Nagyobb biztonságot adna a törvény

2018. március 30., péntek

A jogbiztonság hosszú távú fenntartása miatt lenne fontos, hogy megszülessen a nemzeti kisebbségeket védő uniós törvény, hogy a megszerezett jogok később se csorbulhassanak majd – mondja Bódis Tamás, a szlovéniai magyar reformátusok lelkipásztora, ahol szintén összegyűlt már a szükséges aláírás a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.

„Mindenki, aki megtapasztalja, mit jelent kisebbségben élni, érti, miért fontos egy ilyen kezdeményezés” – kezdi beszélgetésünket Bódis Tamás, a muravidéki magyar reformátusok lelkipásztora. Szlovéniában 6000 magyar él, közülük 150-200-an reformátusok, rájuk irányul most a figyelem a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. Egyetlen templom és gyülekezet köré szerveződik az életük. Idén már tíz éve, hogy újra helyben lakó lelkész is él a maroknyi református között.

Pozitív diszkrimináció jár az olaszoknak és a magyaroknak

Az önálló, 1991-ben létrejött Szlovéniában két őshonos kisebbséget ismer el az alkotmány, az olaszokat és a magyarokat. Pozitív diszkrimináció illeti a kisebbségeket: joguk van az anyanyelvi oktatásra, sőt akár egy-két gyermek miatt is indul magyar nyelvű csoport az intézményekben. A szlovén alkotmány az őshonos kisebbségek által történelmileg lakott területeken biztosítja a kétnyelvűséget, és a kisebbség anyanyelvén az oktatást, az ügyintézést, a tájékoztatást, és a média-hozzáférést is. Politikai képviseletre az olaszok és a magyarok is jogosultak, hiszen egy-egy képviselőt delegálhatnak a szlovén parlamentbe.

Magyar reformátusok a Muravidéken
Gyakran elfelejtjük, de a csaknem száz éve hozott trianoni döntés Nyugatra is szakított magyarokat. A maroknyi szlovéniai magyar református közösség élni akar: tavaly felújították az ország egyetlen református templomát, idén parókiát szeretnének kialakítani, és a hosszú távú céljuk az, hogy anyagilag is megerősödjön a közösség. Mindezt azért, hogy még sokáig biztosíthassák a muravidékieknek, hogy magyarul hallgathassák Isten igéjét.

A kisebbségeket anyagilag is segíti az állam, ez erősíti az anyanyelv megőrzését, a kultúra ápolását, az egyház viszont nem kaphat anyagi támogatást – így szólnak a helyi jogszabályok. Azért a támogatásosztó nemzetiségi önkormányzatok segítik a helyi reformátusok programjait, ezt nem tiltja a törvény. „Ez időnként feszültséget jelent – mondja a lelkész –, nem tudjuk, meddig tarthat, hiszen egyetlen rendelettel eltörölhetnék a most meglévő támogatásokat.”

Nem szabad elaludni

„Mindennek ellenére vannak problémák, amelyekkel meg kell küzdeni” – teszi hozzá Bódis Tamás. A helyiek mindezt úgy szokták mondani, hogy „nem lehet elaludni”. Úgy érzik, a többségi társadalom olykor keresi a jogi kiskapukat: nem feltétlenül fordítanak le minden dokumentumot magyarra, nem minden esetben lehet magyarul is ügyeket intézni a hivatalokban, és akad olyan, hogy a kétnyelvű táblák is hiányoznak. Sokszor ezek mögött nem szándékosság áll – teszi hozzá a lelkész –, hanem inkább az, hogy a többségi társadalom megfeledkezik az ország keleti részén élő magyarokról. „Így a helyi magyaroknak kell figyelniük, és felemelniük a szavukat, ha valami nem valósul meg abból, amit az alkotmány biztosítana” – mondja a muravidéki lelkipásztor.

Biztonságot adna a törvény

A jogbiztonság hosszú távú fenntartása miatt lenne fontos, hogy megszülessen a nemzeti kisebbségeket védő uniós törvény, hogy a megszerzett jogok később se csorbulhassanak majd. „Rendszerek jönnek, mennek, nem tudjuk, mi lesz 30 év múlva. Ezért lehet, hogy nem nekünk, hanem gyerekeinek vagy unokáinak lesz fontos a törvény” – mondja Bódis Tamás. Példaként a 20. századot említi, amikor egymást váltották a rendszerek. A törvényeket pedig emberek hozzák – teszi hozzá –, így „nem biztos, hogy ami ma természetes, az évtizedek múlva is az lesz”.

A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést a gyülekezetben is hirdette a lelkész, bátorítva a közösség tagjait, hogy írják alá az íveket. A Szlovéniában szükséges 6000 aláírás nagypéntekre már összegyűlt. A lelkész szerint a kezdeményezés „a többségi szlovénok érdeke is”, ugyanis félmillió külhonban élő szlovén jut a kétmilliós Szlovéniára.

Hegedűs Márk, fotó: Kalocsai Richárd

Írja alá Ön is a kezdeményezést!

 

Kapcsolódó cikkeink:

Burgenland avagy Őrvidék: a legkisebb kisebbség

„Össze kell, hogy jöjjön!" 

Mi vagyunk az egymillió! 

Húsvéti reménységünk

Minden aláírásnak súlya van

Lét vagy jólét?

Istent keresem

Zsid 9,15–28

„...egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →