A kilencvenes éveken áthúzódó délszláv háború hírképei közül sokan megjegyeztük az 1991-ben lerombolt Kórógyra vonatkozókat, különösen a tornyát vesztő templomot. A színmagyar, református lakosság akkor hét évre az anyaországba menekült. Mi történt ezzel a horvátországi (szlavóniai) Árpád-kori faluval? Mi lett a közösséggel, amely akkor egymást öldöklő szerbek és horvátok közé szorult? Trianon árváiként látják magukat a kórógyiak, vagy tapasztalnak sorsukban jó kimenetelű elrendelést?