„Össze kell, hogy jöjjön!”

2018. március 22., csütörtök

Felvidéken már hatvanezer ember – ötször többen, mint a Szlovákiából szükséges – írta alá a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést. György András somorjai református lelkész azt mondja, a közhangulat szkeptikus e témában, de a belpolitikai válság miatt adtak egy esélyt a kezdeményezésnek. Az Európai Parlamenttől azt kérik, ha majd írják a törvényt, teremtsenek olyan jogi környezetet az Európai Unióban, amely nemcsak a túlélést engedi, hanem fejlődésre és gyarapodásra is lehetőséget ad.

Leértékelt, alulértékelt, vagy kifejezetten elnyomott – így jellemzi az őshonos kisebbségek jelenlegi helyzetét György András, a felvidéki Somorja református lelkésze. Szerinte sok, magát fejlettnek mondó országban is hasonló a helyzet. A Minority SafePackről azt mondja, az „természetes önvédelmi és önfelmutatási reflex”, amelyet támogatni kell.

Tisztázni a fogalmakat

A lelkész szerint nem kizárólag az egyes országok, hanem az Európai Unió is tehet a jelenlegi helyzetről. Azt mondja: „az Európai Unió hiteltelen a kisebbségi ügyekben, ráadásul fogalomzavart is teremtettek.” Szerinte a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés egyik eredménye az lehet, hogy a kisebbség szó körüli fogalomzavarokat tisztázzák. Szerinte ugyanis egyértelművé kell tenni az Európai Unió közvéleménye előtt, hogy „az őshonos kisebbségek és a mesterségesen teremtett, illetve importált kisebbségek között óriási különbség van. Az őshonos kisebbség a szülőföldjéhez és kultúrájához ragaszkodik, és joga van az önrendelkezéshez.”

Kevesebbségi-ügy

„Itt a Felső-Csallóközben kezdünk erősen peremvidékké, nyelvhatárrá válni, ezért az a nézet kezd inkább terjedni, hogy helyben kell a saját – nem is kisebbségi, inkább – kevesebbségi ügyünkkel foglalkozni.” A lelkész úgy látja, az uniós kezdeményezések, szabályozások helyett a felvidéki magyarság elsősorban a saját politikusaitól várná a jogok biztosítását vagy simán a megbecsülést.

Megkapják-e? – kérdezzük. „Szlovákiában kormányválság, és politikai vákuum van – válaszol a lelkész –, és bár a regnáló kormány gyakorolt gesztusokat a magyar kisebbség felé, de nem oldották föl a kettős állampolgárság magyarokat sújtó intézkedéseit.” Ugyanis ha valaki fölveszi a magyar állampolgárságot, akkor automatikusan elveszíti a szlovák állampolgárságát. Illetve a Beneš-dekrétumokat, a kollektív bűnösség ügyét sem sikerült rendezni.

Ez a rendelet az, amellyel a második világháború után létrejött Csehszlovákia, majd később, amikor kettévált az ország, Csehország és Szlovákia is jogrendje részévé tette azt. A Beneš-dekrétumok azonban súlyos következményekkel jártak az országban élő németekre és magyarokra. Elveszítették állampolgárságukat – és így minden állami juttatást, például a nyugdíjat –, nem tanulhattak az egyetemeken, feloszlatták a magyar egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit, elindultak a földelkobzások, és ez a rendelet adott jogi alapot a felvidéki magyarok kitelepítésének, a csehszlovák-magyar lakosságcserének is. Mondhatnánk, hogy ez mára történelem, de 2007-ben a szlovák parlament – a Magyar Koalíció Pártját kivéve – megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről szóló határozatot. A helyzetet azóta sem sikerült rendezni.

Hatvanezren már aláírták Felvidéken

Ha összejön egymillió aláírás, és legalább hét országból megvan a szükséges minimum aláírásszám is – akkor az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a kisebbségvédelmi javaslatcsomaggal. Volt érdeklődés a somorjai református gyülekezetben a kisebbségvédelmi kezdeményezés iránt, de helyben az aláírásgyűjtés elsősorban nem a gyülekezetre, hanem helyi civil szervezetekre és a magyar politikai képviseletre hárult. A Felvidéket ma felölelő Szlovákiában egyébként a minimum aláírásszám ötszöröse jött össze, már csaknem hatvanezer ember támogatta szignójával a kezdeményezést. 

Aláírásra buzdít a református egyház

A Magyarországi Református Egy­ház Zsinatának elnöksége és a Kárpát-medencei református egy­há­za­kat tömörítő Generális Konvent vezetői is aláírásra buzdítanak, hogy együtt segítsünk az elszakított területeken élő magyarságon: „Nekünk csak egy aláírás, a kisebbségek számára azonban reménysugár a Minority SafePack.” A kezdeményezést április 3-áig lehet támogatni online, vagy papíralapú aláírással, például bármelyik magyarországi postán.

Az aláírások magas számára nézve a lelkész azt mondja, szerinte a felvidéki magyar társadalom azért állt az ügy mögé, mert amúgy is belpolitikai válság van az országban. Emiatt átrendeződés, mozgolódás van, épp a közelmúltban mondott le Robert Fico miniszterelnök. A lelkész hozzáteszi: „A felvidéki magyar közösség is forrásban van, meggyőződésem, hogy ez a mozgatórugója az aláírások magas számának."

Mit kérne az EU döntéshozóitól? – kérdezzük. „Végtelenül egyszerű dolgot, hogy védjék a sajátjukat!" - válaszolja György András somorjai lelkész, és még hozzáteszi: olyan jogi légkört szeretne, amelyben nem csak a túlélés lehetséges, hanem fejlődésre, előrelépésre is van lehetőség. „Szkeptikus vagyok azonban, hogy rövid, közép- vagy hosszú távon bármi pozitív változással kecsegtetne ez a kezdeményezés." Abban azonban nem kételkedik, hogy összejön-e a szükséges aláírás. „Össze kell, hogy jöjjön!"

Hegedűs Márk, fotó: MTVA

Korábbi cikkeink a kezdeményezésről:

Mi vagyunk az egymillió!
Minden aláírásnak súlya van
Félnek a magyarok Kárpátalján
Lét vagy jólét?
Álljunk ki a kisebbségben élő magyar közösségekért!

Istent keresem

Józs 1

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →