Egyházunk

Hírek

MRE címer

Az Elnökségi Tanács böjti körlevele

Nagyböjtben vagyunk. Nagypéntekre és a feltámadás ünnepére készülünk. Nagypénteken közösségben élhetjük át, hogy az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus szabadító és újjászülő hatalma által a halál csöndje után megszólal az élet üzenete. Böjti készülődésünket megterhelik a mindannyiunk által ismert kegyelmi ügy következményei.

Tovább a cikkhez
Fény, szentírás, Isten Fotó: Unsplash / Timothy Eberly

Szövetségben

Kedves Testvérem, te kivel vagy szövetségben? Nem valami ellen szövetkezve, nem valami öncélú dologért, hanem szövetségben az Isten által neked rendelt küldetésben. Ki van veled? Mert Isten veled akar szövetségre lépni. Ahogyan kijelentette ezt Nóénak, Ábrahámnak, Mózesnek és népének, úgy Krisztusban neked is. Hiszen bár nem éltél még e föld színén, már érted megszületett – meghalt és feltámadt. Gér Andrása írása a Reformátusok Lapjából.

Tovább a cikkhez

További hírek

Lombikbébi: áldás vagy átok?

„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1,8b) – kérdezi Elkáná hőn szeretett feleségétől, aki már kétségbeesve vágyakozik gyermekre. Az olvasó bizonyára ismeri a bibliai elbeszélést: a meddő, de hitében elszánt asszony imája végül meghallgatásra talál, Anna nemcsak Sámuel, hanem öt további gyermek boldog édesanyja lesz. A gyermekáldásért imádkozó pároknak azonban ezek az örömteli történetek elkeserítők lehetnek: Ábrahám és Sára, Jákób és Ráhel, Zakariás és Erzsébet végül, akár öregkoruk ellenére is, karjaikba vehették közös gyermeküket.

Ellenállók, kegyelemből

Jézus a hegyi beszédben az akkori kultúrával ellentétes életvitelre hívta a benne hívőket. Ezek után nem meglepő, ha mi magunk is tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket.

Megy a bölcső vándorútra

– A gömöri bölcsővel több célunk is van. Egyrészt a hagyományok iránti tisztelet felélesztése, életben tartása, aminek része maga a bölcsőhasználat is, illetve a közösségépítés. Isten is így tart minket a kezében, ringatja az embert, néha, amikor kell, megráz. Belém égett a tudat, hogy amiként a baba a bölcsőben, úgy lehetek én a gyermekeimmel, családommal, nemzetemmel Isten őrző, szerető karjaiban. A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor, aki gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat.

Tájkép – csata előtt

Isten különös kegyelmének tekintem, hogy bő két héttel az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idei megünneplése előtt a Ráday Gyűjtemény Benda Kálmánról elnevezett szobájában Berecz Ágnes igazgató asszony jóvoltából megismerhettem egy olyan festmény minőségi másolatát, amelynek szemlélése közben, úgy vélem, sokakban felélednek majd A kőszívű ember fiai filmváltozatának csatajelenetei. Másrészt pedig eszünkbe juthatnak olyan, már a kiegyezés után készült zenélő órák, amelyeknek számlapján hasonló, a „nem engedünk a negyvennyolcból” üzenetet sugárzó élőképek láthatók.

Református tábori lelkészek a szabadságharc sűrűjében

A református tábori lelkészek fegyveres szolgálattal, lelkigondozással, sebesültek ápolásával járultak hozzá az 1848–49-es szabadságharchoz. Gyújtó hangú beszédeik harcra hívták a honvédeket és nemzetőröket, de ha kellett, a betegek és megtört szívűek istápolásával vették ki részüket a küzdelemből, és a megtorlások idején is sorsközösséget vállaltak bajtársaikkal.

1848. március 15. – a bátorság békés forradalma

A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.

További tartalmak

Videók és galériák

Események