A vallások közötti barátságot és együttműködést segítik elő

2011. április 05., kedd

Tisztújítást tartott a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsa március végén. A budapesti ülésen Székely János esztergom-budapesti segédpüspököt választották elnökké, Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Tanács egyik alelnöke lett.



Székely János esztergom-budapesti római katolikus segédpüspök lett a Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsának az új elnöke, főtitkára pedig Markovics Zsolt szegedi főrabbi. Az elnöki teendőket ellátó Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát a múlt év végén mondott le tisztségéről. Tamás Bertalan református lelkész, a Zsinati Hivatal volt külügyi osztályvezetője 2009 januárjában vonult nyugalomba és a március 30-án tartott ülésen ő is kérte főtitkári tisztségéből való felmentését. A Tanácsba a különböző hazai felekezetek által delegált tagok egyhangúlag választották meg az új vezetőséget. Tiszteletbeli társelnök lett Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, alelnökké Bölcskei Gusztáv református püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét, Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspököt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökét, és Domán István főrabbit választották.

A Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsa 1990-ben alakult. Tagjai a zsidó közösség és keresztény felekezetek képviselői, akiket egyházaik hivatalosan delegálnak a Tanácsba. Fő feladatuknak tartják egymás jobb megértését, az évszázadok során felhalmozódott előítéletek lebontását. Ennek elérése érdekében törekednek az együttműködésre keresztények és zsidók között, munkájukkal hozzájárulva a felekezeti és világi közvélemény formálásához. A Tanács nyitott valamennyi felekezet felé, akik részt kívánnak venni munkájában. Újabban az iszlámmal való párbeszéd ápolása is kihívást jelent számukra. A szervezet megalakulása óta tagja a németországi székhelyű Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanácsnak, amelynek irodája Heppenheimben van, Martin Buber zsidó gondolkodó szülőházában.

A március 30-i ülésen a Tanács tagjai a Nemzetközi Tanács teológiai iratának, az úgynevezett Berlini 12 pontnak a továbbgondozásával foglakoztak. A dokumentumot 2009 júliusában a magyarországi Tanács nevében Tamás Bertalan látta el kézjegyével. A nagyjelentőségű irat a keresztény-zsidó kapcsolatok melletti újra elkötelezettségre szólít fel. Többek között a zsidókat arra kéri, hogy ismerjék el a 20. századi keresztény erőfeszítéseket, amelyek a zsidósághoz való hozzáállás javítására irányultak. Felhívja a figyelmet, hogy nagyon sok jóérzésű ember a kultúrák kölcsönös megismerésén és együttműködésén fáradozik és nagyon sok keresztyén a jó kapcsolatok ápolására törekszik. A dokumentum szorgalmazza, hogy vitassák meg a keresztények közösségeik zsidókhoz való viszonyát befolyásoló változások jelentőségét. Ma, amikor szélsőségesek által az antiszemitizmus erősödik, a Berlini 12 pont arra is felhívja elsősorban a keresztények figyelmét, hogy harcolni kell a vallási, faji és más hátterű antiszemitizmus ellen. Elő kell továbbá segíteni a vallások közötti barátságot és együttműködést.

alt

A Magyarországi Keresztények és Zsidók Tanácsa saját lehetőségei szerint kíván hangot adni a Berlini pontoknak. Pásztori levélben fordult az egyházakhoz, hogy hívják fel lelkészeik és híveik figyelmét: az evangéliumi elkötelezettség alapján ne legyenek a gyűlölet keltői, hanem a békességet munkálják.

T.B.

Istent keresem

Bír 1,16–2,5

„Kivezettelek benneteket Egyiptomból, és behoztalak erre a földre,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink