Jámbor Frigyes, a merész kátéalkotó

2013. február 04., hétfő

Mi reformátusok nem sokkal többet tudunk III. Frigyes pfalzi választófejedelemről, mint hogy ő rendelte meg és állíttatta össze az idén jubileumát ünneplő Heidelbergi Kátét. De ki volt ez a titokzatos uralkodó, aki hite és meggyőződése miatt szembeszegült más fejedelmekkel és saját családjával is?

Aki valaha is lapozgatta a Heidelbergi Kátét, annak az előszóból kiderülhetett, hogy a református egyház legfontosabb hitvallásának megszületése fölött III. Frigyes pfalzi választófejedelem bábáskodott. Noha a reformáció tanai 1545 táján eljutottak a német birodalom délnyugati részén fekvő Pfalzba, azok inkább a lutheri irányt képviselték. Az 1559-ben hatalomra került III. Frigyes ezzel szemben a kálvini irányt preferálta, és terjesztette el 17 éves regnálása alatt.

A Káté történetéből az is kiderül, hogy a csaknem ötvenéves uralkodó 1563-ban új istentiszteleti rendtartást vezetett be, ennek volt az egyik fejezete a heidelbergi hitvallás. Ennek előzményéhez tartozik, hogy az 1555-ös augsburgi vallásbéke még nem tartalmazhatta és nem engedélyezhette a kálvini irány szerinti szabad vallásgyakorlatot. Ezért szükséges volt kiterjeszteni a vallásbékét a református reformáció követőire is, azért is, mert a vallásbékében nem szereplő egyházak tagjai úgynevezett „szabad madarak" (Vogelfrei), azaz védtelenek voltak. Éppúgy, mint annak idején Luther, amikor még az augsburgi vallásbéke nem született meg. A kálvini irány híveinek törvényen kívüliségét III. Frigyes, mint felelős uralkodó nem nézhette el – olvasható Fekete Károly idevágó tanulmányában.

A kegyes forradalmár

Forradalmi tette még különlegesebbnek tűnhet, ha megismerjük az 1515-ben Simmern-ben született III. Frigyes családi hátterét. A római katolikus grófi famíliából származó Frigyest szülei – II. János és Beatrix von Baden – a lehető leggondosabb nevelésben és képzésben részesítették. Katolikus udvarokban és egyetemeken taníttatták, többek között Nancy-ben és Brüsszelben. A reformáció újszerű tanításai megszólították a nyitottságra és filozófiában, teológiában jártas fiatal uralkodópalántát és áttért. Ebben felesége, a brandenburg-kulmbachi hercegi családból származó lutheránus Marie nagymértékben támogatta (az 1537-ben köttetett frigyből 11 gyermek született).

A 44 éves Frigyes tulajdonképpen „véletlenül" került hatalomra és foglalta el a heidelbergi uralkodói széket: elődje, Ottheinrich pfalzi választófejedelem halála után, annak gyermektelensége miatt az ő családi ága került sorra. A német fejedelmek azonban kénytelenek voltak hamar megjegyezni a nevét: ő volt az első közülük, aki 1562-ben elfogadta a kálvini tanításokat, és ezért Heidelberg a német kálvinizmus első központjává vált – olvasható Hahner Péter A kálvinizmus sikerei és kudarcai című, a Rubicon történelmi magazinban 2009-ben megjelent tanulmányában.

A kortársak nem véletlenül hívták „Jámbor" vagy „Kegyes" Frigyesnek (Friedrich, der Fromme). Szívügye volt vallása és a Káté, amelynek megszületése érdekében összetrombitálta a kor legnevesebb teológusait, gondolkodóit. Az 1563-ban kinyomtatott első kiadásnak az előszavát maga Frigyes írta – említi Tóth Endre A Heidelbergi Káté története című, a Káté 2006-os kiadásában fellelhető tanulmányában. Itt a fejedelem elmondja, hogy „Isten igéje győzte meg arról, hogy segítségére kell lennie alattvalóinak, hogy uralma alatt békés és nyugodt államban éljenek a polgárok, erkölcsös és igaz életet, és e káté alapján eljussanak az erény és engedelmesség egyetlen alapjára: a Mindenható Istennek és az Ő Igéjének helyes ismeretére és félelmére. Legyen ez biztos útmutatás és szilárd alap a prédikátorok és tanítók számára."

Hitet hitért

Az uralkodó az új vallással és katekizmussal bombát robbantott: a többi protestáns fejedelem ugyanis az augsburgi vallásbékét látta veszélyeztetve. Amikor azonban Frigyesnek az 1566-os augsburgi birodalmi gyűlésen igazolnia kellett keresztyén hitét, és beszédet mondott, keresztül tudta vinni, hogy a kálvinizmust ne tekintsék többé „szektásságnak". Nagyszerű szónok lehetett, nem véletlen, hogy ekkor ragadtak neve mellé az említett hízelgő jelzők. Ebben természetesen az általa elmondott, Bullinger Henrik svájci teológus által négy évvel korábban írt II. Helvét Hitvallás ereje is benne volt.

Karizmája mellett a vele foglalkozó történeti munkák harcosságát emelik ki. Nemcsak azért, mert keresztülvitt egy kisebbségi vallást a birodalomban, hanem mert – akárhogy is nézzük – szembe mert szállni a tridenti zsinattal. A Káté eredetileg elfogadott szövege szelíd mérséklettel tárgyalta a hitbeli eltéréseket és valóban nem okozhatott sem a római katolikusoknak, sem a lutheránusoknak keserűséget. Ám éppen a Káté megjelenésének évében tették közhírré a tridenti zsinat határozatait, a tanokban nemcsak kemény szavakkal kárhoztatták a protestánsokat, de egyházi átokkal sújtották őket. Erre válaszul Frigyes fejedelem már a 2., még inkább a 3. kiadásban betoldatta a 30., 57. és 80. kérdésekbe az oda nem illő kemény kifejezéseket – olvasható Tóth Endre említett tanulmányában.

A katolicizmussal szembeni elkötelezettsége és temperamentuma már korábban is megnyilvánult. Egyes feljegyzések szerint szülőhelyén, Simmern-ben demonstratív módon saját kezűleg tört össze templomi képeket és szobrokat.
Később jó kapcsolatot ápolt az angol, francia és holland protestánsokkal, és a katolikusok elleni harcokban segítő kezet nyújtott nekik. Fiai, János Kázmér és Kristóf apjuk kívánságára a hugenotta és németalföldi háborúkban vettek részt. Kristóf az egyik németalföldi csatában vesztette életét.

A felvilágosult uralkodó

Jámbor Frigyes persze azért legtöbbször valóban jámbor volt. Egyik legnagyobb erénye szenvedélye, az oktatás volt. A nevelő szándékú Káté megalkotása mellett felvirágoztatta a heidelbergi egyetemet, jobbnál jobb professzorokat hívott a katedrára. Fontosnak tartotta, hogy már gyermekkorban sokrétű ismereteket sajátítsanak el a tanulók. A saját magát egész életében – főleg teológiai ismeretekben – képző III. Frigyes a reformáció egyik erényében, a folyamatos megújulásban, fejlődésben hitt.

Progresszivitása abban is megmutatkozott, hogy elítélte a boszorkányüldözés minden fajtáját, legfőképp a „boszorkányok" kivégzését. Toleranciájára további példa, hogy befogadta a vallási menekülteket, nemcsak a hugenottákat, de az anabaptistákat is.

Mint minden nagy formátumú uralkodót, kortársai eltérően ítélték meg. Noha egy fejedelemséget tett kálvinistává, legidősebb fia, Lajos lutheránus maradt. Apja 1576-os halála után újra be is vezettette a lutheránus vallást. Mint a Rajna menti választófejedelmek történetét feldolgozó, most készülő német kiállítás háttérirodalmából kiderül, egyesek kiegyezésre törekvő Kátéját, hatalmas műveltségét dicsérték. Más kortársai viszont kétségbe vonták teológiai kompetenciáját, és „Jámbor Friciként" emlegették.

reformatus.hu
Fotók: Wittelsbacher2013.de

 

Ez történik továbbiak →



Istent keresem

Ez 40,48–41,26

„ A bejárat hat könyök széles volt, a bejárat oldalfalai pedig hét könyök hosszúak voltak.” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink