékos törvényből is hiányzik az ügyeskedők kiszűrése, hiszen minden bejegyzett közösség nyomban indulhat az egy százalékos felajánlásokért.

Mit kellene tennie a Wojtyla Ház vezetőinek? Mindjárt megoldódnának az étkezések finanszírozási gondjai, ha a II. János Pál pápa tiszteletére, tanítására alapított/épülő nonprofit kht. új egyházzá alakulna. Csakhogy ebből közbotrány, nemzetközi skandalum kerekedne. Ilyen őrület még az anyagiakban szűkölködő öntevékeny civil társaságnak sem juthat és természetesen nem is jut az eszébe.

Mi következik ebből? Az, hogy a Karol Wojtyla Barátság Központ – és a hasonló intézmények – által felkarolt szegényeket súlyos hátrány éri csak azért, mert egy civil, non profit hívőkből álló kör/egyesület vállalta magára az étkeztetésüket. Illetve azért, mert a törvényalkotók szíve helyén hideg kő és üszkösödött fadarab találtatik. Ez a megkülönböztetés ugyanis nyilvánvalóan igazságtalan és méltánytalan; sérti a hátrányos helyzetű állampolgárok jogegyenlőségét. Ami ütközi az EU- alapelvekkel, de a Magyar Köztársaság Alkotmányával is. Végül, de nem utolsó sorban: kegyetlen, cinikus és embertelen. Vagyis – vélik a Wojtyla Ház jogi elemzői – jogorvoslatot kíván. A petíció megfogalmazói remélik, hogy a következő Parlament törvényhozói kiiktatják a jogi szótárból „az első- és másodosztályú szegények” fogalmát.

*****

A kecskeméti, Karol Wojtyláról – a XX. és XXI. század meghatározó befolyású személyiségéről, római katolikus egyházfőjéről – elnevezett szociális intézményt 2005-ben alapították. Működteti a – katolikus papok és hívek által alapított – Wojtyla Ház Nonprofit Kft.
A szervezet célkitüzése: Karol Wojtyla, II. János Pál pápa erkölcsteológiai, egyházkormányzói iránymutatása, alapvetése nyomán, az Evangélium szellemében, szolgálni, segíteni a szegényeket, a rászorulókat. Számukra naponta meleg ételt, családias környezetet, építő, ösztönző, biztató közösséget teremteni. Az intézmény létrehozásának tervét, programját 2005. december 22-én hagyta jóvá egységes képviselői akarattal Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Társaság rendelkezésére bocsátotta – 15 éves, térítés nélküli használatra – az Egressy u. 5. számú, romos, vizes, használaton kívüli szociális létesítményt, a családsegítő központ korábbi székhelyét. Az első tál ételt 2006. július 26-án, Szent Anna napján szolgálták fel a Wojtyla Házban. Azóta folyamatosan – és emelkedő létszámmal – működik a barátság háza (népkonyha). Ma már 120 rászorulót étkeztetnek. Ezzel egyelőre elérték szolgáltatói kapacitásunk felső határát.

Forrás: civilnaplo.hu

Istent keresem

Jel 20,1–6

„…vele fognak uralkodni ezer esztendeig” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →