A tiszáninneni egyházkerületi bíróság, mint fellebviteli testület, október 20-i határozatában helybenhagyta az egervölgyi egyházmegyei bíróság június 9-én hozott elsőfokú határozatát: ifj. Hegedűs Loránt református lelkipásztort írásbeli megrovásban részesítik. A határozat jogerős, fellebbezésnek helye nincs.
Előzmények
2013. november 3-án a Budapest-Szabadság téri református templom lépcsőjén, ünnepi istentisztelettel egybekötve, felavatták Horthy Miklós mellszobrát. Az istentiszteleten beszédet mondott többek között Gyöngyösi Márton jobbikos politikus, a szoboravatást pedig tüntetők zavarták meg. Az alkalom után Szabó István dunamelléki püspök hivatalból vizsgálatot kezdeményezett, s az illetékes Budapest-északi egyházmegyei bíróság vizsgálta az istentiszteleten elhangzottakat és a szoboravatás körülményeit, valamint azt, hogy „Hegedűs Loránt megtett-e mindent egyháza jó híréért, kerülte-e a megbotránkozást kiváltó magatartást, tartózkodott-e olyan tevékenységtől, amely megoszthatja egyháza közösségét”.
A lelkipásztor – jogi képviselője útján – elfogultsággal vádolta az egyházmegyei bíróságot, s fellebbezett a 2014. március 7-i elsőfokú ítélet – írásbeli megrovás – ellen. Az eljárás a tiszáninneni egyházkerületi bíróságra került, mely eljárásjogi szabálysértésre hivatkozva annak újbóli lefolytatását rendelte el. A megismételt elsőfokú eljárást az Egervölgyi Református Egyházmegyében folytatták le.
A 2015. június 9-i határozat szerint ifj. Hegedűs Loránt a vizsgálat tárgyát képező istentiszteleten elmondott igehirdetésének biblikus üzenete nem volt felfedezhető, a lectio és a textus üzenetét a lelkipásztor saját céljainak rendelte alá. Az egervölgyi egyházmegyei bíróság szerint ifj. Hegedűs Loránt vétett egyházunk egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I. tv. 30. paragrafusának f.) pontja ellen (olyan cselekményt vagy mulasztást követett el, amely az evangélium mértéke szerinti tiszta erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztség tekintélyét sérti, az egyház hitelét rontja és a tisztségéhez szükséges bizalmat megingatja), ezért írásbeli megrovásban részesítették.
Jogerős határozat
A határozattal szemben ifj. Hegedűs Loránt – jogi képviselője útján – fellebbezést és panaszt nyújtott be. Elévülési idő és összeférhetetlenség mellett arra hivatkozott, hogy nem sértette meg a lelkészek szolgálatáról és jogállásáról szóló 2013. évi I. tv. 91. paragrafusa 1. bekezdésének b.) pontját, mely szerint a lelkész feladata, hogy az istentiszteleti alkalmakra felkészüljön, azokat az egyház rendtartása szerint pontosan megtartsa, gondoskodjon a sákramentumok hitvallásaink szerinti helyes kiszolgáltatásáról.
A tiszáninneni egyházkerületi bíróság másodfokon megállapította, hogy az egervölgyi bíróság nem sértett eljárási szabályt, s a tényállást is a bizonyítás anyagával összhangban állapította meg. A másodfokú határozat szöveges indoklása szerint a panaszlott a fegyelmi vétséget nem csak a lelkésztörvény 91. paragrafusában foglaltakat megszegve követett el fegyelmi vétséget, hanem a törvényben előírt általános magatartási normákkal nem összhangban cselekedett. Egyebek mellett azt írják: „a hazafias érzelmek és a népünkért való aggódás” nem írhatja felül azt a kötelességet, hogy a lelkipásztor elsősorban az Urat szolgálja, „istentiszteleti prédikáció során a figyelmet rá, csakis rá, nem pedig egy-egy, az igehirdető lelkész által tiszteletreméltónak tartott emberre irányítsa és a gyülekezet elé ne az ő, hanem a Krisztus példáját állítsa”. A bíróság kifogásolta, hogy ifj. Hegedűs Loránt 2013. november 3-i igehirdetése nem Krisztusra, hanem egy emberre, Horthy Miklósra mutat.
Az egyházunk által is tiszteletben tartott Barmeni Teológiai Nyilatkozat szellemében – mely elítéli az állami beavatkozást az egyház életébe, valamint az idegen eszméket, politikai tevékenységet kiszolgáló keresztyén tevékenységet – a lelkészek közéleti szerepvállalása korlátozott. A bíróság szerint, ha a lelkészt „egyébként tiszteletre méltó hazaszeretete és népért való aggódása az Egyház keretein túlmutató, szélesebb társadalmi kört érintő és ható tevékenységre sarkallja, lehetősége van az egyházi szolgálati viszonyának szüneteltetése mellett politikai tevékenységet is folytatni, de a szószéket nem használhatja erre a célra”.
A Magyarországi Református Egyház Zsinati Bírósága 2016. március 11-án jóváhagyta a kerületi bíróság elmarasztaló határozatát: ifj. Hegedűs Loránt írásbeli megrovásban részesült.
Feke György