Istent játszik az ember?

2018. március 16., péntek

Tényleg Istent játszik az ember a génszerkesztéssel és a géntechnológia alkalmazásával? Egyházak szakértői egyeztettek a tudományos kutatások engedélyezésének morális és jogi szempontjairól.

Ezek voltak az Európai Egyházak Közössége (CEC) által szervezett párizsi konferencia fő kérdései, ahol tudósok, teológusok és filozófusok részvételével vitatták meg a témát 2018. február 27- 28 között.

Az összejövetelt a CEC bioetikai munkacsoportja szervezte a Protestáns Teológiai Intézettel, a párizsi Protestáns Teológiai Karral és az Ortodox Teológiai Intézettel együttműködésben.

Robin Lovell Badge, a brit Francis Crick Intézet sejtbiológiai és genetikai kutatásait vezető professzora vitaindító előadásában kiemelte, hogy a génszerkesztés nem egy új keletű dolog. Állítása szerint ez a jelenség 12 000 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az állattenyésztők megválogatták, hogy mely háziasított állatok tenyésztését részesítik előnyben.

A génállomány módosításának új eljárásai (mint például a CRISPR-Cas9) már ’’kellően pontosak és hatékonyak, így azok a régi érvek, hogy az embereken végzett DNS módosító eljárások megbízhatatlanok és nem biztonságosak, már nem állják meg a helyüket” - mondta Lovell Badge professzor.

Az ortodox hangot Miltiadis Vantsos, a Thesszaloniki Egyetem teológiai professzora képviselte, aki más tudományágakból hozott példákat arra, hogy a kockázatokat nem mindig tudjuk előzetesen felmérni. Ezért az óvatosság elvének kellene érvényesülnie a genetikában is, hiszen fennáll annak a lehetősége, hogy tevékenységünkkel visszafordíthatatlan károkat okozunk a természetnek és az embernek.

„Istent játszani nem jelent mást, mint megistenülni Isten kegyelme által”. Az ortodox professzor hangsúlyozta, hogy az ember nem csak biológiai lény, hanem lelke is van, és ezt nem szabad alábecsülni”.

Bruno Saintôt a párizsi Jezsuita Teológiai és Filozófiai Fakultás professzora kiemelte, hogy a Római Katolikus Egyház azon kevés egyházak egyike, amelyik a személy fogalmának meghatározásában a megtermékenyített petesejtet tekinti kiinduló pontnak. „A személyvolt elidegeníthetetlen értékének elismerése pedig olyan következtetésekkel jár, amik messze túlmutatnak a személyiség kezdetének sokat vitatott kérdésén. Az egyének döntését értékelni és tiszteletben tartani alapvető fontosságú, ezért jogos elvárás, hogy biztosítsuk az emberek számára a döntéshez szükséges információt” – tette hozzá a professzor.

A bioetikát érintő teológiai érvek kapcsán Saintôt a II. János Pál és XVI. Benedek pápa által javasolt etikai alapelvekre utalva hangsúlyozta, hogy világosabb értelmezésre van szükség az olyan fogalmak kapcsán, mint „Istent játszani”, „genetikai öröklődés”, „természeti törvény” és „az ember biológiai jellegének érinthetetlensége”.

Peter Dabrock, a németországi Friedrich-Alexander Egyetem professzora protestáns szemszögből az „összehangolás egyensúlya”, vagy „reflektív egyensúly” elméletének, illetve a modernkori tudományos kérdésekre, így a bio-technológia kihívásaira reflektáló teológiai etika szerepének közös értékelésére tett javaslatot.

Dabrock szerint a protestáns etika abban támogathatná az egyházakat, hogy a globalizált társadalom nagyon sajátos szereplőiként ösztönözzék a sürgetően fontos, transzparens, magas társadalmi részvétellel megvalósuló nyilvános vitát a génszerkesztés által felvetett kritikus kérdések kapcsán.

Mark Hunyadi, a Leuveni Katolikus Egyetem filozófia professzora rámutatott arra, hogy az aktuális bioetikai reflexiót az egyénközpontú, az általa „kis etikának” nevezett megközelítés határozza meg. Annak érdekében, hogy túljussunk „korunk bioetikai ellentmondásán”, a bioetika által nap mint nap felvetett kérdések közös feldolgozását sürgette.

Ezzel Dr. Laurence Lwoff az Európa Tanács Bioetikai Csoportjának vezetője is egyetértett, amikor a részletezte azokat a kihívásokat, amikkel szembesülnek akkor, amikor jogi kereteket próbálnak alkotni a bioetika és más gyorsan fejlődő szakterületek jelenlegi és jövőbeni kockázataival szembeni védelem érdekében.

A kockázatok mérlegelése kapcsán széleskörű egyetértés volt a delegáltak között abban, hogy a közvéleményt is be kell vonni a génszerkesztés engedélyezett eljárásairól zajló vitába.

Lovell-Badge professzor úgy fogalmazott, „tudósként elvéteném a kötelességemet, ha nem tárnám fel, mi minden válik lehetségessé az új kutatási módszereknek köszönhetően.” Egyértelmű álláspontja szerint a génszerkesztés, a géntechnológia használata nem léphet túl a betegségek megelőzésén, illetve gyógyításán.

Az esemény résztvevői végezetül kiemelték, hogy további erőfeszítésre van szükség a tudományos tények és tudományos kitalációk, a „science fiction” megkülönböztetésére, nagyobb hangsúlyt fektetve az orvosi ellátás és a lelkigondozás, valamint az ember esendőségének témájára.

Fordította: Tamási Richárd

Forrás: www.ceceurope.org/

Istent keresem

4Móz 15,1–21

„...akkor mutassatok be felajánlást az Úrnak.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink