Herrnhuti adventi csillagok, a sokágú fényforrások

2011. december 04., vasárnap

A németek több mindent ajándékoztak a világnak, hogy az ádventi és a karácsonyi időszakot még ünnepélyesebbé, fényesebbé tegyék. Az adventi koszorú eredete von Bodelschwingh betheli árvaházára megy vissza, ahol az apátlan-anyátlan kisgyerekeknek mennyezetre függesztett kocsikerékre tett 24 gyertyával igyekeztek feledtetni szomorú sorsukat. De a fenyőfaállítás, a karácsonyfa is tőlük ered. És persze a ma már világszerte sok helyütt felragyogó herrnhuti csillagok is onnan indultak útra. Minden ugyanarról üzen: a világ Világosságáról, Jézus Krisztusról, aki előtt oly’ sokféle módon lehet minden évben hódolni, lehet Őt köszönteni. Hiszen Tőle, Érte, üdvösségünkre van karácsony is. Most ennek a sajátos herrnhuti csillagjárásnak megyünk utána.

25 ágú csillaggal kezdődött

Az a szokás, hogy a Krisztus jövetelét jelképező „betlehemi” csillagot családi körökben ádvent első vasárnapján szerkesztették, rakták össze keménypapírból, később műanyag három és négyszögű „sugarakból”, hosszabb hagyományra épül. Szorosan összefügg ez a Görlitz közeli Herrnhuti Testvérgyülekezet, a Zinzendorf gróf által alapított protestáns szabadegyház történetével. A 18. században protestáns hitük miatt Oberlausitzba menekült családok telepedtek le a gróf birtokán, aki Jézus Krisztust engedelmes élettel követte. Innen indult el bel-, és külmissziói munkájuk, fegyelmezett, összetartó közösségi életük.  Puritán templomukban járva megragad minket mindennek a fehérsége, tisztasága, még az istentiszteleten részt vevők is fehér köpönyeget viselnek, mert az Úr elé csak tisztán lehet járulni. Ebben a  közösségben született meg a herrnhuti csillagok gondolata és vált a csillaggyártás jó 160 év alatt manufakturális tevékenységévé a gyülekezeti tagoknak. Az első csillag 25 ágú volt, 50 centiméter átmérőjű, 17 négyszögű és nyolc háromszögű sugárnyalábból állították össze.

Kezdetben volt a matematika

A szülők a világ különböző részein misszionáltak, gyermekeik viszont a herrnhuti internátusban tanultak. Internátusi szobájuk, meg a tantermek díszítésére találta ki egyik tanáruk a csillagot, amibe eleinte petróleumlámpást helyeztek, ez biztosította fényes ragyogását. Matematika tanáruk pontosan kiszámította, hogyan lehet felépíteni, összerakni egy ilyen alakzatot. Nem sokkal ezután a matematika-, és geometria órák foglalkozásához tartozott a csillagszerkesztés-, és építés, melynek során a gyermekek saját kezükben győződhettek meg a matematikai számítás és a térbeli gondolkodás összefüggéseiről, mégpedig élményszerű, fényes ragyogást eredményező tevékenységük során. Hitet és tudományt, Krisztus várását és a matematikát kapcsolta így össze a kiváló hívő  pedagógus a gyermekek tapasztalati világában. Nem csak a közös alkotás öröme és sikere kapcsolta össze a gyermekeket, hanem az ádventi idő így még tapinthatóbb, valóságos várakozással és ünnepi emelkedettséggel telt meg számukra, hiszen valamit ők is készítettek, amivel „elébe mentek” a közeledő Úrnak. A herrnhuti csillag egyrészt emlékeztetett a betlehemi csillagra, amely jelezte a Megváltó születését, másrészt azt a hajnalcsillagot is, amiről Péter és János apostol is szólt, ami felkél a szívünkben, s ez a bennünk felragyogó Krisztus valósága. E kettős, történelmi és személyes csillagjárás, Krisztus-születés tette a herrnhuti csillagokat igazán jelképpé, üzenethordozó égi-földi jellé.

Csillaggyár a „365 napos karácsonyért”

Jó  160 évvel ezelőtt alakult meg a herrnhuti csillaggyár, ahol az ádventi csillagok elemeit különböző méretben, színben készítették, előbb viaszos, áttetsző keménypapírból, majd műanyagból. Belső megvilágításra petróleumlámpást, illetve repceolaj lámpást használtak.  Pieter Hendrik Verbeek 1894-ben nyitotta meg Herrnhutban könyv-, és zeneműboltját, ott kezdte árusítani a csillagokat. Ezeket aztán elemeikre előkészítve később postai csomagban juttatták el a világ minden részére.  Ma modern látogatóközpont várja a cég épületében az érdeklődőket, akik filmen nézhetik meg a herrnhuti csillagok születésének történetét, s bepillanthatnak előállításuk folyamatába is. A legkisebb produktum 13 centiméter átmérőjű. A 25 ágú mellett van még kevesebb ágú, de vannak 40 és 80 centiméter átmérőjűek is. Ma évente 250 ezer darab csillagot állítanak elő a csillagnagyüzemben.

Herrnhuti csillagok az idők viharában

Az 1930-as években a politikai események beszűkítették a csillaggyártást, de nem tudták teljesen megszüntetni. 1939-ben a kis üzemet háborús hadiüzemmé nyilvánították, se csillagot, se egyéb keresztyén tárgyat, művészeti alkotást nem lehetett ott sem létrehozni, illetve forgalmazni. A világ Világosságának jövetelét hirdető és köszöntő herrnhuti ádventi csillagok alkotóműhelyébe lengyelországi és franciaországi kényszermunkára ítélt „idegeneket” vittek a nácik. Az NDK megalakulása után a „népi tulajdonba vett”, azaz államosított csillag-, és lámpagyárban csak Nyugatra termelték az égi követeket. A fellendülést az 1990-es politikai változást követően élték meg Herrnhutban is. A csillagjárás 160 éves történetét érdekes, szép könyvben is megismerhetik az érdeklődők, akik nem jutnak el a helyszínre.

Ma újra eredeti fényükben, többféle színben és többféle sugárnyalábbal ünneplik újra ezek az ádventi csillagok is Jézus Krisztus eljövetelét, világosságát, aki annyi embernek jelentette és jelenti a reményt a nyomorúság és a próbatétel völgyében, s az egyenes utat az élet labirintusában botorkálóknak. Erről is üzennek az égre mutató, földre ragyogó kedves és szellemes alkotások. Csillagok, csillagok, herrnhuti csillagok, ragyogjatok még nagyon sokáig!

Forrás: ekd.de, evangelisch.de, herrnhuter-sterne.de. Írta: Dr. Békefy Lajos

Istent keresem

Bír 17

„Most már tudom, hogy jót fog tenni velem az Úr, mert egy lévita lett a papom” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink