Az elmúlt közel százötven évben a több hullámban zajló kivándorlás következtében szinte minden kontinensen létrejöttek magyar református közösségek. A 19. század végétől az első világháború kitöréséig mintegy másfél millióan vándoroltak ki egy jobb élet reményében Észak-Amerikába. Újabb hullámot indított el a huszadik század 30-as éveiben a gazdasági világválság, majd a politikai menekültek száma növekedett meg a kommunista diktatúra idején, különösen az elbukott 1956-os forradalom után hagyták el sokan az országot. Az utóbbi időben – az európai uniós tagság adta lehetőségekkel élve – megnőtt a munkavállalás céljából ideiglenesen Nyugat-Európába költöző fiatalok és szakemberek száma.

Alábbi összeállításunkkal a diaszpórában élőket és átmenetileg (pl. tanulási, munkavállalási, turisztikai céllal) külföldön tartózkodókat kívánjuk tájékoztatni a gyülekezetekről, magyar nyelvű istentiszteletekről. Az otthonmaradóknak pedig egy-egy híradás révén a diaszpórában működő közösségek életéről szeretnénk beszámolni, hogy ezzel is erősítsük összetartozásunkat.
A világ másik felén egészen más léptékben mérik a gyülekezethez tartozás útjait: van, aki órákat, mások több ezer kilométert tesznek meg azért, hogy magyarul imádkozhassanak, hallgathassák az Igét, és újra megélhessék a közösség otthonosságát. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke Melbourne-ben és Sydney-ben szolgált az ausztráliai magyar reformátusok között, ahol nemcsak a távolságok nagyságával, hanem a hűség, az emlékezet és az összetartozás erejével is szembesült. Hazatérése után arról beszélgettünk vele, milyen sorsok, találkozások és lelki felismerések formálták az útját, és miért lett számára különösen hangsúlyos üzenetté: keresni kell az embereket, mert minden református fontos.
A XXI. századi külhoni misszió jelentősége Nyugat-Európában témában tartotta meg az éves közgyűlését a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége szeptember első hetében. Hét ország magyar diaszpórájának gyülekezeteit ötven résztvevő képviselte. A konferenciát a helyi magyar gyülekezet szervezésében az augsburgi Diakóniai Otthonban tartották meg.
A detroiti lelkészt, Csákai Lászlót megelőzte a híre: már akkor hallani lehetett róla a gondnok Ilonka nénitől, amikor még csak várta őt a két év óta lelkipásztor nélküli Allen Park-i gyülekezet. Pályaválasztásáról, előző szolgálatairól és az első amerikai hónapok benyomásairól is kérdeztük.
Tizenháromezer kilométert utazott Benedek-Micsinay Mária, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnoka, hogy képviselje gyülekezetét a magyar református egységnapon tartott nőszövetségi konferencián, május 24-én. A Kárpát-medence és a világ számos pontjáról érkező küldöttek megtöltötték a debreceni református nagytemplomot, ahol emelkedett, ünnepi hangulatban találkozhattak. A konferencia után sikerült szóba elegyednünk Benedek-Micsinay Máriával.
Az a lelkipásztor, amelyik hat napon át láthatatlan, a hetedik nap érthetetlen – vallja Péterffy Kund sydney-i lelkipásztor, aki az Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségét képviselte a Magyar Református Egyház Közös Zsinatán, Debrecenben. Az ausztrál testvéreket képviselő szervezetet a zsinat befogadta az egyház társult közösségi tagjaként. Péterffy Kunddal arról beszélgettünk a református egység napján, hogy mit jelent nekik ez a döntés, illetve hogy mi a református gyülekezet szerepe az ausztráliai magyarság megőrzésében.
„A 2008-as diaszpórakonferencia ajánlásait ma is érvényesnek tartjuk. A megváltozott világ – mobilitás, digitalizáció, generációváltás – azonban új válaszokat kíván. Ezért azokat megerősítjük, tovább gondoljuk és kiegészítjük.”
A számos diaszpórában működő közösség, valamint több református és evangélikus Kárpát-medencei anyaegyház részvételével zajló tanácskozás zárónyilatkozata.
Az 1995. évi II. törvény 11. §-a a „világ bármely részén élő magyar reformátusokkal” való kapcsolattartásról
A diaszpóra magyarságát segítő állami ösztöndíjprogram 2018 óta lehetőséget biztosít kifejezetten egyházi pályázók – azaz magyar állampolgárságú lelkipásztorok, hitoktatók és teológushallgatók – számára is, hogy valamelyik református diaszpóra közösségben kilenc hónapot eltöltve hitéleti tevékenységet végezzenek. Az egyházi pályázókra speciális előírások is vonatkoznak, esetükben egyebek mellett püspöki ajánlására is szükség van. Öt éven belül a programra legfeljebb három alkalommal nyújtható be pályázat és ugyanazon célország ismételten is megjelölhető.
Az egyházi pályázók számára először 2018 februárjában meghirdetett ösztöndíj keretében lelkészek, hitoktatók és teológusok utazhatnak a diaszpórában élő magyar reformátusok közé, hogy biztosítsák az anyanyelvi igehirdetést, hogy erősítsék a gyülekezeteket, látogassák a szórványokat. Az induláskor Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa nyilatkozott a lehetőségekről.
Tovább a cikkhezAdamek Norbert (Hannover) | Adamekné Németh Zsófia (Hannover) | Juhos Barnabás (Hannover) | Kertész Adrienn (Ligonier) | Marafejeva Nelli (Melbourne) | Némethné Scherman Piroska (Hága, Zwolle) | Nyakas Gergő (Adelaide) | Orbán Johanna (Adelaide) | Ratkovics Petra (Brüsszel) | Ráksi Lajos (Mannheim) | Svantner Gergő (Sydney) | Varga Adalbert (Sydney)
További információk a www.korosiprogram.hu oldalon találhatók, a pályázati felhívást a www.kulhonimagyarok.hu oldalon teszik közzé.