Az EVT elítéli a szíriai erőszakot

2019. október 12., szombat

Humanitárius vészhelyzetről beszél és újabb menekülthullám veszélyére figyelmeztet az Egyházak Világtanácsa (EVT) nyilatkozatában, amelyet Törökország szíriai katonai beavatkozását követően adott ki.

Az Egyházak Világtanácsa (EVT) komoly aggodalommal követi Törökország Északkelet-Szíriát érintő hadműveleteit, amelyek súlyos humanitárius következményekkel járhatnak a térség lakosságára, köztük keresztyén közösségekre is. Tudósítások szerint civil lakosok tízezrei menekülnek a török támadás elől és emberek százezreit érinti közvetlenül a csapás.

Forrósodó szíriai helyzet

„A szíriai embereknek már eddig is túl sok konfliktust, indokolatlan mértékű vérfürdőt és pusztítást kellett elszenvedniük, túl sokan kényszerültek elhagyni otthonukat” – jelentette ki az EVT főtitkára, Olav Fykse Tveit. „A világ egyházai követelik, hogy legyen vége. Vessünk véget az emberek szenvedésének. Elég volt a harcokból, a káoszból és a halálból. Itt az idő a békére, a fellélegzésre és a párbeszédre, eljött az ideje annak, hogy igazságot szolgáltassunk az immár sok éve zajló katasztrofális erőszak okozta kegyetlenség áldozatainak” – hangoztatta a főtitkár.

Azokon túl, akik otthonuk elhagyására kényszerülnek az összecsapások miatt, előzetes becslések szerint mintegy 2 millió ember szenvedi majd el a hadműveletek infrastruktúrára, épületekre és a lakosság alapvető ellátását biztosító szolgáltatásokra mért súlyos csapást az országban. A támadások célkeresztjében lévő, az Északkelet-Szíriai Önkormányzat (SANES) felügyelete alatt álló térség lakossága keresztyéneket, jazidiakat, kurdokat, arabokat és más kiszolgáltatott nemzetiségeket foglal magába, akik valamennyien súlyos szenvedéseket éltek át a háború évei alatt. Sokukat már többször áttelepítettek, Szíria más tartományaiból menekültek az észak-keleti országrészbe a háború elől, amelyik mindeddig aránylag biztonságos és stabil volt. Most azonban ezt a menedéket is csatatérré változtatták a török hadműveletek.

Ez a behatolás ráadásul az ENSZ vezette politikai folyamatokra is rendkívül negatív hatással lesz, ahogy az Alkotmányi Bizottság által nemrégiben újraindított nemzeti párbeszédre is. Az EVT a szíriai konfliktus évei alatt töretlenül azon dolgozott, hogy szorgalmazza és koordinálja a párbeszédet és kölcsönös szolidaritást a szíriai társadalom különböző szereplői között, valamint előmozdítsa a békét, igazságot és a mindenkit megillető egyenlő állampolgári jogokat Szíriában.   

Keresztyének világszerte, köztük az amerikai elnököt inkább támogató, befolyásos konzervatív amerikai evangelikál egyházak – így Franklin Graham, a híres evangelizátor, Billy Graham politikai és egyházi körökben is befolyásos fia – heves kritikával fogadták a török inváziót és annak beláthatatlanul súlyos következményeit a Szíriában élő, amúgy is megfogyatkozott keresztyén közösségekre. Egyes közösségek a keresztyénüldözés új hullámától tartanak, ami Törökország történetében nem lenne példa nélküli. A vádak szerint a nagyhatalmak magukra hagyták helyi keresztyéneket, akik a kurdokkal együtt küzdöttek az ISIS hatalmának megtöréséért.

 

Franklin Graham twitteren szólított imádságra és üzent az USA elnökének: „ma arra kérlek titeket, hogy csatlakozzatok hozzám és imádkozzatok azok életéért, akiket negatívan érint a Fehér Ház döntése, miszerint kivonja az USA katonai egységeit Észak-Szíriából. Demokrata és republikánus vezetők egyaránt komoly aggodalmuknak adtak hangot, mert a döntés lényegében azt jelenti, hogy feladjuk legközelebbi szövetségesünket – a kurd népet. Imádkozzatok a keresztyénekért is, akik a kurdok védelme alatt állnak. Megsemmisülés fenyegeti őket. Imádkozzatok velem együtt azért, hogy Donald Trump elnök újból megfontolja döntését. Életek ezreiről van szó."

A református közösségen belül különösen Kamisli városának presbiteriánus gyülekezete van veszélyben, amelyik az elmúlt években templomát és gyülekezeti központját is felújította német és amerikai egyházi támogatásból, az iskolájában tanuló diákokat pedig a svájci protestáns segélyszervezet, a HEKS ösztöndíjprogramján keresztül a magyar református közösség is támogatja. A gyülekezet ahhoz a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinathoz (NESSL) tartozik, amellyel egyházunk ez év márciusában testvéregyházi megállapodást kötött, és egyik vezetője az a Najla Kassab, aki a Református Egyházak Világközösségének elnökeként szolgál.

Joseph Kassab, testvéregyházunk (NESSL) főtitkára még 2015 júniusában közölt részletes beszámolót a térség, azaz a Haszaka kormányzóság három református gyülekezetéről és egy helyben maradt lelkészéről, a Kamisli gyülekezet lelkipásztoráról, az újjáépítést is támogató amerikai presbiteriánus Outreach Foundation számára.

Törökország és a keresztyénség

Az Open Doors is arról számol be, hogy Törökországban jelentősen romlott a keresztyének helyzete tavaly, ahogy Erdogan hatalma és ezzel a diktatórikus rendszer megerősödött. A 2016-os puccs óta Erdogan kormányáról lehullt a maszk, amely a demokrácia támogatójaként tüntette fel korábban az elnököt. Azóta nyíltan korlátozzák a szabadságjogokat a társadalom egészében. Általános vélekedés szerint az igazi törökök egyben a szunnita iszlám hívei. Az elnök, miközben a szekuláris államot szunnita muszlim állammá teszi, közvetetett módon üldözi a keresztyéneket, és visszaszorítja a kisebbségek jogait. Ennek következményeként a vallási nacionalizmus újabb és újabb csúcsokat ér el. Az ország keresztyén egyházai óvatosak igyekeznek „meghúzni” magukat, különösen az amerikai lelkész, Andrew Brunson esete után, akit két év után 2018 októberében engedtek szabadon a börtönből. Az Evangéliumi Presbiteriánus Egyház laikus prédikátorát koholt vádak alapján tartották fogva a török hatóságok.

A keresztyének szenvedése kapcsán az amerikai székhelyű szervezet úgy fogalmaz, hogy a török társadalmat átjáró vallási alapon támogatott nacionalizmus jelentős nyomást helyez a keresztyénekre. Minthogy az iszlám elhagyására nem csak a vallás, hanem egyben a család és általában török identitás megtagadásaként tekintenek, a keresztyén hitre tért emberek súlyos társadalmi ellenérzéssel szembesülnek. Bár törvény kimondottan nem tiltja a keresztyénségre való áttérést, annak családi, társadalmi és gazdasági következményei elriasztóan súlyosak az egyének számára.

Andrew Brunson, az ankarai kormány által két évig fogvatartott amerikai református prédikátor arról beszélt az amerikai sajtóban, hogy Törökország szíriai inváziójával egy 2016-os rémálma vált valóra, amit még a börtönben álmodott meg. „A célom az, hogy Jézust hirdessem, és nem akarok belekeveredni a napi politikába. De az álom, amit Isten adott nekem, úgy gondolom, hogy a legutóbbi fejlemények fényében rendkívül aktuális” – fogalmazott a prédikátor. Álmában ugyanis Törökország, Irán és Oroszország egy „nagyon sötét szövetségben” közösen támadják meg Szíriát, ami a korabeli politikai viszonyok között teljesen valószerűtlen volt. „Az álmom valóra vált, Törökország eltávolodott nyugati szövetségeseitől és új irányba indult el” – fogalmazott Brunson, aki 25 évig dolgozott misszionáriusként és hittérítőként, elsősorban menekültek között a szíriai határ mentén – akik éppenséggel kurdok voltak. „Komolyan aggódom… Nyilván a keresztyének mindenekelőtt békét akarnak a térségben” – jelentette ki az evangelkál közösség tagja.

Külügyi Iroda

Forrás: www.oikoumene.org

Istent keresem

1Thessz 2,1–12

„...a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →