Megérteni a Lélek vezetésének titkát

2015. június 25., csütörtök

Június 24–25-én Budapesten tartotta éves plenáris ülését a Generális Konvent (GK). A tanácskozás első napja ünnepi istentisztelettel fejeződött be, melyen Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke prédikált. A Kálvin téri református templomban Orbán Viktor miniszterelnök is köszönte a Kárpát-medencei református egyházak képviselőit.

Magyarországi és határon túli esperesek, egyházmegyei gondnokok, a részegyházak elnökei – a Generális Konvent több mint százhúsz tagja vonult át a plenáris ülésnek otthont adó dunamelléki kerületi székházból a Kálvin téri református templomba. Az ünnepi istentisztelet liturgiáját – bűnvallással, kegyelemhirdetéssel, több igeolvasással és változatos imádságokkal – a GK Liturgiai Bizottságának összeállítása szerint a Kárpát-medencei részegyházak püspökei vezették, Szabó István dunamelléki püspök pedig Pál apostol látomásáról prédikált, melynek nyomán a keresztyénség Európába is megérkezett.

„Azután átmentek Frígia és Galácia földjén, mivel a Szentlélek nem engedte nekik, hogy hirdessék az igét Ázsiában. Amikor Míszia felé mentek, Bitiniába próbáltak eljutni, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért Míszián áthaladva lementek Tróászba. Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy makedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: Jöjj át Makedóniába, légy segítségünkre! A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert megértettük: Isten oda hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot." (Apcsel 16,6–10)

„Sok-sok büntetést róttak már ki hatalmaskodók a történelem során égre, földre, csillagok állására dühöngve, mert terveik megsemmisültek. Ugyanakkor sok-sok történetet tudunk, amikor szinte észrevétlenül és akaratlanul, egy-egy ember vagy közösség által megtörtént egy átkelés, megérkezett egy világ egy másikba, s azzal valami egészen új és hallatlan kezdődött" – utalt Szabó István dunamelléki püspök arra, hogy a krónikák szerint Xerxész perzsa uralkodó 300 korbácsütéssel büntette meg a tengert Hellészpontosznál, mert nem sikerült seregével Kis-Ázsiából Makedóniába átkelnie.

Ugyanott lépett később Pál apostol európai földre. Átkelése kudarcokkal kezdődött: kis-ázsiai missziói útja során ugyanis folyamatosan akadályokba ütközött, szinte ellehetetlenült – emlékeztetett a püspök. „Azt olvassuk, hogy a Lélek nem eresztette őket. Nem csak Pál, hanem az egész egyház van bajban, ha a Szentlélek eltilt az igehirdetéstől – mondta –, mert ha nincs evangélium, mely Istenhez elvezet bennünket, akkor bármi jót csinálhatunk, akár az egyházban is, az csak kedves emberek aranyos klubja lesz".

Az ellehetetlenült, bizonyára kétségek között lévő, talán küldetésében is elbizonytalanodott apostoltól álmában kér segítséget egy makedón férfi. Szabó István szerint a hívás valójában a „segíts másokon, s akkor az Isten is továbbsegít" elve szerinti küldetés. A Lélek tehát nem eltiltotta, nem akadályozta, hanem vezette, hívta Pált. Az Ázsiából fokozatosan kiszoruló apostol a tengerparton érte meg: nincs miért késlekednie, át kell mennie. Amikor falakba ütközünk, amikor egész hivatásunkat újra kellene értékelni, akkor a püspök szerint megértjük, hogy a Lélek munkája nyomán csak előre lehet menni. „Akkor is, amikor visz és sodor a Lélek és minden ragyog, s akkor is, amikor úgy érezzük, megállított minket a Lélek és nem nyílik út oda, ahova menni szeretnénk, a küldetés és a hívás az, hogy elvigyük mások életébe az evangélium örömét."

„Ez az egyház titka. Ez a Generális Konvent titka. Mert a mi református nyelvünkön erős íze van ennek a titoknak." Mint mondta, a Generális Konvent tagjainak is megvan a maga Hellészpontosza és hívása: „Ha megértjük ezt a titkot, nem tudunk mást tenni, mint együtt ülni a hajóban és evezni a túlsó partra."

Történelmi hivatást teljesítve

Az istentiszteleten részt vett és annak végén köszöntőt mondott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint jelen volt Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Reformációi Emlékbizottság miniszteri biztosa is.

„Veszedelmes, mindannyiunk erejét próbáló időket élünk – mondta Orbán Viktor. – Bár Európa a népvándorlás hullámaival és a görög pénzügyi vitákkal van elfoglalva, Ukrajna keleti felén most is ropognak a fegyverek, Kárpátalján számtalan magyar család és máról holnapra, Erdélyben pedig a kommunizmus legsötétebb időszakát idézve indítottak hadjáratot a magyar reformátusok ellen." Szerinte az a feladat méretett ránk, hogy megtaláljuk azt az utat, amely a magyarság megtartásához és megmaradásához vezet.

„A magyar reformátusok ismerik ezt az utat, erről tanúskodik a történelem." Mint mondta, a XVI. századi prédikátorok hitébresztő munkájának is köszönhető, hogy a török hódoltság alatt élő elődeink megtartották hitüket és nyelvüket. „Így történhetett, hogy amit katonailag és politikailag elveszítettünk Mohácsnál, azt kulturálisan visszahódítottuk Genfben és Sárospatakon."

A 2009. május 22-i debreceni alkotmányozó zsinatról a miniszterelnök azt mondta: „Hat évvel ezelőtt ötszáz éves történelmi abroncsok nyertek megerősítést, melyek segítségével – teljesítve történelmi hivatásukat – ma is összefogják egymást a Kárpát-medencei magyar reformátusok." Köszönetet mondott, hogy ezt a közösséget nem érte felkészületlenül és cselekvésre sarkallta a kárpátaljai válság.

Orbán Viktor azt kérte a Generális Konvent résztvevőitől, hogy amint az elmúlt fél évezredben, úgy az elkövetkező évtizedekben is teljesítsék kötelességüket: „Álljunk ki közösen Kárpátaljáért, ahol szociális katasztrófa fenyeget. Álljunk ki Erdélyért, ahol a becsületes reformátusok, akik megadják az államnak, ami illeti, joggal várják el, hogy az állam is megadja azt, ami az Istené."

Feke György, fotó: Dimény András

Istent keresem

2Krón 1,1–17

„Azon az éjszakán megjelent Isten Salamonnak, és ezt mondta neki: Kérj valamit, én megadom neked!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink