Merjünk irgalmasak lenni ebben a mostani, irgalmatlan világban!

Közös istentiszteleten imádkoztak az üldözött keresztyénekért a magyarországi egyházi vezetők az ökumenikus imahét nyitóalkalmán, a Szent István-bazilikában. Az eseményen Steinbach József református püspök kiemelte, hogy Krisztus maga lett az irgalmas szamaritánus, a kereszten pedig „elment értünk a legvégsőkig”, hogy megmutassa határtalan szeretetét.

A 2024-es imahét témáját az afrikai Burkina Faso keresztyéneinek ökumenikus munkacsoportja választotta Lukács evangéliumából: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.”

Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára az istentisztelet kezdetén elmondta, hogy ezen a héten a keresztyének a látható egységéért imádkoznak. Kiemelte, hogy Burkina Fasóban a „háziak” kancsóból kínálják vízzel a messziről jött, fáradt vendéget. Ez a vendégszeretet mellett a közösség jele is, ezért helyeztek el a bazilikában is egy kancsó vizet és poharakat.

Az imahét témájának jegyében Földesi Tamás pünkösdi egyházelnök olvasott fel Mózes első könyvéből (1Móz 18,1–8), majd Fischl Vilmos kifejtette: – Ahogy most imádságra összegyűlünk, úgy köszöntünk benneteket, mint Ábrahám a három látogatót. Ábrahám vizet adott, hogy felfrissüljenek. Ennek emlékére benneteket is vízzel kínálunk e kancsóból, hogy felfrissüljetek.

A dicséret és hálaadás imáját Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita vezette. A bűnvallásra hívó imádságot Szloboda József református esperes mondta el. Ezután Khaled A. László metodista szuperintendens olvasta fel az irgalmas szamaritánus történetét Lukács evangéliumából, majd Papp János baptista egyházelnök imádkozott a 138. zsoltár szavaival.

ökumenikus_imahét_nyitóalkalom_2024_fotó_magyaródi_milán_2

Fotó: Magyaródi Milán

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek szentbeszédében a keresztyéneket összekötő, de nemcsak a keresztyénekre, hanem minden emberre kiterjedő „segítő szeretet” fontosságáról beszélt. Az egyházi elöljáró emlékeztetett: a keresztyéneket az köti össze, hogy mindannyian Krisztus tanítványai, a názáreti Jézust ismerik el Messiásnak. – Ha pedig az ő tanítványai vagyunk, akkor követnünk is kell a tanítását. Akkor élete, halála és feltámadása irányt mutat mindannyiunk számára – mondta.

Az imahét központi evangéliumi részét, az irgalmas szamaritánus történetét magyarázva Erdő Péter kiemelte: a példabeszéd üzenete, hogy „Isten kedvéért segítő szeretettel kell fordulni egymás felé, és ebből a szeretetből senkit sem zárhatunk ki”, „senkiről nem mondhatjuk, hogy őrá már nem vonatkozik a szeretetünk”. Ezért olyan nagy öröm, hogy „egyházaink és karitatív szervezeteink”, de általában hazánk is segítséget nyújt éhség, háború, természeti csapások vagy éppen üldöztetés sújtotta embereknek, akár a Közel-Keleten vagy Afrikában is – fogalmazott a bíboros.

A római katolikus érsek kitért arra is, hogy ez a segítség önmagában nem lehet elég egész régiók nyomorúságának megoldásához, mint ahogy az irgalmas szamaritánus segítsége sem pótolta a kifosztott ember minden elrabolt vagyonát. Mégis, a „krízis pillanatában adott első segítség és az emberi szeretet biztató érzése reményt adhat a bajbajutottnak”. Erdő Péter Pál apostolt idézve szólt arról is: a segítő szeretet hatása ennél is nagyobb, hiszen „a mi közvetítésünkkel másokból hálát vált ki Isten iránt”.

ökumenikus_imahét_nyitóalkalom_2024_fotó_magyaródi_milán_3

Fotó: Magyaródi Milán

ökumenikus_imahét_nyitóalkalom_2024_fotó_magyaródi_milán_4

Fotó: Magyaródi Milán

Steinbach József dunántúli református püspök, a MEÖT elnöke igehirdetésében rámutatott: az irgalmas szamaritánus példabeszédének elején az írástudó kérdése, „mit cselekedjek, hogy az örök életet elnyerjem?”, rávilágít az emberi lét legjelentősebb problémájára. – Ebben a világban minden bajunk, nyomorúságunk, bűnünk, konfliktusunk, háborúságunk abból fakad, hogy elszakadtunk Istentől, és halandók vagyunk. Ezért ebben a világban szeretnénk mindent itt és most azonnal megélni és megvalósítani. Ezt az írástudót a valódi megoldás érdekli, mert az ember a saját bölcsességével tehetetlenül áll a halál előtt. Az örök élet Istentől való „örökség”, amelyért nem nekünk kell megküzdeni, amely készen áll, csak el kell fogadnunk. Jézus Krisztus szerezte meg számunkra ezt az örökséget a golgotai kereszten, ez egy ajándék – hangsúlyozta a püspök.

Steinbach József kiemelte, éppen attól a Jézustól kapja az ember az örök életet, aki nemcsak elmondta az irgalmas szamaritánus példázatát, hanem meg is élte azt. – Krisztus arra a kérdésre, hogy ki a felebarátunk, úgy felelt, hogy kitágította a felebarát fogalmát minden embertársunkra. Nemcsak beszélt róla, hanem megélte, valóssággá tette a példázat irgalmas szeretetét. Ő maga lett az irgalmas szamaritánus, a kereszten pedig elment értünk a legvégsőkig, hogy megmutassa határtalan szeretetét. Meghalt miattunk, érettünk és helyettünk, hogy életünk minden bűnét, vétkét elhordozza, hogy megszabadulhassunk és örök életet nyerhessünk. Minket is ilyen irgalmas emberekké szeretne formálni. Az örök élet elnyerésének látható jele, hogy magasztaljuk az Urat mindenkor, minden körülmények között. Ezzel a magasztalással kezdődik a 138. zsoltár is – jegyezte meg. – Ő a történelem, a kozmosz ura, az ő kezében van a népek és mindannyiunk élete. Örök életünk van, ha így tudjuk magasztalni az Istent, és hallgatunk a beszédére. Az örök élet jele az is, ha hiteles Krisztus-követőkként viselkedünk, és merünk irgalmasak lenni a mai, irgalmatlan világban. Vállaljuk a krisztusi szeretet irgalmas kockázatát, hiszen már örök életünk van! – hívta fel a figyelmet Steinbach József. Hangsúlyozta, hogy mindezt koncentrikus körökben képzeli el. – Első körben azok iránt tartozunk felelősséggel, akiket ránk bízott az Isten, aztán jönnek azok, akik távolabb állnak tőlünk, nem értenek velünk egyet, akár az ellenségeink. Ha örök életünk van, akkor lehet lassabban, értelmesebben élni, újrakezdeni, megbocsátani, szeretni és nem mindent itt, azonnal akarni, mert minden a miénk, mert van örök életünk, és egyedül ez az esélye annak, hogy ez a földi élet is mássá legyen – zárta gondolatait a református püspök.

A résztvevők az istentisztelet végén közösen imádkoztak az üldözött keresztyénekért, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a MEÖT közös programsorozatának kezdőnapja ugyanis 2018-tól egyben az üldözött keresztényekért imádkozás vasárnapja is. Az istentiszteleti szolgálatban részt vettek a MEÖT tagegyházainak vezetői.

A beszámoló az MTI tudósítása alapján készült.