Konstruktívan, de zökkenőktől nem mentesen

2010. november 30., kedd

altA kormányváltás óta eltelt fél évről kérdeztünk néhány egyházi szakértőt. Arra kértük őket, értékeljék az új kabinet és az egyház viszonyát a szakterületükön.

A kormányváltás óta eltelt fél évről kérdeztünk néhány egyházi szakértőt. Arra kértük őket, értékeljék az új kabinet és az egyház viszonyát a szakterületükön, esetleg osszák meg velünk véleményüket a kormány szakpolitikai intézkedéseiről. Összeállításunkban a szociális intézkedések, a külkapcsolatok, az egyházfinanszírozás, az oktatásügy és az egészségügy témakörében szólal meg Czibere Károly, a Zsinati Szeretetszolgálati Iroda vezetője, Hámori Ádám, a Zsinati Hivatal európai uniós referense, Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Pénzügyi Osztály vezetője, Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője és Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója. 

Czibere Károly, a Zsinati Szeretetszolgálati Iroda vezetője

altAz ágazatirányítás nyitott a párbeszédre, folyamatosan egyeztetéseket kezdeményez. Az új parlament első intézkedései között volt a közcélú adományok áfájának eltörlése. Az intézkedés jelentősen hozzájárult a segélyszervezetek, így a Magyar Református Szeretetszolgálat árvízi helytállásához is. A parlament augusztus 17-ével a szociális intézményeiket történelmi egyházi fenntartásba adó önkormányzatokra rótt úgynevezett büntetőpénzt is eltörölte. Sajnálatos viszont, hogy hatályban maradt a civil fenntartók büntetése ugyanebben az esetben, pedig kiegészítő normatíva híján számos szervezet az önkormányzatokhoz hasonlóan finanszírozási gondokkal küzd, és így inkább bezárják intézményeik kapuit, minthogy egyházi fenntartásba adják át azokat. Probléma továbbá az is, bár történt rá kísérlet, végül nem szűkítették le az egyházi fenntartók körét, pedig az üzleti kisegyházak visszaszorítása valójában az állam érdeke lenne. Az elmúlt években sok visszaélésre adott lehetőséget az, hogy több száz kisegyház alakult csak azért, hogy az egyházaknak az államtól járó kiegészítő normatívát igénybe vehessék. Véleményem szerint ez nem más, mint az alkotmányos alapjogokkal való visszaélés.

Hámori Ádám, a Zsinati Hivatal európai uniós referense 

altJanuár 1-jétől fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki posztját. A felkészülésből egyházunk is kiveszi a részét, ami konkrétan a Külügyminisztériummal folytatott egyeztetésekben valósul meg. Az együttműködés különlegessége az, hogy ezzel a kormányzati ággal az előző kormányok alatt nem volt hasonló szakmai kapcsolata egyházunknak. Szeptember 28-án Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke és Martonyi János külügyminiszter is találkozott, és szakértői szinten is számos egyeztetésre került sor az elmúlt hónapokban. A minisztérium részéről rendkívüli nyitottságot és fogadókészséget tapasztaltunk minden felvetésünkkel kapcsolatban. Bár a magyar elnökség prioritásai csak decemberben kerülnek hivatalosan nyilvánosságra, annyi már most is tudható, hogy a cigányság integrációja, a visegrádi országok együttműködésének elmélyítése és a hagyományos közösségek, a kisebbségi kultúrák, valamint ezekkel összefüggésben a kulturális sokszínűség megőrzésének témaköre is szerepel majd a következő hónapok kiemelt feladatai között. Ezek azok a pontok, amelyekben különösen egymásra talált a két fél, ahol ki tudjuk egészíteni egymás szempontjait.

Lőrincz Szabolcs, a Zsinati Pénzügyi Osztály vezetője

altAz egyházfinanszírozást tekintve a jövő évi költségvetés tervezetében az idei évhez képest lényegesen magasabb számok szerepelnek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez nominálértéken a 2008-as év és az azt megelőző néhány év finanszírozási szintjéhez történő visszatérést jelenti csupán. Az egyházfinanszírozás hosszú távú, stratégiai kérdéseit illetően a korábbi kormányok alatt már történtek egyeztetések, sőt bizonyos kérdésekben sikerült is közös nevezőre jutni. Ez a kérdéskör a kormányváltás óta még nem került újra napirendre, de talán érthető, ha egyelőre az ország súlyos gazdasági helyzetéből adódó rövid távú problémák megoldásával van elfoglalva a kabinet. A kormány gazdaságpolitikáját sok szempontból innovatívnak tartom. Gazdasági szükséghelyzetben vagyunk, és a megoldás érdekében számos új forrást csatornáztak a költségvetésbe. Ugyanakkor látni kell: a költségvetés ebben a formában nem fenntartható, ezért az új források és az adók átrendezése mellett hosszú távon az állami intézményrendszer (oktatás, egészségügy, önkormányzatok, közösségi közlekedés, közigazgatás stb.) strukturális átvilágítása és átalakítása sem elodázható. Az egyházi tapasztalatok is azt mutatják: az átalakítás jelentős tartalékokat szabadíthat fel a rendszerben.

Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője

altA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága már június végén megkezdte a kiegészítő támogatás elszámolásával kapcsolatos egyeztetéseket. Soha ilyen részletes elszámolást nem tettek az egyházi szakértők számára elérhetővé, ráadásul minden észrevételünket pozitívan fogadták. Ugyanilyen egyeztetésre a 2011. évi költségvetés fejezeti előirányzatairól és részletszabályairól még nem került sor. Az egyházak által az úgynevezett egyházi „salátatörvényhez” benyújtott javaslatokból azonban a költségvetési javaslatban semmi sem jelent meg, így számos diszkriminatív elem megmaradni látszik. Az oktatásügyért felelős államtitkársággal június óta semmilyen egyeztetésre nem került sor, nem kérték ki az egyházak véleményét jogszabályok módosításakor, a szakmai döntések meghozatalakor, az új közoktatási törvény koncepciójának előkészítésekor. Még augusztusban tíz pontban kezdeményeztünk egyeztetést az egyházi oktatás hátrányos megkülönböztetésének felszámolásáról. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár és az Oktatási Hivatal elnöke – meghívásunknak eleget téve – az intézményvezetők előtt ismertette az oktatási tárca terveit. Bízunk abban, hogy ezzel a kapcsolatfelvétellel kitárulnak az egyeztetés lehetőségei. Az év utolsó hónapjának pozitívuma lesz várhatóan, hogy a korábbi esztendőkben felhalmozódott állami tartozások negyedét is rendezi a polgári kormány az egyházi intézmények számára.

Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója

altAz új egészségügyi kormányzat első hónapjai az előző kormány által hátrahagyott romok eltakarításával és az ágazat működőképessé tételével teltek. Tapasztalataink szerint az új kormány komolyan veszi az egyházi kórházak problémáit. A politikai szándék tehát megvan, a folyamatok elindultak, de az adminisztráció sajnos lassúnak bizonyult ahhoz, hogy ezek akár már az idei, akár a jövő évi költségvetésben érdemben megjelenjenek. A minisztériummal folytatott megbeszéléseken szó volt a kapacitáselosztásról, az elmaradt kifizetésekről és az egyházi egészségügyi intézmények kiegészítő normatívájának hiányáról is. A konszenzus és a nyomukban született kormányhatározat ellenére azonban eddig egy fillért sem kaptunk. A kormányzat a legjobb szándéka ellenére sem tudta még átutalni az előző kabinet idejéből elmaradt kifizetéseket. Probléma, hogy az úgynevezett egyházi „salátatörvény” tervezete sem került még a parlament elé, ami az egyházi oktatási és szociális intézmények mellett a kórházak számára is elérhetővé tenné a kiegészítő normatívát. Így sajnos a jövő évi költségvetés-tervezetben sem szerepel erre elkülönített összeg. A területen kívüli betegellátás megfelelő szabályozása – tudniillik, hogy a józan határokon belül mindenki lakóhelyétől függetlenül választhassa az egyházi kórházi ellátást, és ehhez társuljon arányos finanszírozás – is várat még magára, pedig az egyházi kórházak esetében ez szintén lényegi kérdés.

Összeállította: Kiss Sándor

Istent keresem

Préd 7

„Jobb olyan házba menni, ahol gyászolnak, mit olyanba, ahol mulatnak, hiszen így lesz vége minden embernek. Szívlelje meg ezt, aki él!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →