Palesztin állam a békéért

2013. november 25., hétfő

Puszanban a világvallások képviselői is személyes köszöntést mondtak. A világ zsidóságának képviseletében az amerikai rabbi, David Fox Sandmel köszöntötte az egybegyűlteket, megbékélésre és együttműködésre hívva a vallási közösségeket, kiállva a palesztin arab állam létrehozásának szükségessége mellett.

Puszanban a keresztyén felekezetek és társszervezetek mellett a világvallások képviselői is személyes köszöntést mondtak, tiszteletük és együttműködésük jeléül. A világ zsidóságának képviseletében az amerikai rabbi, David Fox Sandmel, köszöntötte az egybegyűlteket megbékélésre és együttműködésre hívva a vallási közösségeket, kiállva a palesztin arab állam létrehozásának szükségessége mellett. Sandmel a chicagói katolikus egyetem zsidó tudományokért felelős professzora, a zsidó-keresztyén kapcsolatok történetének szaktekintélye, egyéb tisztségei mellett a Vallásközi Konzultációk Nemzetközi Zsidó Bizottsága vezetőségi tagja.

A Vallásközi Konzultációk Nemzetközi Zsidó Bizottsága (IJCIC) üzenete az EVT 10. nagygyűlése alkalmából
David Fox Sandmel rabbi
Puszan, Korea

Shalom. Nagy megtiszteltetés és kiváltság, hogy a Vallásközi Konzultációk Nemzetközi Zsidó Bizottsága nevében köszöntést mondhatok az EVT 10. nagygyűlésének plenáris ülésén. Szervezetünk reform, konzervatív és orthodox zsidó mozgalmakat képvisel, úgymint az Anti-Defamation League (Becsületsértés Elleni Szövetség), az Amerikai Zsidó Bizottság, a B'nai B'rith nemzetközi szervezet, a Vallásközi Kapcsolatok Izraeli Zsidó Tanácsa, és a Zsidó Világkongresszus. A szervezetet több mint 40 évvel ezelőtt alapították azzal a céllal, hogy kapcsolatot ápoljon más nemzetközi vallási testületekkel.

Az elmúlt héten, a zsinagógai istentisztelet részeként, a zsidók szerte a világban Mózes első könyvéből olvastak Jákob és Ézsau születésének történetéről, Izsák és Rebeka ikergyermekeiről, akik látszólag fogantatásuk pillanatától fogva konfliktusban voltak egymással: „a fiúk tusakodtak a méhében" (1 Mózes 25,22). Zsidó és keresztény írásmagyarázók évszázadokon keresztül gyakran értelmezték ezt az ellentétet úgy, mint ami a két hagyomány közötti kapcsolatot tükrözi vissza, vagy éppen vetíti előre. Mindkét közösség Jákóbbal azonosította magát, vagy, ahogy később ismertté vált, Izraellel, Isten igaz és egyetlen szövetséges partnerével. Mindkét közösség Ézsauként tekintett a másikra, aki megtagadta Istent és Isten ígéreteit. Ez a kölcsönösen kizárólagos értelmezés bizalmatlanságot és ellenségeskedést, üldözést és erőszakot szült, beleértve a hat millió zsidó megsemmisítését a Shoah, a holokauszt alatt, ami ma is eleven emlékként él. Hálával emlékezünk ezért arra, hogy az Egyházak Világtanácsa 1948-as amszterdami alakuló ülésén egyöntetűen kimondta, hogy „az antiszemitizmus Isten és ember ellen elkövetett bűn".

Ennek a történetnek a fényében, mi, zsidók elborzadva szemléljük a keresztyének és keresztyén közösségek ellen elkövetett növekvő erőszakot olyan helyeken, mint Egyiptom, Szíria, India, Nigéria, Indonézia és Pakisztán. Nagy aggodalommal tölt el minket, hogy úgy tűnik, a világ megfeledkezik a korábban okozott rengeteg szenvedésről. Különösen ott igazságtalan ez az emberekkel szemben és hosszabbítja meg szenvedésüket, ahol a helyzet súlyosságát lekicsinylik, és képmutató dolog hazug módon más konfliktusokkal magyarázni egy kialakult helyzetet, vagy azokat a tényleges ellentéteknél fontosabbnak beállítani.

Izraeliek és palesztinok, akik összegyűltünk itt Puszanban, egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, amely - imánk szerint - a Palesztin állam létrehozásához vezet majd el, Izrael mellett, hogy zsidók, keresztények és muzulmánok békésen együtt tudjanak élni, és félelem nélkül tudjanak istentiszteletet tartani a saját szent helyükön. Bátorítanak minket mindazok, bármely oldalon álljanak is, akik nem csupán a politikai megoldáson dolgoznak, hanem igyekeznek a traumát is együtt legyőzni.

Ilyen például a Parents Circle Family Forum, egy közös palesztin-izraeli szervezet, amit több mint 600 olyan család alkot, amelyik közeli hozzátartozóját veszítette el az elhúzódó konfliktusban. Az ő aktivitásuk megmutatta, hogy a megbékélés az egyének és nemzetek között lehetséges. Ezek a bátor családok arra tanítanak, hogy a béke csak akkor jön el, hogyha mindkét oldalon az igazságosság szempontja lesz a mérvadó. De hadd említsem meg azokat az izraeli kórházakat is, ahol zsidó és arab orvosok és ápolók látnak el több ezer sérült szíriai férfit, nőt és gyereket, ahogy az izraeli nonprofit szervezet, az IsraAid is, amelyik katasztrófa helyzetekben nyújt segítséget világszerte, jelenleg Jordániában foglalkozik szíriai menekültekkel.

Ezek a példák mind azt mutatják, hogy a különböző nemzetekből és hagyományokból származó emberek hogyan lehetnek, Ézsaiás szavaival élve, „a rések befalazói, aki romokat tesz újra lakhatóvá" (Ézs. 58,12). Visszatérve Mózes első könyvéhez: arról sem feledkezhetünk el, hogy a Jákob és Ézsau közötti konfliktussal még nem ér véget a kapcsolatuk története. Két hét múlva, mi zsidók, a két testvér kibéküléséről fogunk felolvasni (1Móz. 33), és arról, ahogy később hogy működtek együtt egymással azért, hogy eltemessék apjukat, Izsákot (1Móz. 35,29). Úgy tűnik, hogy képesek voltak túllépni azon a viszályt, ami már az anyaméhben ott volt köztük. Ma a világ számos részén élnek egymással békében zsidók és keresztények. Bár eltér nem értünk egyet abban, hogy vajon a Messiás eljövendő vagy éppen visszatér, Clark Williamson teológus találó mondása szerint „társak vagyunk a váradalomban". Addig a napig viszont együtt kell működnünk, hogy enyhítsük a szenvedést, előmozdítsuk az igazságosságot és helyre hozzuk a világot Isten országára nézve. Ken yehi ratzon, legyen ez Isten akarata. Ámen.

Külügyi Iroda
Fordította: Túri Tímea

Istent keresem

5Móz 34

„Mert őt küldte el az Úr mindazoknak a jeleknek és csodáknak a véghezvitelére,” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →