Óvatosságra intik a kárpátaljaiakat

2014. április 10., csütörtök

Katonai behívót kapott a Kárpátaljai Református Egyház lelkészi főjegyzője – adtunk hírt korábban az orosz–ukrán válság helyi reformátusságot is elérő hullámairól. Most az azóta történteknek jártunk utána. Héder János püspökhelyettessel telefonon beszélgettünk.

Pár hete ön is behívót kapott, végül mégsem kellett bevonulnia.

Az ukrán hadsereg egyelőre a nyugállományú tiszteket és a speciális kiképzést kapott személyeket hívta be. Én azért kaptam behívót, mert a szovjet időkben ejtőernyős és harckocsizó képesítést kaptam. Afganisztánba küldtek volna, de mire kiképeztek, véget ért a háború. Vé­gül Csehországban szolgáltam a Szudéta-vidéken. Most Visken, édesanyám címén kerestek, és mint később kiderült, nem tudták, mivel foglalkozom. Amikor bementem a hadkiegészítő parancsnokságra, és igazoltam, hogy államilag regisztrált gyülekezet lelkipásztora vagyok, elnézést kértek és hazaengedtek. A lelkipásztorok és a lelkész szakon tanulók ugyanis hadkötelesek bár, de felmentést kapnak a szolgálat alól. Az eset arra figyelmezteti a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat, hogy a lelkészi igazolványok érvényessége és a közösségek státusza megfelelően rendezve legyen.

A lelkészek akkor viszonylagos biztonságban vannak egyelőre, de mi a helyzet az egyháztagokkal?

Amint mondtam, a behívások egyelőre csak azokat érintik, akik tisztként vagy speciális egységekben szolgáltak korábban. Rajtuk kívül az ukrán hadsereg egyelőre csak az önként jelentkezőkre számít, akik a magyarok nélkül is meglehetősen nagy számban állnak rendelkezésre.

Milyen a hangulat Kárpátalján?

Nyugalom van, a központi hatalom és a nacionalisták a krími és a kelet-ukrajnai helyzettel vannak elfoglalva, nem ránk figyelnek. Hozzájárult a stabilitáshoz az is, hogy a visegrádi négyek és más közép-európai országok közösen a kisebbségi jogok és a nyelvtörvény tiszteletben tartására szólították fel az új vezetést. Ugyan a vereckei emlékművet felgyújtották, de az ukrán nacionalisták elhatárolódtak az esettől, hiszen nem érdekük most, hogy a kisebbségeket maguk ellen ingereljék. Akár még az is lehet, hogy valójában orosz provokátorok voltak a tettesek, akik a magyarságot Kijev ellen akarják fordítani.

A református egyház mit tanácsol a kárpátaljai magyaroknak eb­ben a helyzetben?

Arra kérjük a gyülekezeteinket, hogy imádkozzanak, és csakis az Úrban bízzanak. Ne üljenek fel az orosz manipulációnak, illetve egyes magyarországi politikai csoportok választások előtti hamis propagandájának sem, mely szerint a jelenlegi helyzetben reális lehetőség lenne Kárpátalja Magyarországhoz csatolására. A helyi magyarságnak és az anyaországnak is valójában rendkívül korlátozottak a lehetőségei ebben a konfliktusban, ezért óvatosságra intjük a kárpátaljaiakat, mert nem lenne jó, ha végül rajtuk vernék el a port. Nem gyávaság ez – hiszen ha kell, megvédjük a családjainkat –, de a realitásokat józanul szem előtt kell tartanunk.

Mi a magyarság érdeke ebben a bonyolult helyzetben?

Az, hogy ne legyen háború, és hogy Ukrajna ne keleti, hanem nyugati orientációjú ország legyen, hogy politikai és gazdasági kultúrájában, berendezkedésében egyaránt az Európai Unióhoz közelítsen, és biztosítsa a területén élő kisebbségek jogait.

Kiss Sándor
A cikk megjelenik a Reformátusok Lapja 2014. március 30-i számában. 

Istent keresem

5Móz 31,14–30

„...ezt mondta Mózesnek az Úr: Közel van már az idő, amikor meg kell halnod” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →