A megújulás keresése - csütörtöki összefoglaló

2011. november 17., csütörtök

Az MRE megkötötte a Dél-Afrikai Holland Református Egyházzal megállapodását, döntött arról, hogy nem veszi vissza egyházi kezelésbe a balatonszárszói  SDG Konferencia központot, Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke a szeptemberi tematikus zsinati ülésről éles hangú értékelést adott. Mindezek voltak a XIII. Zsinat kilencedik,a majd' 10 órásra nyúlt,november 17-i ülésének legfontosabb mozzanatai. Összefoglaló. 

A zsinati ülés Szűcs Endre, Tiszáninneni Református Egyházmegye lelkészi főjegyző, dédestapolcsányi lelkész áhítatával kezdődött. Igeként Márk evangéliumából olvasta fel a Jézushoz kérdéssel forduló két tanítvány, Jakab és János történetét. (Mk10:35-37; 10:41-45) A lelkészi főjegyző prédikációjában felidézte a szeptemberi, tematikus balatonszárszói ülést, hiányérzeteként emelte ki, hogy elmaradt az önvizsgálat, amely a lendületvétel feltétele. Az önvizsgálat során lehet fel tárni, miért lett a református egyház zsugorodó, lemaradó közösség az elmúlt évtizedekben, tette hozzá.

Bölcskei Gusztáv, püspök (a képen) megnyitó beszédében  rámutatott arra, hogy már elődeink is Pál apostol Római levele szerint keresték a megújulást. Nem egyikünk vagy másikunk tudja a választ, hanem közösen kereshetjük azt. Kell és lehet Krisztusért követségben járnunk, ez alapján kell aktuális feleletet adnunk a problémákra, mondta a püspök, aki ezután röviden beszámolt az elmúlt időszakról. Kiemelte, hogy új oktatási, illetve szeretetszolgálati intézmények jöttek létre, szólt a nemzetközi kapcsolatokban betöltött egyházi szerepről és a legfontosabb egyházi és közéleti eseményekről.

Bölcskei Gusztáv beszámolóját, ahogy a Zsinati Tanács november 16-i határozatáról és az Elnökség intézkedéseiről, valamint a Zsinat májusi határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolókat is elfogadta a testület, emellett határozatot hozott a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat (ERPSZ) összevonásának felfüggesztéséről.

Református gyökereink közösek

Rövid szünet után a Dél-Afrikai Holland Református Egyház (DRC) főtitkára, Kobus Gerber tartott beszédet, melyben hangsúlyozta az MRE és a DRC  közös vonásait. „Közös bennünk az, hogy elnyomó rendszerek alatt szenvedtünk, és az, hogy együtt veszünk részt a református világcsalád építésében” - mondta a dél-afrikai egyházvezető. A főtitkár felelevenítette, hogy egyháza 1986-ban teljes mértékben visszautasította az apartheid politikáját és napra pontosan huszonöt éve fogadta el hivatalos hitvallásként a mostani Dél-afrikai Egyesülő Presbiteriánus Egyház a Belhari Hitvallást.

Vad Zsigmond esperes, a Zsinat Külügyi Bizottságának elnöke felvázolta a két egyház közti megállapodás tartalmát. Az egyezmény rögzíti a DRC és az MRE teljes úrasztali és szószéki közösségét, egymás egyháztagságának teljes, kölcsönös elismerését. A két egyház kimondja a szolgálatra való felszentelés kölcsönös elismerését és a lelkészek kölcsönös meghívhatóságát. Az együttműködés kiterjed a a dél-afrikai magyarok között végzendő lelkigondozói, a menekültek és kisebbségek közötti szolgálatra,valamint az együttes szolgálatra Malawiban, a közös missziói kezdeményezésekre. Továbbá közös feladatként jelölték ki a gyülekezetek támogatását abban, hogy missziói közösséggé váljanak, az együttműködést a teológiai képzés és kutatás terén, végül az igazságosság munkálását, a társadalmi megbékélés és a „gyógyító emlékezés” elősegítését.

A Zsinat délelőtti ülésszaka a nap legünnepibb pillanataival zárult, amikor Kobus Gerber, Bölcskei Gusztáv, valamint Huszár Pál aláírta az együttműködést (képünkön, a fenti sorrendben).

Egyházi törvény

A délutáni ülésszak a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény, röviden az egyházi törvény ismertetésével és értékelésével kezdődött. Dr. Molnár Pál a tiszántúli egyházkerület jogtanácsosa felelevenítette a tavasszal elfogadott új alkotmány egyházakra vonatkozó rendelkezéseit, majd a törvény főbb jellemzőit említette meg.

Értékelésében elhangzott, hogy az idő hiánya látszik a jogszabályon, mert hiányzik belőle az egyes fogalmak kiérlelt leírása, szabályozása. Pozitívumként említette, hogy az új törvénnyel kiszűrhetőek a ténylegesen vallási tevékenységet nem végző szervezetek, valamint azt is örömmel nyugtázta, hogy a református szakértői észrevételeket a jogalkotó befogadta.

Jövőkép Bizottság a szárszói eredmények továbbvitelére

A következő szakaszban a szeptemberi balatonszárszói tematikus ülés eredményeit foglalták össze, az ott felvetett témák továbbgondolásának irányait ismertették. Bölcskei Gusztáv ezzel kapcsolatban elmondta, minden krízis alapja az önismeret hiánya. Ez pedig abból fakad, hogy elszakadunk a valóságtól. Mint mondta, a Zsinat tagjai azzal az elhatározással kezdték a ciklust, hogy konszenzusos alapon meghatározzák az együttműködés irányát. Az volt a céljuk, hogy a Magyarországi Református Egyház ne csak négy egyházkerület laza szövetsége legyen. Ezzel szemben a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szándék háttérbe szorult, az egyházkerületek nem tekintik magukénak a közegyházat, sőt, ellenségesen tekintenek rá.

Azt a jelenséget is a problémásnak nevezte, hogy sokan nem vállalják véleményüket az üléseken, csak a tanácstermen kívül. „Úgy gondolom, ez az az állapot, amit megpróbálunk meghaladni, s ez valamennyiünk felelőssége. Aki azt gondolja, hogy ez a testület az MRE parlamentje, s hogy itt frakciók vannak, az téved: a Zsinat a közös munka helye” — jelentette ki a püspök.

A Zsinat lelkészei elnöke azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a Zsinat Tanulmányi és Teológiai Bizottsága készítsen teológiai útmutatást, amely a megújulást segítheti. Azt is javasolta, hogy jöjjön létre szakértőkből és a zsinati bizottságok vezetőiből álló bizottság, mely az MRE jövőképét gondozza. A Jövőkép Bizottság munkatervét 2012. április 30-ig nyújtsa be, az őszi ülésszakon számoljon be munkájáról, eredményeit küldje meg az egyházkerületeknek konzultációra.

A nyílt beszéd komoly vitát eredményezett. Abban alakult ki nézetkülönbség, hogy a problémák feltérképezése, vagy a tettek, cselekedetek előtérbe helyezése a fontosabb a zsinati, egyházi munkában. Végül a tagok elfogadták az előterjesztést.

Ki törvény szerint a lelkész?

A konfirmációnak egyházunkban betöltött szerepéről adott előterjesztést Kádár Zsolt, a Doktorok Kollégiumának (DC) főtitkára, aki felidézte a 2006-os fehérgyarmati konferencia súlyos, de mindenképpen valósnak nevezhető egyik megállapítását, amely szerint az egyházban folyó jelenlegi konfirmáció előkészítés és lebonyolítás nem igeszerű, nem emberszerű és nem hatékony. Ennek a helyzetnek a feloldására a Zsinati döntés értelmében létre kell hozni egy olyan munkacsoportot, amelynek feladata a konfirmáció egészének vizsgálata, és a jelenlegi gyakorlat szükség szerinti megváltoztatásának módja.

A lelkészek jogállásáról szóló törvény 6-8. fejezetét első olvasatban tárgyalta a Zsinat. Annak értelmezése várt a testületre, hogy a teljes jogú, teljes képesítésű vagy a felszentelt kifejezést használják-e arra a lelkészre, aki sikeresen letette az egységes lelkészképesítő vizsgát és felszentelték. Az elhangzott javaslatok alapján a teljes jogú kifejezés került a tervezetbe és a teljes jogúság feltétele lett a teljes képesítés és a felszentelés.

A hetedik fejezet a lelkészi állás betöltését szabályozza, e szerint lelkészi állás választással, kirendeléssel, kinevezéssel, vagy megbízással, az önálló gyülekezeti lelkipásztori állás pedig csak az adott egyházközség választása, kivételes esetben az egyházkerület döntése alapján tölthető be. A törvényalkotási folyamat ezután a módosítások, észrevételek figyelembe vételével zajlik tovább a Jogi Bizottságban.

Döntés az SDG Konferencia központról

Az egyik legnehezebb ügy, a balatonszárszói SDG Konferenciatelep jövőjéről szóló előterjesztés már késő délután szerepelt a Zsinat előtt, Elter István előterjesztésében. Az ügyet a Zsinati Tanács már előző nap tárgyalta,  de az a testület nem határozott a telep jövőjéről. Az SDG-telep hasznosítási koncepciójával megbízott Elter István munkatársaival arra jutott, hogy kétféleképp képzelhető el az objektum hasznosítása az egyház javára. Az elsődleges cél az, hogy a 21. századi Szárszó az egyház társadalmi misszióját közvetítse. A másodlagos működési mód a kereskedelmi tevékenység, ezzel az objektum bevételt termelne. A másodlagos célnak szerinte az elsődleges prioritást kell szolgálnia.

A telep további működésére két tervet készítettek, egy szerényebb költségvetésűt, és egy drágábbat, aminek megvalósítása esetén nemzetközi szintű konferenciaközponttá változhatna a komplexum.

A téma ismét heves vitát kavart. Az üzemeltetési alternatívákra számos ötlet érkezett. Volt, aki szerint kulturális komplexumot kellene belőle létrehozni, volt, aki a tartalmi megújulásra helyezné a hangsúlyt, és volt, aki a református ifjúságra alapozná a jövőt. A felszólalásokban egy közös pont volt, mindegyik esetben felmerült a kérdés, mennyibe kerülne a működtetés, hogyan lehetne fedezni a költségeket. Ismét felvetődött az is, ki üzemeltesse a továbbiakban az intézményt.

Bölcskei Gusztáv végül összefoglalta a kifejtett nézeteket, és felvetette annak lehetőségét, hogy az SDG Konferencia központot ne egyedül működtesse a Magyarországi Református Egyház, hanem írjon ki nyilvános pályázatot. Olyan határozati javaslatot terjesztett be az Elnökségi Tanács nevében, amely szerint 2011 végével a meghosszabbított szerződést a Zsinat mondja fel, és december végéig írjon ki pályázatot az üzemeltetésre. A pályázat kiírására kérjék fel Bellai Zoltánt, Simonfi Sándort, Szűcs Attilát és Molnár Jánost. Szűcs Attila nem kívánt részt venni a bizottságban, így a Zsinat tagjainak javaslatai alapján Baráth Istvánt és Bertalan Jánost jelölték a felállítandó bizottságba, Simonfi Sándor pedig januártól vállalja a részvételt a munkában.

A másfél órás eszmecsere végén a Zsinat az Elnökségi Tanács javaslatát szavazta meg a fentebb említett változásokkal.

Ez történt a Zsinat csütörtöki ülésén – olvassa el részletes tudósításunkat!

Istent keresem

2Tim 2,14–18

„Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →