Hálásan emlékező közösség

2015. július 21., kedd

Vizsoly község közössége jubileumi ünnepséget tartott július 19-én a Vizsolyi Biblia kiadásának 425. évfordulója alkalmából.

Az első, teljes magyar nyelvű Szentírás-kiadás – mely nyelvtörténeti, irodalomtörténeti és nyomdatörténeti szempontból is országos jelentőségű, s amit a magyarországi reformáció és egyházi megújulás egyik legnagyobb eseményeként tartunk számon – 1590. július 20-án Vizsolyban történt. Az idei évfordulón az egész település együtt ünnepelt, református, katolikus és önkormányzati szervek összefogásában, a református gyülekezet főszervezésében. Ugyanezen a napon emlékeztek meg Vizsoly település nyolc évszádos hírnevéről is, tudtuk meg a helyi református lelkésztől, Kovács Zsolt Leventétől.

A község első írásos feljegyzése egy 1215-ös oklevélből maradt fenn, ahol Vysl, Vysol és Egyházasvizsoly néven említik. Különös kegyelmi esemény az egykori Egyházasvizsoly számára, hogy nyolc évszázad után, az idei esztendő során (2015-ben) a település mindhárom temploma megújul. Ugyanis jelenleg mind az Árpád-kori református, mind az újkori római katolikus és görög katolikus templomok felújítása is zajlik.

A közösség délelőtt ünnepi istentiszteleten adott hálát Istennek a Szentírásban feltáruló, egész magyar népünket megszólító kegyelméért. Ezt ünnepi koszorúzás követte a templomkertben található reformátorok szobrai előtt, Károli Gáspár és Szenczi Molnár Albert bibliás szolgálatáért hálákat adva. Majd a templomkertben ünnepélyes gyászszertartással végső nyugalomra helyezték Árpád-kori őseink csontjait, melyek az aktuális régészeti ásatások során kerültek felszínre.

Délután az ünnepi együttlét a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola aulájában folytatódott: ökumenikus áhítat, önkormányzati köszöntő, komolyzenei koncert és egy Vizsolyi Biblia kiállítás-megnyitója következett. A település kórusa keresztény lelki énekekkel, a község fiataljai pedig ünnepi szavalatokkal szolgáltak a rendezvényen. Az ünnepi koncerten Suzana Csurnova, Kovács Márton és Nyéki Miklós kassai művészek előadásában Bach-, Shubert-, Chopin- és Bartók-darabok szólaltak meg.

A Vizsolyi Biblia 425 éve című vándorkiállítást a tárlat szerkesztő-alkotója, Millisits Máté művelődéstörténész nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Vizsolyi Biblia hitünk, nyelvünk és nemzetünk kincse. Egyrészt népünk életében egy csúcsteljesítményként is értelmezhető, mint nyelvi bravúr, másrészt Isten igéjeként teremtő, szellemi erőforrásnak is bizonyul. E forrásjelleg a hétköznapi ember lelki életétől egészen a művészek műalkotásokban megjelenő inspiratív erejéig nyomon követhető.

A vizsolyi gyülekezet az évfordulón az egész magyar nemzetet szeretné közös emlékezésre hívni. „Népies-egyházias hazafiságunk megtermékenyítő kovászának bizonyult a magyar biblia, mely a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma. E bibliakiadás nagyban hozzájárult a magyar társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez, és ez által Magyarország megújulásához" – írják hitvalló közleményükben.

reformatus.hu

Istent keresem

2Krón 1,1–17

„Azon az éjszakán megjelent Isten Salamonnak, és ezt mondta neki: Kérj valamit, én megadom neked!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink