Németországban járt a kopt pápa

2017. október 27., péntek

A német protestánsok történelmi jelentőségű találkozó keretében szerveztek ökumenikus istentiszteletet Berlinben, ahol kopt, szír, örmény és indiai ortodox egyházvezetőkkel együtt imádkoztak a közel-keleti békéért.

A Németországi Protestáns Egyházak szövetsége, az EKD által szervezett istentisztelet annak a történelmi jelentőségű látogatásnak a csúcspontja volt, amelynek során először utazott Németországba közösen a kopt pápa, II. Teodor (Tavadros) és a keleti ortodox egyházak fejei.  II. Ignác Efrém, Antiochia és egész Kelet szír ortodox pátriárkája, II. Karekin pátriárka, az Örmény Apostoli Egyház katolikosza és II. Baselios Mar Thoma Paulose indiai ortodox katolikosz politikusokat és a helyi egyházak képviselőit tájékoztatták a keresztyén közösség helyzetéről a Közel-Keleten.

A berlini dóm 112 éves történetében is egyedülálló alkalom volt az istentisztelet, amely példa nélküli módon tükrözte a keresztyén közösség sokszínűségét. Az imádságok, bibliai szövegek és dicséretek arám, szír, örmény, kopt, angol és német nyelven hangzottak el, közreműködőként pedig etióp, örmény, szíriai és kopt kórusok vettek részt a liturgiában.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy négy keleti egyház is elfogadta a meghívásunkat, hogy együtt ünnepeljük a reformációt, szenvedéssel teli életüket megosszák velünk és közösen imádkozzunk” – mondta Heinrich Bedford-Strohm, az EKD elnöke. Az egyházvezető emlékeztetett arra, hogy a keleti egyházak Németországban is jelen vannak gyülekezeteikkel: „250 ezer keleti keresztyén él már ma is közöttünk, és egyházaik mindent megtesznek azért, hogy egyrészt identitásukat megőrizzék, másrészt viszont a német társadalomba való integrációjukat is elősegítsék. Csodálattal tekintünk arra, hogy milyen nagyszerűen teljesítik ezt a kettős küldetést.”

Gerhard Feige püspök, a katolikus püspökkari konferencia képviseletében a nyugati és közel-keleti életkörülmények közötti jelentős különbséget emelte ki. „Németországban nem kell erőszakos támadásoktól tartanunk. Számos keleti keresztyén számára ugyanakkor nagyon sajátos értelmet nyernek Jézus szavai: »Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.« Jézus az őt követőknek üldöztetést igért” – jelentette ki a püspök. „Ha nem lennének keleti keresztyén egyházak a Közel-Keleten, a nyugati világ valami lényegeset veszítene el. Az orientális liturgia, hagyomány és egyháztörténet értékes ajándék és áldás a számunkra” – tette hozzá Feige.

II. Ignác Efrém pátriárka megköszönte az EKD meghívását, ami lehetővé tette, hogy a keleti egyházvezetők négy napon keresztül egyeztethessenek a németországi politikai és egyházi élet képviselőivel a közel-keleti keresztyének szomorú helyzetéről. „Emberek ezreit ölték meg. Sokaknak kellett mártírhalált szenvedniük. Hálásak vagyunk azért, hogy megoszthattuk a történetünket” – mondta a szír egyházvezető, emlékeztetve a dómban összegyűlt mintegy 800 fős gyülekezetet a 2014 áprilisában elrabolt két szír püspök esetére. A pátriárka megköszönte a meghívást a reformáció jubileumi ünnepségére, aminek pozitív és negatív következményeit egyaránt értékelte: „a reformáció arra emlékeztet minket, hogy maradjunk hűek az evangéliumhoz. De egyben Krisztus testének megosztásához vezetett.” A pátriárka emlékeztetett arra, hogy a 18. és 19. században protestáns misszionáriusok érkeztek a Közel-Keletre, és az ortodox hívek közötti evangélizációjuk eredményeként új egyházakat alapítottak. „Ma már elismerjük protestáns testvéreinket. De aggodalommal szemléljük az új evangelikál közösségek tevékenységét, akik a hívek nyomorúságával visszaélve folytatnak hittérítést, megvalósítva ezzel a prozelitizmust.”

A pátriárka igehirdetésében kiemelte a keresztyének történelmi szerepét a közel-keleti társadalmak fejlődésében és az iszlám szélsőségek visszaszorításában. „A szíriai keresztyének lehetővé tették, hogy a muszlimok a nyugati tudáshoz hozzáférjenek. A keresztyének hozzájárultak a középkori iszlám világ felvirágzásához az élet minden területén: társadalmi, tudományos, jogi, orvosi, gazdasági és politikai téren egyaránt. Azaz a keresztyénség a közel-keleti országok eleven alkotórésze, amelyik a muszlim társadalommal való kölcsönös kulturális kapcsolatával elősegítette azt, hogy a muszlim közösség többsége mérsékelt maradjon”. Az egyházvezető Németországot is méltatta, és példaként állította az európai országok elé, de kritikáját sem rejtette véka alá. „Kétségtelen, hogy Németország megfelelő hely arra, hogy a közel-keleti keresztyének szenvedéséről és jövőjéről beszéljünk. Nem csak a történelme miatt, amely során az ország átélte a pusztulást és megosztottságot a második világháborút követően, hanem a nagyvonalúsága miatt is, amellyel menekültek százezreit fogadta be, köztük keresztyéneket is, akik háború sújtotta térségekből menekültek, vagy egy jobb élet reményében keltek útra. Értjük és értékeljük a német nép jóindulatát és nagyvonalúságát, amivel másokon segíteni akar, egyben annak is tudatában vagyunk, hogy a menekültek milyen fontos szerepet játszanak a német munkaerőpiacon. Ahogy tisztában vagyunk ennek a humanitárius kérdésnek a politikai vetületével is, amelyet a közel-keleti országok messzemenően kihasználnak. Németország közösségeinket azzal is segítette, hogy közvetlen támogatást nyújtott egyházaink humanitárius és fejlesztési programjaihoz. (…) Gyakran ajánljuk a helyi egyházakkal való közvetlen együttműködést magába foglaló német gyakorlatot követendő mintaként más európai országoknak is, hiszen ez a rendelkezésre álló források jó és hatékony, a segítségben részesülő emberek életében a lehető legnagyobb hatást biztosító felhasználási módja.”

II. Karekin örmény katolikosz tanúságot tett arról, hogy zavaros időkben a boldogmondások adnak útmutatást. „Amikor a vallási türelmetlenség és a vallások közötti konfliktus ártatlan emberek mindennapjait mérgezi meg; amikor a gyilkosság és üldözés egy fundamentalista ideológia része; amikor az ősi vallási és kulturális értékek elpusztítását és az emberek elüldözését a keresztyénség bölcsőjeként ismert térségből hamis és korrupt vallási üzenetekkel igazolják, akkor Jézus újból arra hív minket, hogy csatlakozzunk hozzá és kövessük őt” – fogalmazott Karekin.

II. Baselius, a szíriai ortodox egyház autonóm részegyháza, az indiai székhelyű szír malankár ortodox közösség feje egyháza történelmi kapcsolatait hangsúlyozta a közel-keleti egyházakkal, és dél-indiai közösség szolidaritásáról biztosította püspöktársait.

A Kopt Ortodox Egyház pápája ugyan egészségügyi okokból lemondani kényszerült az ökumenikus istentiszteleten való részvételét, üzenetét a németországi kopt egyházmegye püspöke, Damian közvetítette. A püspök arról beszélt, hogy egy régi álom vált valóra a berlini dómban: „személyesen is örömömre szolgál, hogy a keleti ortodox egyházak vezetői közösen hallgatják a szíriai ortodox egyház gyönyörű nyelvén megszólaló imádságot, együtt nézik az etiópok táncát és hallják az örmény egyházi énekeket” – mondta, és arra kérte az EKD képviselőt, hogy a jövőben is legyenek hasonló ökumenikus események vendéglátói. „Ahelyett, hogy rólunk beszélnének, beszéljenek inkább velünk” – kérte a német protestánsokat, Tavadros pápa idézetével zárva üzenetét: „Ha egy nap a Földközi-tenger térségéből eltűnnének a keresztyének, nem csak a térségben, de az egész világban veszélybe kerülne a béke, és meginogna a stabilitás.”

Az istentiszteletre az EKD és a keleti ortodox egyházak közötti eszmecsere hivatalos záróeseményeként került sor október 21-én.

Katja Dorothea Buck beszámolója az Egyházak Világtanácsa honlapján jelent meg.

Külügyi Iroda

Forrás: www.oikoumene.org, képek: syriacpatriarchate.org

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 23,22–35

„Rád zúdítom féltékenységemet...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink