Magyar hangok Prágában

2015. július 12., vasárnap

A protestáns világ 2017-ben készül megünnepelni a reformáció ötszáz éves évfordulóját, de nem mindenütt Luther Márton fellépésétől számítják az egyház megújulását. Július első hétvégéjén Prágában, a hatszáz éve mártírhalált halt (elő)reformáror tiszteletére rendezett Husz-ünnepségeken jártunk. Prágai útinaplónk negyedik része.

Husz János tanai a Kárpát-medencébe is bekerültek. „Két szerémségi pap, még Husz életében, Prágában tanult. Azt nem tudjuk, hogy személyesen találkoztak-e, de hazatérve gyülekezeteket alakítottak és elkezdték terjeszteni a tanait – meséli Móricz Árpád bácskossuthfalvi lelkész. – Egy forrás szerint ekkor a Szerémség nagy része áttért a huszita vallásra." Az inkvizíció kegyetlen üldözése miatt később Moldvába menekült prédikátorok készítették az egyik első bibliafordításunkat, melynek újszövetségi részét – 1466-os keltezéssel – a Müncheni kódex őrzi. A szerémségi husziták emlékét pedig, mely mára szinte kikopott a köztudatból – a református lelkész igyekszik ápolni. Móricz Árpád azt szeretné, ha a 2017-re készülő délvidéki reformátusok a lutheri és kálvini reformációt egy évszázaddal megelőző huszitizmusról is megemlékeznének. Ezért jött el a Husz-fesztiválra is, ahová – az egykori prágai diákok híre mellé – ajándékképpen magával hozta saját készítésű, szerémségi szürkebarátból készült, Huszitának keresztelt borát is.

Branimir Bučanović (balra), a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház zsinati tanácsosa és Móricz Árpád (jobbra) a Hollandiai Protestáns Egyház lelkésznőjével

Nem ő volt viszont az egyetlen „magyar hang" Prágában. Közvetlenül megérkezésünk után egy romániai lelkész szólított meg minket, s csak akkor lepődtünk meg, mikor bemutatkozott. Jaroslav Kalousek az Arad megyei Németpereg kicsiny cseh protestáns közösségében él és szolgál. „Öt nyelven beszéltek nálunk: magyarul, románul, szlovákul, németül és csehül. Egymástól tanultunk meg" – idézi fel gyerekkorát a lelkész. Gyülekezete területileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik, de rendszeresen tartják a kapcsolatot csehországi anyaegyházukkal, a Cseh Testvérek Egyházával. S hogy kerültek csehek a Duna alsó folyásához? A legenda szerint az 1800-as években egy, a huszárok között lovászként szolgáló cseh atyafi azzal a hírrel tért haza, hogy Arad megyében megművelhető földek vannak, s így kerekedett fel több család is. Valószínűbb, hogy más nemzetiségekkel együtt a törökök visszaszorítását követően telepítették őket oda a Habsburgok. Számuk egyébként egyre fogy, már a négyosztályos cseh tannyelvű iskolájukat is bezárták. „Régebben nyolc gyereket is elhoztam évente csehországi egyházi táborba – meséli a lelkész –, de az elmúlt években már csak egyedül tudok jönni Prágára egy-egy találkozóra."

Fazekas László felvidéki püspök (balra) és Géresi Róbert püspökhelyettes (jobbra) is egykori prágai diákként ünnepelt

Prágához és a Cseh Testvérek Egyházához a szlovákiai reformátusok is szorosan kötődnek: a kommunizmus idején a csehek teológiai akadémiáján folyt a felvidékiek lelkészképzése is. A „kényszerű vendégeskedés" a rendszerváltással megszűnt (a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház teológiai akadémiát indított, mely ma már a révkomáromi Selye János Egyetem részeként működik), de a jó kapcsolat megmaradt. A vasárnapi nemzetközi istentisztelet házigazdájának felesége is szlovákiai magyar, aki már az ezredfordulón tanult teológiát Prágában, majd itt ment férjhez. A két egyház vezetői rendszeresen látogatják egymást, s mint kiderült, a sok felvidéki magyar lelkész úgy tartja számon diákéveit, mint életének meghatározó, személyiségformáló, emlékezetes időszakát.

Prágai útinaplónk:

I. Husz-ünnepségeken Prágában

II. Husz János és a csehországi reformáció 

III. Határtalan zene

IV. Magyar hangok Prágában
V. Az igazság tanúja 

Feke György

Istent keresem

5Móz 6

„Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr!” tovább >


Új fordítású Biblia / Károli-Biblia / Hitvallásaink

Ez történik továbbiak →