Ez történt a Zsinat csütörtöki ülésén

2011. november 17., csütörtök

Az élőképes közvetítés mellett szövegben is folyamatosan beszámoltunk a Zsinat üléséről, amelyen Bölcskei Gusztáv, elemezve a szeptemberi tematikus zsinati ülés eredményeit, éles hangú értékelést adott. A testület döntött arról, hogy nem veszi vissza egyházi kezelésbe a balatonszárszói SDG Konferenciatelepet. Az ülés legünnepibb pillanata a Dél-afrikai Holland Református Egyházzal kötött együttműködési megállapodás aláírása volt. A törvényhozási munka során a Zsinat első olvasatban tárgyalta a lelkészek jogállásáról szóló törvény három fejezetét.

10:00 A XIII. Zsinat kilencedik ülése Szűcs Endre, a Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének áhítatával kezdődik meg.

Isten igéjét a Mk 10,35-37,41-45 alapján hirdette Szűcs Endre

A Jakab és János történetén alapuló prédikációjában felidézte a szeptemberi, tematikus balatonszárszói ülést, hiányérzeteként emelte ki, hogy elmaradt az önvizsgálat. Elmaradt annak feltárása, miért lett a református egyház zsugorodó, lemaradó közösség az elmúlt évtizedekben, tette hozzá.  >> Olvassa el az áhítat részletes összefoglalóját!

10:35 Véget ért az áhítat, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke hivatalosan is megnyitotta a Zsinat csütörtöki ülését.

10:38 Megtörtént az ülés jegyzőkönyvvezetőinek, hitelesítőinek a kijelölése. Megtörtént a jelenlévők számba vétele, Huszár Pál megállapította, hogy a Zsinat ülése határozatképes.

10:45 Huszár Pál bemutatta a csütörtöki ülés tárgysorozatát, amelyet a Zsinat tagjai egyhangúlag elfogadtak.

10:47 Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Zsinat lelkészi elnökének megnyitója következik.

A Zsinat lelkészi elnöke beszéde elején külön köszöntötte a Dél Afrikai Holland Református Egyház vezetőjét, a jelen lévő érdeklődőket és azokat is, akik az interneten követik figyelemmel a közvetítést. Tolmácsolta a Dél-Koreai Református Egyház köszöntését, akik Isten vezetését kérték az MRE Zsinatára. A legutóbbi ülés óta elhunyt Dr. Bolyki János, Orián Géza és Szabó Imréné emléke előtt tisztelegve a testület elénekelte a 90. zsoltár első versszakát. Ezután az egybegyűltek a 134. zsoltár 3. versével kérték Isten áldását a Zsinat azon tagjaira, akik kerek esztendőt értek meg idén.

„Amikor elődeink új utakat, megújulást kerestek, sokszor nyúltak a Római levélhez  – mondta Bölcskei Gusztáv. – Nem egyikünk vagy másikunk tudja a választ, hanem közösen kereshetjük azt.” Kell és lehet Krisztusért követségben járnunk, aktuális válaszokat kell adnunk, mondta a püspök.

Ezután beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről: tizenkét református oktatási intézmény jött létre, hat pedig új tagintézménnyel egészült ki, a szeretetszolgálati intézmények pedig hetvenhárom szolgálattal bővültek. Röviden szólt egyházunk nemzetközi szerepvállalásáról, a Református Képviselők Fórumának megalakulásáról, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola összeolvadásáról, a Reformátusok VI. Világtalálkozójáról. Megszületett a megállapodás az egyházi intézményekben dolgozók bérkompenzációjáról, megérkezett az összeg első részlete. Végül arra kérte a testületet, hogy a szárszói tematikus ülésen elhangzott javaslatok továbbgondolása a nyitó áhítatban elhangzott módon történjék.

 

11:44 A Zsinat Elnöksége beszámolt az Elnökség intézkedéseiről és a Zsinat májusi határozatainak végrehajtásáról a Zsinat elfogadta a beszámolókat. Emellett határozatot hozott a Református Pedagógiai Intézet és az Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat összevonásának felfüggesztéséről.

11:56 A Zsinat elfogadta a Zsinati Tanács november 16-i határozatait. A szerdai ülésen Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora beszámolt arról, hogy akkreditáció alatt van a szociológia szak, s már létrejött a Történelemtudományi Doktori Iskola.

12:12 Huszár Pál szünetet rendelt el. Előtte a testület két ellenvélemény és egy tartózkodás mellett elfogadta a ciklusterv megvalósításáról szóló beszámolót. A beszámolóhoz hozzászólva Szűtcs Attila azt mondta, a terv általánosságok gyűjteménye, nem szolgálja az egység erősítését. Az élő közvetítés szünetében beszélgetéseket láthatnak a felmerült témákkal kapcsolatban.

12:31 A Magyarországi Református Egyház és a Dél-Afrikai Holland Református Egyház (DRC) partneri megállapodásával folytatódik a tanácskozás.


12:35 A DRC főtitkára, Dr. Kobus Gerber beszél a Zsinat tagjai előtt.

„Közösek református gyökereink, közös az, hogy elnyomó rendszerek alatt szenvedtünk, hogy közösen veszünk részt a református világcsalád építésében. Felfedeztük, közös az utunk – kezdte köszöntését az együttműködés aláírásának alkalmából Kobus Gerber. A főtitkár néhány adattal jellemezte egyházát: a DRC jelenleg 1180 gyülekezetben 1,2 millió tagot számlál, akik között 1600 lelkész szolgál.

A dél-afrikai egyházvezető felelevenítette, hogy egyháza 1986-ban teljes mértékben visszautasította az apartheid politikáját, és azóta is részt vesz a megbékélés munkálásában.

„Nagyra értékeljük a demokratikus fordulatot, de a DRC nem eszköze és nem partnere semmilyen politikai erőnek. A kritikus aktivitás, együttműködés és a prófétai állás jellemzi. Az apartheid idején megégettük a kezünket és kicsit a szívünket is. De áldottak vagyunk, hogy más közösségekkel együttműködhetünk országunk sorsának javítására. Közvetítsük a reménységet, és valami újat kezdjünk – meggyőződésünk, hogy erre hívott el minket Isten. Három másik dél-afrikai református egyházzal próbáljuk az egységet megtalálni, azokkal a közösségekkel, amelyek az apartheid alatt külön egyházakba kényszerültek.”

Felidézte, 25 éve ezen a napon történt, hogy a mostani Egyesülő Presbiteriánus Egyház hivatalos hitvallásként fogadta el a Belhari Hitvallást, amely elítélte az apartheid rendszerét. Egy olyan hitvallásos helyzetben történt ez, amelyben Krisztus üzenete veszélyben volt. „Erre most is szükségünk van, mert más köntösben, de ugyanazok az erők munkálkodnak közöttünk” – mondta Kobus Gerber.

A DRC főtitkára két részletet olvasott fel a Belhari Hitvallásból, amelyek az üzenetközpontúságot hangsúlyozták, hogy a hitvallás az azt tevők szívéből jött, az evangélium érdekében. A hitvallás írói kijelentették, az egyetlen alap, amelyre hitvallás épülhet – a Szentírás.

Kobus Gerber a DRC legutóbbi zsinatának határozatát idézte fel utolsó gondolatként, miszerint nem élhetnek egyházként másként, mint missziói egyház. „Gyertek, utazzunk együtt. Bennetek olyan testvérekre találtunk, akiktől sokat tanulhatunk. Sokat tanulhatunk abból a harcból, amit magatokkal, a saját múltatokkal vívtok. Azzal a vággyal áldalak meg titeket, hogy együtt munkálkodhatunk Isten dicsőségére” – zárta szavait Kobus Gerber.

12:50 A Zsinat munkájában résztvevő önkéntesek olvastak fel részleteket a Belhari Hitvallás kísérőleveléből.

alt

Nelus Niemandt, a dél-afrikai Holland Református Egyház zsinatának moderátora kézjegyével látja el az együttműködési megállapodást

13:04 Vad Zsigmond esperes, a Zsinat Külügyi Bizottságának elnöke ismertette a megállapodáshoz vezető folyamatot, illetve a megállapodás tartalmát.

A megállapodás rögzíti a DRC és a MRE teljes úrasztali és szószéki közösségét, egymás egyháztagságának teljes, kölcsönös elismerését. A két egyház kimondja a szolgálatra való felszentelés kölcsönös elismerését és a lelkészek kölcsönös meghívhatóságát – figyelembe véve az érintett egyház belső szabályozását a lelkészek képzésére és felszentelésére.

A megállapodás kiterjed a magyarok közötti lelkigondozói szolgálat végzésére Dél-Afrikában. Közös missziói kezdeményezésekre az ifjúság között, továbbá a gyülekezetek támogatására abban, hogy missziói közösséggé váljanak. A közös szolgálatra Malawiban, továbbá a menekültek és kisebbségek közötti szolgálatra. A teológiai képzésre és a teológiai kutatásra, továbbá az igazságosság munkálására, a társadalmi megbékélés és „gyógyító emlékezés” elősegítésére.

13:11 A Zsinat tagjai egyhangúlag elfogadták a két egyház kötendő megállapodást. Így sor került annak aláírására, Kobus Gerber, Bölcskei Gusztáv, valamint Huszár Pál részvételével.

alt

13:15 Lezárult az ülés délelőtti szakasza. Folytatás 14:15-től.

14:18 Folytatódott az ülés.

14:20 Molnár Pál ismerteti az Országgyűlés által júliusban elfogadott egyházi törvényt.

Az előterjesztő, a tiszántúli egyházkerület jogtanácsosa felelevenítette a tavasszal elfogadott új alkotmány egyházakra vonatkozó rendelkezéseit. Majd a törvény főbb jellemző között említette például annak rögzítését, hogy a népszámlálások során a vallási hovatartozásokra vonatkozó adatokat gyűjthet az állam, természetesen a beazonosíthatatlanság biztosítása mellett.

A jogszabály rögzíti, az egyházak hitelveibe, belső szabályaiba az állam nem avatkozhat be, az állam az egyházak belső vitáiban nem járhat el.

A törvény rögzíti, hogy a lelkészi tisztségviselőket szolgálati viszonyban is alkalmazhatják az egyházak, tehát az esetleges jogviták továbbra sem képezhetik világi bíróságon munkajogi eljárás tárgyát. A törvény többek között szabályozza a nem egyházi intézményben végzett hittanoktatás kereteit, illetve rögzíti azt, hogy finanszírozását az állam vállalja.

Értékelésként Molnár Pál elmondta, több európai ország gyakorlatának megfelelő a vallási felekezetek többszintű, ebben a jogszabályban is rögzített rendszere. Mivel egységes szabályozás nem alakult ki ezen a területen, ezért a magyar jogszabály nem nevezhető sem rossznak, sem jónak.

A törvény csiszoltabb, kimunkáltabb változatát is ki lehetett volna dolgozni, ha több idő áll rendelkezésre. Az idő hiánya látszik a jogszabályon, hiányzik az egyes fogalmak kiérlelt leírása, szabályozása. Pozitívumként említette, hogy az új törvénnyel kiszűrhetőek a ténylegesen vallási tevékenységet nem végző szervezetek. Azt is örömmel nyugtázta, hogy a református szakértői észrevételeket a jogalkotó befogadta.

14:40 Az ülés következő szakaszában a szeptemberi balatonszárszói tematikus ülés eredményeit foglalják össze, az ott felvetett témák továbbgondolásának irányait ismertetik.

Bölcskei Gusztáv ezzel kapcsolatban elmondta, minden krízis alapja az önismeret hiánya. Ez pedig abból fakad, hogy elszakadunk a valóságtól. A kérdés szerinte, van-e a Zsinatnak betegségtudata? Sok esetben nincs.  Hogy akar az egyház gyógyulni, ha maga nem akar meggyógyulni. Mint mondta, azzal az elhatározással kezdték a ciklust, hogy konszenzusos alapon meghatározzák az együttműködés irányát. Az volt a céljuk, hogy a Magyarországi Református Egyház ne csak négy egyházkerület laza szövetsége legyen.

A mindennapi gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez a szándék háttérbe szorult, az egyházkerületek nem tekintik magukénak a közegyházat, sőt, ellenségesen tekintenek rá. Azt a jelenséget is a problémásnak nevezte, hogy sokan csak nem vállalják véleményüket az üléseken, csak a tanácstermen kívül. „Úgy gondolom, ez az az állapot, amit megpróbálunk meghaladni, s ez valamennyiünk felelőssége. Aki azt gondolja, hogy ez a testület az MRE parlamentje, s hogy itt frakciók vannak, az téved – a Zsinat a közös munka helye.″

Szókimondó előterjesztésével azt akarta elérni, hogy ebben a szellemben folytatódjon a Zsinat munkája. Azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a Zsinat Tanulmányi és Teológiai Bizottsága készítsen teológiai útmutatást, mely a megújulást segítheti. Azt is javasolta, hogy jöjjön létre egy szakértőkből és a zsinati bizottságok vezetőiből álló bizottság, mely az MRE jövőképét gondozza. Munkatervét 2012. április 30-ig nyújtja be, az őszi ülésszakon számol be munkájáról, eredményeit megküldi az egyházkerületeknek konzultációra.

A témában Szabó István, dunamelléki és Csomós József, tiszáninneni püspök is felszólalt

14:57 Az első felszólaló, Tóth Albert tiszáninneni zsinati tag egyetértését fejezte ki a Zsinat lelkészi elnökével: „Nem frakciózásról van itt szó, hanem egységes törvényhozásról”. A frakciózás szerinte az egyházkerületek mentén alakult ki. Szerinte is szükség van a problémák megtárgyalására, mégpedig az őszinte megtárgyalásra. Mindenki megkapja a jogot a szólásra,  de azzal élni is kell, mert nem a félelem lelkét kapták a zsinati tagok Istentől. Az egység megteremtéséhez az kell, hogy a gyülekezetek lélekben és anyagiakban megerősödjenek.

Bodnár Péter (Tiszántúl) örömét fejezte ki, hogy „az állóvíz, melyet felkavartak, nem csendesedett el. Ne engedjük, hogy a mozdulni akaró emberek megálljanak a közömbösség láttán!″ – mondta.

A somogyi gyülekezetekben szolgáló Gueth Péter támogatja a Jövőkép Bizottság felállítását, hisz nagyon gyorsan változik a világ körülöttünk, s szükség van jövőképre, ha meg akarunk maradni. Fontos lenne szerinte, hogy folytatódjanak az egyházkerületek közös frakcióülései, mert ez segítené, hogy a különböző hátterű gyülekezetek megismerjék egymást és problémáikat. Ezeket csak közösen oldhatják meg.

A Budapest-Északi Egyházmegye esperese, Simonfi Sándor nem tartja jónak a határozati javaslatot, mert a Zsinat önmagáról nem fogja tudni megállapítani, mi a baja, mert arra csak külső hang képes. Szerinte a független református értelmiség képes erre a szembesítésre. Értelmiségi műhely létrehozását javasolja, mely például egy folyóirat köré csoportosul. A határozati javaslat ebben a formájában nem éri el célját, mondta a lelkész.

Szűcs Attila dunántúli világi küldött kijelentette, az egyház problémáinak megoldása Isten kezében van, de a Zsinat felelőssége is. Sajnálja, hogy a szárszói tanácskozás óta sem változott a testület mentalitása. A tematikus ülésről azt mondta, hiányolta a valódi vitát, s kevésnek tartja az ott született három határozati javaslatot. A mai ülés elejéről a napirend előtti felszólalásokat, az elnöki bevezetőből és a testület munkájából pedig a stratégiát hiányolta.

A dunamelléki egyházkerület világi főjegyzője, Veres Sándor azt javasolta, a kiútkeresés abba az irányba induljon el, hogy az alapjaiban jó kezdeményezéseket próbálják tökéletesíteni. Hisz a bizottsági munka létjogosultságában, de azt kibővítené értelmiségiekkel is.

Csomós József tiszáninneni püspök arról beszélt, az általános rossz hangulat ellenére van élet az egyházban és van stratégiája is, de az sosem foglalható össze három pontban, s nem hajtható végre ugyanúgy az ország különböző pontjain. Szerinte a feladat annyi: imádkozni és dolgozni.

Bölcskei Gusztáv, a Zsinat lelkészi elnöke szerint a szárszói tanácskozáson nem is volt cél a határozathozatal. A következő választásokra készülve azt javasolta a tagoknak, gondolják át, miért akarnak a zsinati tagok lenni. Szabó István dunamelléki püspök a munkaterápiát javasolja a depresszió ellenszerének.

A kritika nem a Zsinat ellen, hanem a Zsinatért van, mondta Szűcs Attila, aki a református jövőképpel foglalkozó internetes fórum létrehozását javasolja. Felvetése bele is került a határozati javaslatba.

Az előterjesztést három nem szavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a testület.

15:44 Három nem szavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a testület az az MRE jövőképét meghatározó bizottság felállításáról, a témával foglalkozó zárt internetes fórum létrehozásáról és a Tanulmányi és Teológiai Bizottság megbízásáról szóló javaslatot.

15:45 A konfirmációval kapcsolatos előterjesztést vázlatosan ismertette Kádár Zsolt, a Doktorok Kollégiuma (DC) főtitkára ismertette.

Elhangzott, teológiai szempontból tisztázandó, hogy mi a konfirmáció értelme. A 2006-os fehérgyarmati konferencián hangzott el az a súlyos, de mindenképpen valósnak nevezhető megállapítás, mely szerint az egyházunkban folyó jelenlegi konfirmációi előkészítés és magának a konfirmációnak a lebonyolítása nem igeszerű, nem emberszerű és nem hatékony. Annak ellenére, igaznak mondható ez a konstruktív kritikai megállapítás, hogy gyülekezeteinkben mind a mai napig a konfirmációi vizsga, a konfirmációs istentisztelet, az első úrvacsorázás alkalma, Krisztus népének várt, nagy felkészüléssel előkészített és kiemelkedően fontos, szép, eseménye.

Az előterjesztő javaslatot tett egy határozati javaslatra, amely szerint a Zsinat létrehoz egy olyan munkacsoportot, melynek feladatául jelöli ki a konfirmáció egészének vizsgálatát és a jelenlegi gyakorlat szükség szerinti megváltoztatásának módját. A munkacsoport tagjai a Zsinati Tanulmányi és Teológiai Bizottság, valamint a Doktorok Kollégiuma szekciói által delegált tagokból álljon.

A Zsinat elfogadta az előterjesztést.

15:49 Szünetet rendeltek el 16:05-ig.

16:15 A kiemelt gyülekezetté minősítés feltételeinek törvényi szabályozásával kapcsolatos előterjesztést Kocsis Márta, a Zsinat jogtanácsosa mutatta be.


Kiemelte, ez a kérdés szorosan kapcsolódik a lelkészek jogállásáról szóló törvényhez, mely eddig az egyházkerületi közgyűlés egyszeri döntésére bízta a kérdést. A Missziói Bizottság megvizsgálta a kérdést, sok szempontot adott ahhoz, mi alapján lehet kiemelt gyülekezetnek tekinteni egy gyülekezetet. A Jogi Bizottság megvizsgálta az elkészült javaslatot, s arra jutott, hogy megfelelő tapasztalatokkal kellene rendelkeznie a lelkészeknek, hogy egy-egy gyülekezetbe beválaszthassák őket. Vagy a kiemelt gyülekezetek feltételeit kell pontosan szabályozni, vagy a lelkészek számára kell előírni valamilyen szolgálati időt, két vagy öt évet, mielőtt gyülekezetekbe választhatóak lesznek, mondta a jogtanácsos asszony.

A témához sokan szóltak hozzá. Gueth Péter azt javasolta,  emeljék fel az öt éves határt, Szabó István dunamelléki püspök pedig azt kérte, töröljék a kiemelt gyülekezetről szóló passzust a vonatkozó törvényből, mert Szentlélekellenes. Helyette azt javasolta, állítsák vissza a Lelkésztanácsoló Bizottság intézményét, mely állást foglal lelkészválasztáskor. Gaál Sándor szerint országos szabályozás kell a kérdésben, mások szerint ugyan zsinati szinten kell szabályozni, de figyelembe kell venni az egyházkerületi különbségeket is. Sipos Bulcsu Kadosa úgy véli, az öt éves gyakorlat alkalmazását a gyülekezetekre kellene bízni. Márkus Mihály szerint 1990-ben azért kerültek a törvénybe a kiemelt gyülekezetek, mert az egyházatyák féltették helyeiket az frissen végzett lelkészektől. Szűcs Sándor azt a félelmét osztotta meg a testülettel, hogy a kiemelt státusz inkább a gyülekezet presztízsét szolgálja, mintsem javát. Köntös László a kiemelt státusz missziói szempontját vetette fel, az egyház nem nézheti tétlenül, mi történik stratégiai helyein. Többen hozzá is szóltak ehhez. Bölcskei Gusztáv úgy összegezte az elhangzottakat: szükség van tanácsadó testületre a lelkészválasztás folyamatában, a Tiszántúli Egyházkerületben ezt igénybe is veszik. Az önkéntes alapú tanácsadás azt a veszélyt hordozza magában, hogy a gyülekezetek az ajánlást figyelmen kívül hagyva követnek el hibát.

A Zsinat végül úgy döntött, hogy a kiemelt gyülekezetekről szóló passzust kiveszik a törvényből.

Az ülés szünetében Petri Nóra kérdezte Bölcskei Gusztávot a tanácskozásról

16:52 A lelkészek jogállásáról szóló törvény 6-8. fejezetét első olvasatban tárgyalja a Zsinat.

 

Az előterjesztő ezúttal Márkus Mihály nyugalmazott dunántúli püspök.

A 6. fejezet első paragrafusaiban fontos, eldöntendő kérdések szerepeltek a zsinati tagok előtt. Annak értelmezése várt a testületre, hogy a teljes jogú, teljes képesítésű vagy a felszentelt kifejezést használják-e arra a lelkészre, aki sikeresen letette az egységes lelkészképesítő vizsgát és felszentelték. Az elhangzott javaslatok alapján a teljes jogú kifejezés került a tervezetbe és a teljes jogúság feltétele lett a teljes képesítés és a felszentelés.

A tervezet rögzíti az önálló jogállású lelkész típusait. Ezek a megválasztott gyülekezeti lelkész (lelkipásztor), a vallásoktató lelkész, a missziói gyülekezetbe kirendelt missziói  lelkész, hittudományi egyetem lelkészi képesítésű tanára, ill. docense, valamint a szeretetszolgálati, egészségügyi oktatási intézményben, missziói szervezetben, intézményben és közegyházi intézmény szolgálatában álló lelkész (amennyiben a szolgálat önállóan történő ellátására kapott egyházi felhatalmazást), ezek mellett pedig a kórházlelkész, börtönlelkész és végül a tábori lelkész.

A hetedik fejezet a lelkészi állás betöltését szabályozza. A tervezet első passzusai rögzítik, a lelkészi állás  választással, kirendeléssel, kinevezéssel, vagy megbízással tölthető be. Arról is rendelkezik, hogy önálló gyülekezeti lelkipásztori állás csak az adott egyházközség választása alapján tölthető be, kivételes esetben az egyházkerület döntése alapján.

A tervezet első passzusai rögzítik, a lelkészi állás  választással, kirendeléssel, kinevezéssel, vagy megbízással tölthető be. Arról is rendelkezik, hogy önálló gyülekezeti lelkipásztori állás csak az adott egyházközség választása alapján tölthető be, kivételes esetben az egyházkerület döntése alapján.

17:50 A balatonszárszói SDG Konferenciatelepről szóló előterjesztés szerepel a Zsinat előtt, Elter István előadásában.


Az ügy szerepelt a Zsinati Tanács szerdai ülésén is, de az a testület nem hozott határozatot a telep jövőjével kapcsolatban. Az előterjesztő munkatársaival arra jutott, hogy kétféleképp képzelhető el az objektum hasznosítása az egyház javára. Az elsődleges cél, hogy a 21.századi Szárszó az egyház társadalmi misszióját közvetítse. A másodlagos működési mód a kereskedelmi tevékenység, ezzel az objektum bevételt termelne. A másodlagos célnak szerinte az elsődlegest kell szolgálnia. Azt a lehetőséget, hogy bezárják a központot, elvetették, két másik lehetőséget dolgoztak ki. Az egyik szerényebb anyagi befektetéssel jár, a drágább viszont nemzetközi szintű konferenciaközponttá változtatja a balatonszárszói komplexumot.

Fekete László szerint egyértelmű, hogy  szükség van Szárszóra, de az Igei hátterét helyre kell állítani. Simonfi Sándor budapest-északi esperes felszólalásában arról beszélt, hogy a fenyvesi és szárszói intézmény között profiltisztázásra van szükség, Szárszóból kulturális komplexumot kell létrehozni. Az átalakítást szerinte egyszerre kell végrehajtani, különben működése problémássá válik. A következő évek valószínűleg nem kedveznek a turizmusnak, ezért elhalasztaná a beruházást, most a tartalmi megújulásra fordítaná az energiát. Molnár János egyetértett Simonfi esperessel, még hozzátette, hogy csak egyházi rendezvényekkel nem lehet megtölteni a konferenciatermet, s a döntésnél minden konferenciaközpont érdekét figyelembe kell venni.

Szárszó a református mitológia része, nincs meg már az a közönség, mely híressé tette, véli Köntös László. Míg nincs pénz fizetésekre, addig nem kellene épületekre költeni, mondta. Gueth Péter egyetértett a dunántúli főjegyzővel a prioritásokat illetően, de szerinte pályázati pénzeket kellene igénybe venni a beruházás finanszírozására, s azt javasolta, jövőre a Zsinat működtesse.

Szűcs Attila arra hívta fel a figyelmet, Szárszó nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól, lehetne az a hely, ahol a jövő magyar értelmisége kinevelhető. Szerinte ez a kérdés nem pénzről szól, meg kell ragadni ezt a lehetőséget. Mint mondta, az ingatlant az állammal kötött szerződés értelmében nem lehet eladni,  bezárni és bérbe adni sem gazdaságos. Mivel a Zsinat soknak ítéli az előterjesztésben szereplő összegeket, egy harmadik megoldást javasolt: a Zsinat szavazzon meg 50 millió forintot az intézmény működtetésére. Azt is indítványozta, hozzák létre az egységes Magyar Református Egyház irodáját Szárszón. Véleménye szerint ez a lépés segítené a Kárpát-medencei reformátusság integrációját és a konferenciaközpont ügyét is. Simonfi Sándor egyet ért Szűcs Attila előterjesztésével, de kétségbe vonta a dunántúli zsinati tag pénzügyi számításait.

Márkus Mihály szerint ennek az intézménynek az élére olyan lelki adottságokkal rendelkező vezetőséget kell találni, aki gazdasági ismeretekkel is rendelkezik. Nincs garancia arra, hogy az az összeg, amit az egyház nem költ Szárszóra, azt a gyülekezetekre költi, mondta Szűcs Endre reagálva Köntös László felszólalására.

Szabó István nem ért egyet Szűcs Attila érzelmi indíttatású érvelésével. "A mai szárszói komplexumban a magyar református fiatalság nem tudja magát jól érezni. A kérdés, mire lehet ma Szárszót használni? Ezzel kellene foglalkozni" – véli a püspök. Püski Lajos úgy látja, kompromisszumos megoldás rajzolódik ki, mert bevételre van szükség, de nem szabad csak welnessközpontként reklámozni az intézményt a gyülekezetek felé.

Elter István a kritikákra reagálva elmondta, az általuk elkészített működtetési javaslat egy üzleti terv, mely a működést biztosítja. Szerinte az SDG központnak hitéleti piaca nincs, abból nem számíthat bevételre. Az intézmény nonprofit, nem kell nyereséget termelnie, ezért előnnyel indul az árversenyben. Az egyházi konferenciák lelkiségét szerinte a „tegyetek tanítvánnyá minden népeket″ szellemében látja, az előterjesztett anyagban több ifjúsági konferencia lehetőségét is felvetették.

18:58 Bölcskei Gusztáv összefoglalta a vitában kifejtett nézeteket, s felvetette annak lehetőségét, hogy az SDG Konferenciaköztpontot ne egyedül működtesse a Magyarországi Református Egyház, hanem írjon ki nyilvános pályázatot.

Mint mondta, a Zsinatnak abban kell döntenie, milyen irányban haladjon tovább Szárszó jövője. Olyan határozati javaslatot terjesztett be az Elnökségi Tanács nevében, mely szerint 2011 végével a meghosszabbított szerződést a Zsinat mondja fel, s december végéig írjon ki pályázatot az üzemeltetésre. A pályázat kiírására kérjék fel Bellai Zoltánt, Simonfi Sándort, Szűcs Attilát és Molnár Jánost. Simonfi Sándor a rövid határidőre és sok teendőjére való tekintettel nem vállalta a jelölést. Elter István egyet ért a javaslattal, s szerinte Simonfi Sándorra nagy szükség van a felállítandó bizottságban.

Balla Péter azt javasolta, bízzák szakemberekre, például Elter Istvánra  a pályázat kiírását, s a kijelölt bizottság csak bírálja el a pályázatokat. Pintér Gyula szerint ha egy vállalkozónak megéri, akkor az egyház is képes lehet működtetni az intézményt. Szűcs Attila szeretné elkerülni ezt a megoldást, mert nem ért egyet a koncepcióval. Ezért, s idő hiányában sem kíván részt venni a bizottságban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Zsinat már egy éve eldöntötte, hogy egyházi kézbe kerül a központ üzemeltetése.

Gueth Péter amellett állt ki, hogy maradjon egyházi kézben az intézmény kezelésében. Baráth István hasonló önkormányzati tapasztalatai alapján úgy véli, ki kell egészíteni Elter István tanulmányát műszaki és költségvetési tervvel. Néhány hónapot még biztosítani kell a további munkára, ezért pályázatot kell kiírni. Nem kötelező nyertest hirdetni, ha nem lesz megfelelő.

A Zsinat tagjainak javaslatai alapján Baráth Istvánt és Bertalan Jánost jelölték a felállítandó bizottságba. Simonfi Sándor januártól vállalja a részvételt a bizottság munkájában.

19:27 A Zsinat elutasította Elter István és Szűcs Attila határozati javaslatát is, majd a már említett változtatásokkal megszavazta az Elnökségi Tanács javaslatát.

19:38 Véget ért a Zsinat csütörtöki ülése. A szeretetszolgálati intézményalapításokkal kapcsolatos napirendi pontokat a hosszúra nyúlt vita miatt péntekre halasztották.

A szöveges közvetítésben részt vesz: Czanik András, Csepregi Botond, Feke György, Kalocsai Richárd (fotó), Kováts Anna, Kiss Sándor, Lentulai Gábor.

Istent keresem

5Móz 34

„Mert őt küldte el az Úr mindazoknak a jeleknek és csodáknak a véghezvitelére,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →