Idén is lesz BORUM

2018. február 12., hétfő

A reformáció előtti évszázadban már borral úrvacsorázó husziták központjában tartják az idei BORUM találkozót: a Délvidéken, a szerémségi borvidéken az is eldől, mely borok lehetnek idén hivatalosan a Magyarországi Református Egyház borai. A református borászok mustrájáról Dávid Rémuszt, a Budaházy Fekete Kúria borászát kérdeztük.

– Hogyan emlékszik a BORUM tavalyi borversenyére?

– A szakmai zsűri értékelése alapján pincészetünk 2015-ös évjáratú hárslevelűje lett a Magyarországi Református Egyház Bora. Ez pincészetünk eddigi legkedvesebb elismerése. Amióta ezt a versenyt megnyertük, borunk által sok emberrel ismertethettük meg Tokaj gyönyörűségét. Tehát jó dolog, nemcsak azért, mert mi eredményesen szerepeltünk, hanem mert minden eseményt üdvözlök, ahol a jó magyar bor sok emberhez eljut. A BORUM is ilyen.

– Mitől különleges a boruk?

– Legfőképp attól, hogy vegyszermentesen készül. Évek óta ökológiai termesztési módot használunk, bár a hivatalos bio minősítést még nem kaptuk meg, ez is folyamatban van. Boraink nagyobb része tartályban, húsz százaléka pedig hordós érleléssel készül. Így mindkét technológia előnyét sikerült megtartani – a tartályos eljárással a finom illatokat, a hordós módszerrel az íz komplexitását. Mindez persze egy kis maradék cukorral, ahogyan ez Tokajra jellemző. Mindenen érződik, hogy a készítője szívvel-lélekkel készítette-e, ez kifejezetten igaz a borokra. Mi szeretettel készítjük a borainkat. Rengeteget vagyunk kinn a szőlőben, már gyümölcskorában sokat foglalkozunk a szőlővel. Nekünk fontos, hogy ne kerüljenek idegen anyagok a borba. Úgy szeretnénk visszaadni, ahogyan az a természetben megszületett, hozzáadva a szívünket.

– Miért ajánlaná más borászoknak, borszerető embereknek, hogy részt vegyenek az idei BORUM-on?

– Mert nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a magyar borvidékeken megtermelt borok eljussanak a magyar embe­rek­hez. Bár elmondható, hogy egy­re többen választanak minőségi borokat, még mindig alacsony azoknak az aránya, akik tudatosan vásárolnak. Éppen ezért, a református bo­rászok találkozási lehetőségén túl az is lényeges, hogy a BORUM szemléletformáló hatású. Ahogyan annak is van szemléletformáló hatása a lakosságra, hogy a református egyház bora minőségi termék, és így sok emberhez eljut.

– Hogyan készülnek az idei délvidéki rendezvényre?

– A rend kedvéért nevezünk a borversenyre, ám őszintén örülnék, ha most más pincészet nyerne. Olyan sok jó borrégiója van az országnak, örülnék, ha a fehérbor most másik régióból érkezne. Persze, ha idén is olyan borral tudnánk nevezni, amely díjnyertes lesz, annak is örülni fogunk. Végtére is vakteszten dönt majd a zsűri...

A Délvidéken lesz a találkozó 

A BORUM találkozó mustra és verseny is egyben – mondja Móricz Árpád bácskossuthfalvi református lelkész és borász, az idei március 2–4. közötti találkozó házigazdája a Református Közéleti és Kulturális Központ honlapján olvasható interjúban. Az idei rendezvénnyel a Délvidék nyugati részét, a mai Horvátországban élő magyar reformátusokat is szeretnék megszólítani. A lelkész, borász azt mondja: az egész Kárpát-medencével szeretnék megismertetni a Délvidék legjelentősebb bortermő vidékét, a Tarcal-hegységet. Ez a vidék a királyi Magyarország bortermelési központja volt. Mátyás király borkútjában is felváltva szerémségi fehér- és vörösbor folyt. A BORUM nemcsak a borral foglalkozik, hanem minden esetben kultúrtörténeti kontextusba helyezi az adott régiót. A Délvidék esetében például meg kell említeni a huszitákat, akiknek e tájon volt a központjuk. Az előreformátorok már két szín alatt úrvacsoráztak, azaz bort is fogyasztottak, ezért kelyheseknek is hívták a mozgalmukat.

Fotó: Némedi-Varga Dávid

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja február 11-i számában.

Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Róm 9,14–33

„Ezért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink