Nagyobb biztonságot adna a törvény

2018. március 30., péntek

A jogbiztonság hosszú távú fenntartása miatt lenne fontos, hogy megszülessen a nemzeti kisebbségeket védő uniós törvény, hogy a megszerezett jogok később se csorbulhassanak majd – mondja Bódis Tamás, a szlovéniai magyar reformátusok lelkipásztora, ahol szintén összegyűlt már a szükséges aláírás a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.

„Mindenki, aki megtapasztalja, mit jelent kisebbségben élni, érti, miért fontos egy ilyen kezdeményezés” – kezdi beszélgetésünket Bódis Tamás, a muravidéki magyar reformátusok lelkipásztora. Szlovéniában 6000 magyar él, közülük 150-200-an reformátusok, rájuk irányul most a figyelem a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezés kapcsán. Egyetlen templom és gyülekezet köré szerveződik az életük. Idén már tíz éve, hogy újra helyben lakó lelkész is él a maroknyi református között.

Pozitív diszkrimináció jár az olaszoknak és a magyaroknak

Az önálló, 1991-ben létrejött Szlovéniában két őshonos kisebbséget ismer el az alkotmány, az olaszokat és a magyarokat. Pozitív diszkrimináció illeti a kisebbségeket: joguk van az anyanyelvi oktatásra, sőt akár egy-két gyermek miatt is indul magyar nyelvű csoport az intézményekben. A szlovén alkotmány az őshonos kisebbségek által történelmileg lakott területeken biztosítja a kétnyelvűséget, és a kisebbség anyanyelvén az oktatást, az ügyintézést, a tájékoztatást, és a média-hozzáférést is. Politikai képviseletre az olaszok és a magyarok is jogosultak, hiszen egy-egy képviselőt delegálhatnak a szlovén parlamentbe.

Magyar reformátusok a Muravidéken
Gyakran elfelejtjük, de a csaknem száz éve hozott trianoni döntés Nyugatra is szakított magyarokat. A maroknyi szlovéniai magyar református közösség élni akar: tavaly felújították az ország egyetlen református templomát, idén parókiát szeretnének kialakítani, és a hosszú távú céljuk az, hogy anyagilag is megerősödjön a közösség. Mindezt azért, hogy még sokáig biztosíthassák a muravidékieknek, hogy magyarul hallgathassák Isten igéjét.

A kisebbségeket anyagilag is segíti az állam, ez erősíti az anyanyelv megőrzését, a kultúra ápolását, az egyház viszont nem kaphat anyagi támogatást – így szólnak a helyi jogszabályok. Azért a támogatásosztó nemzetiségi önkormányzatok segítik a helyi reformátusok programjait, ezt nem tiltja a törvény. „Ez időnként feszültséget jelent – mondja a lelkész –, nem tudjuk, meddig tarthat, hiszen egyetlen rendelettel eltörölhetnék a most meglévő támogatásokat.”

Nem szabad elaludni

„Mindennek ellenére vannak problémák, amelyekkel meg kell küzdeni” – teszi hozzá Bódis Tamás. A helyiek mindezt úgy szokták mondani, hogy „nem lehet elaludni”. Úgy érzik, a többségi társadalom olykor keresi a jogi kiskapukat: nem feltétlenül fordítanak le minden dokumentumot magyarra, nem minden esetben lehet magyarul is ügyeket intézni a hivatalokban, és akad olyan, hogy a kétnyelvű táblák is hiányoznak. Sokszor ezek mögött nem szándékosság áll – teszi hozzá a lelkész –, hanem inkább az, hogy a többségi társadalom megfeledkezik az ország keleti részén élő magyarokról. „Így a helyi magyaroknak kell figyelniük, és felemelniük a szavukat, ha valami nem valósul meg abból, amit az alkotmány biztosítana” – mondja a muravidéki lelkipásztor.

Biztonságot adna a törvény

A jogbiztonság hosszú távú fenntartása miatt lenne fontos, hogy megszülessen a nemzeti kisebbségeket védő uniós törvény, hogy a megszerzett jogok később se csorbulhassanak majd. „Rendszerek jönnek, mennek, nem tudjuk, mi lesz 30 év múlva. Ezért lehet, hogy nem nekünk, hanem gyerekeinek vagy unokáinak lesz fontos a törvény” – mondja Bódis Tamás. Példaként a 20. századot említi, amikor egymást váltották a rendszerek. A törvényeket pedig emberek hozzák – teszi hozzá –, így „nem biztos, hogy ami ma természetes, az évtizedek múlva is az lesz”.

A nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést a gyülekezetben is hirdette a lelkész, bátorítva a közösség tagjait, hogy írják alá az íveket. A Szlovéniában szükséges 6000 aláírás nagypéntekre már összegyűlt. A lelkész szerint a kezdeményezés „a többségi szlovénok érdeke is”, ugyanis félmillió külhonban élő szlovén jut a kétmilliós Szlovéniára.

Hegedűs Márk, fotó: Kalocsai Richárd

Írja alá Ön is a kezdeményezést!

 

Kapcsolódó cikkeink:

Burgenland avagy Őrvidék: a legkisebb kisebbség

„Össze kell, hogy jöjjön!" 

Mi vagyunk az egymillió! 

Húsvéti reménységünk

Minden aláírásnak súlya van

Lét vagy jólét?

Ez történik továbbiak →


Istent keresem

2Kor 12,1–10

„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink