„Hitetek mellé tudást”

2015. november 12., csütörtök

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya, folytatva a korábbi hagyományt, idén is meghirdette nemzetközi konferenciáját, melyen hatodik alkalommal számoltak be tudományos munkájukról teológiával, vallással és egyháztörténettel foglalkozó fiatal kutatók és doktoranduszok.

A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara (KRE HTK) adott otthont a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok VI. Nemzetközi Teológus Konferenciájának október 23. és 25. között. A szakmai találkozóra elsősorban hittudományi doktori képzésben résztvevő hallgatók jelentkezését várták (ökumenikus szellemben), valamint azokat, akik doktori kutatásának témája érinti a hit- vagy vallástudományok területeit. Emellett elfogadták azon mesterszakos hallgatók érdeklődését is, akiknek a kutatási témája kapcsolódik ezekhez a diszciplínákhoz és témavezetőjük támogatja előadásukat.

Zila Gábor, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) Hittudományi Osztályának elnöke a konferencia eredményei közül kettőt emelt ki: „Elsőként nagyon fontos, hogy lehetőséget tudtunk adni arra, hogy számos tudományterület doktoranduszai és fiatal kutatói mutathatták be szélesebb közönségnek is eredményeiket. A szervezők vállalták, hogy az előadások írott változatát idén is megjelentetik kötet formájában is. A másik nagyon fontos eredménynek azt tartom, hogy a megjelenteknek új kapcsolatok és barátságok megkötésére nyílt lehetősége. Egy előadónk nagy örömmel számolt be arról, hogy végre személyesen is találkozhatott az addig csak tanulmányok szerzőjeként ismert kollégájával.”

A DOSZ Hittudományi Osztálya októberi konferenciájával kifejezte a közös felelősségvállalását az összmagyarság ügye mellett, határainkon túlról és a diaszpóra-magyarságból is érkeztek előadók. A szakmai találkozó megvalósulását – református részről – a Magyarországi Református Egyház, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Dunamelléki Református Egyházkerület is segítette.

Hidak és világítótornyok

Az ünnepi megnyitó elején tartott áhítatában Faragó Dávid, a hittudományi osztály alapító tagja felhívta a jelenlévők figyelmét a tudomány területén dolgozók felelősségére. Kiemelte, a kutatások és vizsgálódások során nem szabad, hogy a fiatal tudósok átlépjenek a lényeg felett: munkájukban a hit és Isten Igéje kell, hogy a legfontosabb maradjon. Zsengellér József, a KRE HTK dékánja köszöntőjében felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az önmagáért való kutatás nem szolgálja sem a tudomány, sem pedig Isten dicsőségét.

Az „ismeret”, a teológia tudományának odaszánt művelése soha nem önmagáért való, hanem Isten Igéjének szolgálata, amely Krisztus követésében segít bennünket!” – írta köszöntő levelében Steinbach József dunántúli református püspök, a konferencia fővédnöke. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szerint különösen is fontos jelentősége van napjainkban annak, hogy a teológia tudománya „híd” is legyen, amely abban nyújt segítséget, hogy az evangélium hirdetése közérthetően, de mégis tudományos megalapozottsággal történjen. „Az Ige, az önmagunk felé való igényesség és a Krisztus ügye iránti elkötelezettségünk is, arra kell, hogy bátorítson bennünket: az »ismeret« is legyen része kegyességünknek, szolgálatunknak!”

Szintén levélben fejezte ki jókívánságait Varga Ferenc, az Amerikai Magyar Református Egyház püspöke, aki szerint a 21. század nagy iramban változó nemzeti és nemzetközi politikai eseményei „gigászi elvárásokat állítanak a hit emberei elé”, ezért szükséges, hogy „Isten szolgái az ő örök igazságának forrásából merítve az egyetlen jó utat a szeretet határozottságával tudják felmutatni és világítótoronyként mindenek elé állítani gyakorlati módon és őszinte bizonyságtévő lelkülettel”.

Bibliaolvasás, vallásközi párbeszéd

Richard Briggs, a University of Durnham vezető oktatója pénteki plenáris előadásában öt pontban vizsgálta meg, hogy mit ért „bölcs bibliaolvasáson” (az előadás a bibliaolvasásról szóló ökumenikus konferenciához kapcsolódott). Szerinte a Biblia 21. századi olvasói az előző korok gazdag felismeréseinek és megközelítéseinek örökösei. „Törekednünk kell arra, hogy hasznosítsuk a legszélesebb skálájú – történeti, irodalmi, nyelvészeti, teológiai, szociológiai, pszichológiai vagy antropológiai – megközelítések eredményeit.”

A példákkal gazdagon illusztrált előadásában a szerzőt, az olvasót és a szöveget vizsgálta, mint a bölcs olvasás kulcsfogalmait. A szerzővel kapcsolatban kiemelte, hogy az írás nem csak Isten közlése, hanem cselekedete is egyben. A szövegről azt mondta, hogy a bölcs olvasás során a szöveget szó szerint kell értelmezni. Végül kiemelte, hogy az olvasó személyes tapasztalata fontos a szöveg értelmezése során, ugyanakkor fontos szempont, hogy az olvasó benne legyen a szövegben, vagyis ne kívülállóként értelmezze, amit olvas.

A második nap plenáris előadója Nagypál Szabolcs volt, aki oktatóként az ELTE Állam- és Jogtudományi karán dolgozik. Előadásában azt vizsgálta, hogy vannak-e és mik a muszlim-keresztyén vallásközi párbeszéd lehetőségei.

Fiatal kutatók bemutatkozása

A tudományos diskurzus több szekcióban (egyháztörténeti, ószövetségi, újszövetségi, pedagógiai, gyakorlati teológiai, művészet- és művelődéstörténeti, valamint egyház és társadalom témájában) folyt, a jelentkezés feltétele a kész tanulmány beküldése és két, az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező személy ajánlása volt.

Az egyháztörténeti vonatkozású előadások egyikében Ruzsa-Nagy Zoltán a kiskunhalasi református egyházközség presbitériumának megalakulásáról értekezett, Végső István pedig azt mutatta be, hogy az 1849-es esztendő elején miként fogadta be a halasi gyülekezet, illetve a város azokat a menekülteket, akik a szerbek előnyomulása miatt kénytelenek voltak otthonaikat elhagyni. Csűrös András prezentációjában azt vázolta fel, hogy milyen módon viszonyult a református egyház az 1919-es Tanácsköztársasághoz, s annak egyházpolitikájához, Magyar Balázs Dávid művelődéstörténeti kitekintésében Kálvin János azon nézeteit mutatta be és értelmezte, melyek az öltözködés témakörét érintették.

Juhász Pál Balázs doktorandusz Mózes második könyvéből a negyedik fejezet egy rövid szakaszát vizsgálta, melyben Isten úgy jelenik meg, mint aki meg akarja ölni Cippórát, Kontra Ágnes azt elemezte, hogy miként viszonyul a hatodik parancsolathoz John Grisham A time to kill című regénye, Fenyvesi Péter Pál előadása pedig arra kereste a választ, hogy miként jelentkezett a küldetéstudat az első század végi keresztyén közösségben. Az ó- és újszövetségi szekció utolsó előadását Nagy József tartotta, aki azt vetette össze, hogy miként viszonyul János evangéliumának a „zoé” fogalma a szinoptikusok felfogásához.

A Comeniusról elnevezett pedagógiai szekcióban Adamekné Németh Zsófia előadásában olyan szempontokat fogalmazott meg, melyek a kortárs gyermekbibliák Jézusábrázolásainak elemzéséhez nyújtanak támpontot, Berki Viktória pedig azt vizsgálta, hogy milyen szerepe van a vallástanárnak a konfirmációra való felkészülés és maga a konfirmációs megvalósulása során. A gyakorlati teológiai szekcióban Keresztes Gabriella arról értekezett, hogy milyen vallásos behatások figyelhetők meg a különböző generációk hivatásnormáiban, Szénási Lilla pedig már arra kereste a választ, hogy milyen válaszokat kellene adnia a református katechézisnek a Z-generáció tagjait foglalkoztató kérdésekre. Mindezt azért tartotta fontosnak, mert nagy kihívásnak tekinthető, hogy milyen kognitív hatások érik a digitális kor gyermekeit.

Az egyház és társadalom kapcsolódási pontjait vizsgáló szekciót Baritz Sarolta Laura, domonkos rendi apáca vezette, aki nyitóelőadásában a keresztyén társadalmi és gazdasági gondolkodás alappilléreit mutatta be. Rád Anita felszólalásában azt vizsgálta, hogy milyen szerepe van a vallásnak a keresztyén migránsok körében, az identitásfejlődés során, Tihanyi Miklós pedig azt, hogy milyen szerepet vállalnak az egyházak hazánkban a büntetés-végrehajtás során.

Az előadásokról szóló részletes beszámolót a DOSZ honlapján olvashatják.

reformatus.hu

Istent keresem

Jel 21,1–8

„Íme, újjáteremtek mindent" tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →