Hét bő uniós esztendő?

2013. december 02., hétfő

„Építkezés és lelki épülés" címmel szervezett konferenciát november 29-én a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE), melyen egyházi szervezetek képviselői tájékozódhattak a 2014-2020-as európai uniós támogatási időszak változásairól, a tervezett operatív programokról és a református fejlesztési stratégiáról.

A szakmai programon, melyet a Károli-egyetem és a HÉTFA Kutatóintézet közösen szervezett, szó volt az EU felzárkóztatási politikájáról, ismertették a magyar állam szerepét a fejlesztésekben, valamint a szakemberek, a politikusok és a potenciális pályázók közösen gondolkodtak a református egyház fejlesztéspolitikai lehetőségeiről.

Reménnyel tervezni

Balla Péter, a KRE rektora nyitotta meg a Magyarországi Református Egyház (MRE) budapesti zsinati székházában tartott konferenciát. „Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, és nem számítja ki a költséget, hogy telik-e mindenre a befejezésig?" (Lk 14,28) – Jézus szavaira utalva a rektor arról beszélt, hogy a keresztyénség és a pénzügyek nem zárják ki egymást, „a tanítványság együtt ját az a felelős tervezéssel".

Balla Péter rektor igei köszöntésével kezdődött a konferencia

A református egyházi intézmények szolgálatukhoz az előző hét évben 276 pályázaton 15 milliárd forintot nyertek az Európai Uniótól. 2014. január elsején veszi kezdetét az EU következő, 2020-ig tartó költségvetési ciklusa. Magyarországi fejlesztésekre ebben az időszakban 7080 milliárd forint uniós támogatást lehet igénybe venni. A református egyház, többszáz szociális és oktatási intézmény fenntartójaként országszerte, – Balla Péter szavaival élve – reményteljes korszakként tekint a következő hét évre.

Az EU-s támogatási rendszerről beszélt Dr. Szabó Zsolt, a Károli adjunktusa. Az unió – régiói közötti gazdasági, szociális különbségek felszámolásának érdekében – költségvetésének egy részét fejlesztési projektek támogatására fordítja. Szabó Zsolt elmondta, bár az EU célja az integráció elmélyítése, a szolidaritás mellett fontos szempont a megtérülés is. Emellett a lehívott pénzeket a megadott időben, meghatározott célokra kell fordítani – ezért sem kellene azokat egyszerű támogatásként felfogni. „Az unió nem gazdag külföldi nagybácsi. Pénzügyi keretet biztosít a fejlesztésekhez, de hogy a következő költségvetési ciklus hét bő esztendő legyen számunkra, azért meg kell dolgozni" – mondta a Károli adjunktusa.

Átalakuló pályázati rendszer

Magyarország érdeke a rendelkezésre bocsátott anyagi források teljes, eredményes és szabályos felhasználása. Az új költségvetési ciklusra készülve a kormány stratégiai átalakításokat tervez az uniós támogatási rendszeren belül. Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt. Egyszerűsítenék, s ahol nem szükséges, el is hagynák a pályáztatást és decentralizálnák a fejlesztéseket érintő döntéshozást.

Komoróczki István államtitkár 

Brüsszellel egyeztetve kidolgozták a magyarországi fejlesztések stratégiai irányait és a kilenc tematikus operatív programot, melyek alapján forrásokat lehet majd igényelni a következő költségvetési ciklusban. A folyamatot Dr. Komoróczki István, a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezéskoordinációért felelős államtitkára vázolta. A legfőbb cél a gazdaságfejlesztés, erre fordítanák az uniós keret hatvan százalékát. Ugyanakkor az operatív programokkal több pénzt juthat kutatásra és fejlesztésre, a megújuló energia használatára. Stratégiai prioritás még, hogy csökkenjen a munkanélküliség, a korai iskolaelhagyók és a szegény lakosság létszáma.

Csepreghy Nándor a konferencián bejelentette: a kormány nemrég arról is döntött, hogy a központi apparátusban dolgozók ellátását átvállalja az Európai Uniótól, a felszabadult összeget – 300 milliárd forintot – a tervek szerint a történelmi egyházak pályázhatják meg a következő hét évben. A bejelentésről készült cikkünket itt olvashatják.

Egyházi szerepvállalás

Horváth Viktor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) stratégiai tervezési és koordinációs főosztályvezetője a humán fejlesztések stratégiáját ismertette. Mint mondta, az egyházakra a közösségépítésben, az értékátadásban, a romák integrálásában, a lelki egészség fejlesztésében és az iskolaelhagyást megelőző programokban hárul fontos szerep. Komoróczki István szerint pedig az egyházi intézmények a hálózati gazdaságépítésben (egyháztáji program), a szociális alapszolgáltatások bővítésében, az oktatásban, gyermekjóléti alapellátásban, valamint a szegénység és szegregáció által sújtott városrészek rehabilitációjában tudnak leginkább bekapcsolódni az operatív programokba.

Balás Gábor arról beszélt, mit adhat az egyház a fejlesztéspolitikának

Balás Gábor, a HÉTFA Kutatóintézet munkatársa pedig azokról a tényezőkről beszélt, melyek sikeresebbé teszik az egyházi pályázókat. A többszáz éves múlt és stabil struktúra, a lelkiismeret és hivatástudat, az államénál rugalmasabb döntési struktúra, a nemzetközi kapcsolatok is előnyt jelenthet a projektek elbírálásánál, valamint az a tény, hogy a református egyház olyan kistelepüléseken is jelen van, ahol az állami vagy civil kezdeményezések hiányoznak. Hogy ezekkel élni tudjon, a kutató szerint az egyházon belül központi pályázati koordináció szükséges, az állami szereplőkkel pedig azonos versenyszabályok kellenek.

Készülő fejlesztési stratégia

Tarr Zoltán zsinati tanácsos az MRE fejlesztési stratégiájáról beszélt. Az egyház nem csak projektgazdaként szeretne részt venni a fejlesztésekben, hanem a következő időszak stratégiáját formáló gondolkodásban is partnerségre törekszik az állammal. Javaslataival, elvárásaival megkereste az EMMI-t, de szívesen hozzáadná szempontjait az operatív programok részletes kidolgozásához is.

A Követségben járunk című munkaanyag tartalmazza az MRE állásfoglalását a közösségfejlesztés, befogadás, társadalmi felzárkóztatás, oktatás, szociális ellátás, fizikai- és lelki egészséggondozás, kultúra, önkéntesség, turizmus fejlesztésével kapcsolatban, valamint a gyülekezeti, egyházmegyei, intézményi fejlesztési elgondolásokat. A 38 fő projektet és 90 ötletet tartalmazó dokumentum ugyanakkor nem teljes, mióta a Zsinati Tanács november 13-án foglalkozott vele, számos új észrevétel érkezett a témában.

A 164 oldalas dokumentum még csak munkaanyag

A stratégia fő hangsúlyai már most egyértelműek: A cél, az uniós források felhasználásánál is, hogy azokkal elsősorban az egyház társadalmi szolgálatát, a rászoruló emberek elérését segítsék. Ugyanakkor fontos, hogy a református egyház ne vállalja túl magát, társadalmi szerepvállalása kiegészítse, ne pedig helyettesítse elsődleges, Krisztustól kapott feladatát.

Tarr Zoltán szerint az állam és a református egyház stratégiája sok ponton összecseng, az MRE javaslataival ezután is igyekszik segíteni a támogatási rendszer átalakítását, és elérni, hogy abban az egyházi szempontok is érvényesüljenek. Emellett tovább dolgoznak a református stratégián, hogy az segítség legyen az egyházi intézményeknek céljaik megvalósulásban a következő hét évben.

Feke György, fotók: Dimény András, Sereg Krisztián

Istent keresem

2Krón 30

„...tartsanak páskát Izráel Istenének, az Úrnak a tiszteletére” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →