Átadták az újvidéki Apáczai Diákotthon új épületét

2016. november 20., vasárnap

A kollégium mindig közösség, amely nemcsak alvó- és étkezési helyet biztosít, hanem az egyetem idején otthont ad, őrzi és használja a magyar nyelvet, a kultúrát és az identitást, amely összeköt és összetart – hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Újvidéken, ahol felavatta a helyi Apáczai Diákotthon új épületszárnyát.

A miniszter örömének adott hangot, hogy bővült a magyar nyelvű felsőoktatási kollégiumi helyek száma abban a városban, ahol a becslések szerint 600-800 diák tanul magyar nyelven valamely felsőoktatási intézményben.


Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere átadja az Apáczai Diákotthon új épületszárnyának kulcsát Nagy Margit igazgatónak.

Balog Zoltán elmondta, Magyarország szívesen támogatja az olyan intézményeket, amelyek célja a magyar oktatás, a kultúra és az identitás megőrzése. Mint fogalmazott: gratulál azoknak, „akik építik, erősítik a magyar közösséget, mert ebben van a jövőnk, és ha azt tartjuk meg, ami a miénk, akkor gyarapodni is fogunk, és ez a kollégium ennek a gyarapodásnak a jele".

„Úgy gondolom, hogy mi, határon túli magyar értelmiségiek őrállók vagyunk, bennünket Isten azért helyezett ide, hogy amennyire az erőnkből telik, az ő segítségével megvédjük a kisebbségben élő magyarságot" – világítja meg a kollégiumalapítás hátterét Nagy Margit, az újvidéki Apáczai Diákotthon igazgatója. Mint a vajdasági Magyar Szóban megjelent interjúban elmondja, „Magyarország határait körülveszik őrtornyok", ilyen a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) is, amely 1993-ban alakult, aztán Vajdaságban létrejött még több pedagógusszervezet is. „Célunk, hogy a magyar kultúrával, anyanyelvükkel való kapcsolatot ne veszítsék el a gyerekek. Sőt azokat, akik magyar származásúak, de már nem beszélnek magyarul, törekszünk (meg)tanítani magyarul" – fogalmaz az igazgató.

A kollégiumalapítás ötlete akkor született meg, amikor a rosszabb anyagi helyzetű vidéki fiatalok nehezen találtak szállást Újvidéken. Az állami kollégiumban kevés hely volt, ezért szükségesnek látszott egy kollégium, amelynek a szellemisége magyar és a megmaradást szolgálja. 1999-ben nyújtottak be kérvényt az Apáczai Közalapítványnak. Nagy Margit nem akarta, hogy a pedagógusszövetség legyen a tulajdonos, félt ugyanis, hogy ha megszüntetik az egyesületet, akor elveszik a kollégiumot. Ezért Béres Károly, az akkori maradéki lelkész írta alá a kérvényünket. Azóta a VMPE-nek szerződése van a Maradéki Református Egyházzal, hogy ők működtetik a kollégiumot és nem fizetnek bérleti díjat az egyháznak, azaz a tulajdonosnak.

„Minden építkezés alkalmával kértünk anyagi támogatást a várostól, a szerb államtól, de nem kaptunk. Ennek előnye, hogy a diákotthon egyházi tulajdon, az egyháznak pedig van egy bizonyos fokú autonómiája. A civil szervezet feladata, hogy olyan feladatot végezzen, amely kiegészíti a kormányzat munkáját, mi is kormányzati feladatot látunk el, hiszen kollégistáknak adunk elhelyezést, ami az állam kötelessége. Ha a magyar állam nem segít, a kollégiumból nem lett volna semmi" – meséli az igazgató. Mint elmondja, mások mellett a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatja még a kollégium működését.

„Fontos, hogy a felnövekvő generációknak, azokban a szomszédos országokban, ahol magyar közösségek vannak, akár tömb-, akár szórványmagyarságként élnek, különböző oktatási formákban tudjunk hármas célt biztosítani: szerezzenek versenyképes tudást és diplomát, jó állampolgárai legyenek az adott országnak, miközben megőrzik magyarságukat. Az utóbbi esetében hozzá kell tenni azt a pluszt, amelyet a kollégiumi életforma jelenthet" – nyilatkozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Magyar Szóban. A miniszter úgy véli, mindenképpen előny, hogy egyszerre beszélik a magyar nyelvet, az adott ország nyelvét, valamint emellett még egy vagy akár több idegen nyelvet is elsajátíthatnak, ami a versenyképességüket növeli. Ugyanez mondható el Balog Zoltán szerint a plusz képzési lehetőségek megteremtéséről, a mentorálásról, a fiatalok lelki, szellemi kíséréséről, amely felöleli a magyar kulturális, történelmi értékeket, vagyis a hazafias nevelést, amelyet nem minden esetben kaphat meg egy szerb, román vagy ukrán tannyelvű egyetemen.

„Azért támogattuk az új épület létrehozását, hogy egy valóban jól felszerelt diákotthon adjon otthont a fiataloknak" – fogalmaz Balog Zoltán és hozzáteszi: „Nagy Margitot, az intézmény igazgatóját már régebb óta ismerem, ő igazi nagy harcosa a délvidéki magyarságnak. Nagyra értékelem a munkáját, hogy sokszor szél ellen és viharok ellenére is igyekszik előrevinni a magyarok ügyét".

2000-ben 20 lánnyal avatták fel az Apáczai Diákotthon családi házból alakított első épületét Újvidéken. 2007–2008-ban felépült a fiúkollégium, 2015–2016-ban pedig ennek a kollégiumnak a legújabb épülete. A két diákotthonban pillanatnyilag 80 férőhely van.

forrás: MTI/Magyar Szó, fotó: Emmi/Bartos Gyula


Ez történik továbbiak →

Istent keresem

Zsolt 54

„...idegenek támadtak rám, erőszakos emberek törtek életemre...” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink