Kezdetben orvosnak készült, végül a helyi református kollégiumban tanult, s ott talált rá hivatására – és feleségére is – Csiki-Mákszem Lóránd amerikai magyar lelkész. A Kézdivásárhelyen született lelkipásztornak és tanító házastársának, Enikőnek útja előbb Kolozsvárra, majd a Nagyszeben melletti Vízaknára vezetett. Amikor tizenkét évi szolgálatuk után a feleség amerikai munkavállalási engedélyt kapott, a Covid-járvány közepén az Egyesült Államokba költöztek: előbb Clevelandbe (Ohio) mentek, majd Miamiban (Florida) találtak otthonra.
Endrei Ferenc kalandos úton jutott el Amerikába és a hivatásához is. A háború alatt, tizenhárom évesen talált rá a Bibliára, s bár először mérnök lett, egyetemi szállásadói és Billy Graham hatására rálelt hivatására is. A clevelandi református templom lelkésze volt huszonnyolc évig, annak legnehezebb időszakában. Jóval túl a kilencvenedik életévén is rendkívüli emlékezőtehetséggel idézte fel hosszú életének egyes részleteit clevelandi otthonában.
Kovács Zsuzsa és Mózes Kolozsváron születtek és házasodtak össze. 1969-ben vándoroltak ki Amerikába, ahol lépésről lépésre építették fel életüket a New Jersey állambeli New Brunswick közelében. Munkájuk és családjuk mellett Mózes hat éven át a helyi református egyház presbitere volt, és többször vállalta a magyar klub elnökségét is; Zsuzsa a cserkészet szülői munkaközösségét vezette hét éven keresztül. Gyermekeik folytatják a közösségi vállalásokat, de 2023 végéig még a szülők is aktívak voltak. Az általuk szervezett 110 éves HAAC-évforduló után a református templomban beszélgettünk.
A szokásos március eleji időpont helyett július 15-én jelenik a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor Program pályázati felhívása. Az ösztöndíj egyházi pályázók – lelkipásztorok, hitoktatók és teológus hallgatók – számára is nyitott.
Papp Györgyi Pozsonyban született 1934-ben. Férjével, Bőjtös Lászlóval 1956. december elsején menekültek el Magyarországról az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy hamarosan visszatérnek. A történelem ezt megakadályozta, honvágyukat a magyarság szolgálatával, a magyar szellemi-lelki örökség ápolásával enyhítették. Férje halála óta Györgyi visszavonultan él, de szíve, lelke és háza még mindig készen áll a vendéglátásra.
Minden magyar református gyülekezet, míg tisztán hirdetik az Igét és komolyan megtartják Isten országa rendjét, hivatali állomása Isten országának – mondta Békássy N. Albert, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat világi elnöke, akivel azzal kapcsolatban beszélgettünk, hogy a szervezet nyáron tagja lett a Magyar Református Egyház Közös Zsinatának.
Rendkívül értékesnek tartom azon honfitársaink kitartását és hűségét a hitük és a magyarságuk mellett, akik kényszer miatt hagyták el hazájukat – fogalmazott Balog Zoltán püspök. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét az október végi ausztráliai útjáról, a diaszpórában élő közösségekről, a keresztyén hit erejéről és a pápuák között szolgáló Molnár Mária református diakonissza örökségéről kérdeztük. Több helyszínre Novák Katalin köztársasági elnökkel közösen látogattak el.
Mi, magyarok próbálunk összetartani, még ha szétszóródva is élünk. Ám Isten Igéje olyan többletet kínál, ami magyarságunknál is erősebb közösséggé formál bennünket – fogalmazott igehirdetésében Balog Zoltán püspök ausztráliai útjának utolsó állomásán, az Adelaide-i Magyar Református Gyülekezet templomában. Az ausztrál nagyvárosban most először tett látogatást a Magyarországi Református Egyház püspöke.
A II. világháború végén emigráló magyarok jelentős része Argentínában telepedett le, majd később, az 1956-os forradalom után is sokan menekültek a dél-amerikai államba. A diaszpórába kivándorlókról mégis keveset tudunk. Benedek-Micsinay Máriával, az Argentínai Magyar Református Egyház főgondnokával idéztük fel, hogyan élték meg és ünneplik máig Argentínában az ’56-os forradalmat és szabadságharcot.
A reformáció lényege a visszatérés. Visszatérés ahhoz a forráshoz, ahol semmi másról nincs szó, mint arról, hogy Isten szeret, Jézus Krisztusban pedig személyes kapcsolatra hív bennünket. Ezt akkor ismerhetjük fel, ha Isten nem egy kifaragott tárgy, bálvány az életünkben, hanem élő személy, akivel kapcsolatba lehet lépni. Balog Zoltán püspök hirdetett Igét Sydneyben, a reformáció ünnepe alkalmából tartott istentiszteleten.
Soós András a nyolcvanas években költözött át egész családjával együtt Ausztráliába. Több mint húsz évvel ezelőtt választották meg először a Ausztráliai Magyar Református Egyház Új-délwalesi Egyházkerülete főgondnokának. A Reformátusok Lapjának portréja.
Az életünkkel kell prédikálnunk, nem a szánkkal – vallja Péterffy Kund. A sydney-i református gyülekezet lelkipásztora igyekszik mindenkinek mindenné válni, hogy némelyeket megnyerjen, bár a palástot eddig még nem engedte levetetni magáról. Legmeghatározóbb élményeit a diaszpórában súlyos betegek ágya mellett élte meg, ahol felértékelődik a magyar szó: Jézus Krisztus.
Ahhoz, hogy egy épület a Szentlélek templomává váljon, szükség van arra, hogy akik oda járnak, vigyék magukkal Isten Lelkét, Isten szeretetét – fogalmazott Balog Zoltán az új marsdeni magyar református templom szentelésén. A Zsinat lelkészi elnöke az ausztráliai magyar diaszpóránál tett látogatást, ahová Novák Katalin köztársasági elnökkel együtt érkezett.
A vallási sokszínűségre a prédikációimban is figyelek, a különbözőségből adódó kérdéseket nem feszegetem. Ezt érzi és érti is a gyülekezet, mint ahogy azt is, hogy nem a vallás üdvözít, hanem a hit – vallja Kovács Lőrinc lelkipásztor, az Ausztráliai Magyar Református Egyház Queenslandi Kerületében működő brisbane-i, marsdeni és Gold Coast-i gyülekezetek vezetője, Queensland állam tiszteletbeli magyar konzulja.
Vass Zoltán erdélyi lelkészcsaládba született 1954-ben. Bár a ’80-as években kijutott Nyugat-Európába, kisfia miatt hazatért Erdélybe, majd később újra elindult, immár Amerikába. Először New Yorkba, majd Hollywoodba, végül huszonkilenc évvel ezelőtt Torontóba került, ahol jelenleg is a jövőre kilencvenöt éves magyar református gyülekezet lelkésze. Emellett a Magyar Diaszpóratanács elnökségi tagja. Antal-Ferencz Ildikó a tavaly felszentelt új református templomban beszélgetett vele.
A szabadság ajándék, az abból kialakuló rend megvalósításáért mind felelősséggel tartozunk – hangsúlyozta Balog Zoltán püspök a Melbourne-i Magyar Református Templomban tartott október 23-i megemlékezésen. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a közösségek vezetőinek szerepét is kiemelte az ünnepi alkalmon, amelyen ’56-os menekültek és leszármazottaik is részt vettek.
Amennyiben olvassuk a Bibliaolvasó Kalauz által előírt szakaszokat, akkor abban a hitben tehetjük mindezt, hogy éppen azt olvassák Budapesten, Kolozsváron, Beregszászon, Torontóban és Melbourne-ben is. Krisztus és az Ige közösségteremtő erejéről beszélt Balog Zoltán püspök Ausztráliában, a magyar diaszpóránál tett látogatása alkalmával, ahová Novák Katalin köztársasági elnökkel együtt érkezett. A Zsinat lelkészi elnöke először a Melbourne-i Magyar Református Gyülekezetben hirdetett Igét október 22-én.
Az Ausztráliában élő magyar közösség integrációs erejét és akaratát a 2021-ben lezajlott népszámlálás adatai mutatják meg a legjobban, hiszen megközelítőleg nyolcvanötezren vallották magukat magyarnak vagy magyar gyökerűnek. A kontinensen élő reformátusok összetartásának erősítését szolgálja Balog Zoltán püspök látogatása, amelynek első állomása a Melbourne-i Magyar Református Gyülekezet. Itt Dézsi Csaba, a közösséget huszonhét éve vezető erdélyi református lelkész fogadja.
A kolozsvári születésű Krasznai Tünde-Ilona az Egyesült Államok északkeleti partján, Connecticut államban él. Zongoraművészként bejárta a világot, számos díj és kitüntetés büszke gazdája. Lelkész férje, Király Tibor vezeti a fairfieldi magyar református közösséget, ő pedig alapító-vezetője a Magyar Művészetek Iskolájának és a Református Nőszövetségnek, amelyek szorosan együttműködnek a gyülekezettel.
Ünnepi mérföldkő, ami bekerül majd az egyháztörténetbe – értékelte Karvansky Mónika a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének elnöke a Magyar Református Egyház Közös Zsinata döntését arról, hogy az általa vezetett szervezetet és a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálatot a tagegyházai közé fogadta. A Bécsben szolgáló lelkipásztor szerint a „hitbeli vérkeringés” eddig is megvolt, mégis jelentős lépés ez azért, hogy a nyugat-európai reformátusok érezzék, Krisztusban összetartoznak a Kárpát-medencei testvérekkel.