Szász Póla hazatér

„Vezess, Jézusunk, s véled indulunk” – énekeljük sokszor istentiszteleten, esküvőn. Az új énekeskönyvből már azt is tudjuk, hogy Vargha Gyuláné fordította, de hogy ki is volt ő, arról sokunknak fogalmunk sincs. Ezen igyekszik változtatni a Szabadszállási Református Egyházközség és egyik lelkészük, Pálinkásné Balogi Beáta, aki zászlajára tűzte, hogy Vargha Gyuláné Szász Pólát visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.

2023. december 3.

A kettétört Pápai Páriz Ferenc-emléktábla

2023 szeptemberének utolsó napjaiban rettenetes látvány és történés riasztott meg. A nagyenyedi református eklézsia anyagi segítséget kér az ismeretlen vandál kezek által középen kettétört Pápai Páriz Ferenc-emléktábla meggyógyításához – olvashatjuk a Reformátusok lapjában Petrőczi Évától, aki szerint a nagyenyedi tábla meggyógyítása nemes és közös református feladat.

2023. november 7.

Kizendül az evangélium

A református és a magyar identitás szerves összekapcsolódását a Habsburgok nem tudták megbontani. Ez őket újabb és újabb – bár általuk sokáig csupán időlegesnek gondolt – visszakozásra kényszerítette. Uralmi területük eme részén a Habsburgoknak is el kellett tűrniük a protestantizmus megmaradását – állapítja meg Kovács Kálmán Árpád történész, akivel a hazai reformáció elterjedését és küzdelmeit tekintettük át.

2023. október 30.

Magyar református történelem holland szemüvegen át

„Hálával, köszönettel és figyelemmel tartozunk azoknak, akik ezt az összekapcsolódást holland és magyar reformátusok között nem felejtették el és nem engedik, hogy elfelejtsük” – írta Balog Zoltán püspök egy hétfői könyvbemutatóra küldött levelében. A rendezvényt Holland–magyar protestáns kapcsolatok címmel szervezte meg a Kálvin Kiadó és a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának Egyháztörténeti Tanszéke szeptember 25-én, ahol Maarten J. Aalders Holland–magyar protestáns kapcsolatok a két világháború között című kötetét mutatták be.

2023. szeptember 28.

Keresztyénüldözés egy keresztyén többségű országban

„Afrika Észak-Koreája” – így is nevezik a kontinens északkeleti részén található, mintegy hatmillió lakosú Eritreát, amelynek területén a keresztyének valamivel még többen is vannak, mint a muszlimok. De ez nem jelenti azt, hogy szabadon is élhetnek: az ország ugyanis negyedik az Open Doors keresztyén szervezet azon listáján, amelyen azokat az államokat rangsorolták, ahol a legnehezebb Krisztus híveként élni.

2023. szeptember 9.

Szárszóról csak pontosan

„Az »ifjúmunkások« miatt nem tért vissza Szárszóra Németh László! – 1943-ban és 1993-ban is történelemformáló összejövetelt szervezett Püski Sándor Balatonszárszón” címmel jelent meg írás a pestisracok.hu portálon, amelyben a konferencia szervezését Püski Sándornak tulajdonítja a szerző, jelentősen kisebbítve a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség és a református egyház szerepét. Válaszcikk.

2023. szeptember 7.

A zarándok útja Bunyan Jánostól, fordította B. L.

A Ráday Könyvár régikönyv-kiállítása néhány darabjának bemutatójaként vettem kézbe e jeles bibliotéka egyik ritka becsű kincsét a múzeumok éjszakáján. Természetesen nem először, s talán nem is utoljára. Nem a kora teszi igazán értékessé John Bunyan: A zarándok útja első kötetének 1867-ben Pesten, Hornyánszky és Trager nyomdájában megjelent, gördülékeny (még a lírai részekben is tökéletes) magyar fordítását és szép magyarságú előszavát, hanem a mű sok akkori fiatal lélekre gyakorolt hatása.

2023. szeptember 7.

A hitre téréstől a fővesztésig

A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált. Erdély későbbi főgenerálisának, a református hitre tért Haller Gábornak (1614–1663) hányatott életútja kiváló példa arra, hogy a keresztyének közti ellenségeskedés mind az ország sorsára, mind a személyesre nézve milyen tragikus következményekkel járhat.

2023. augusztus 30.

Kell-e még a déli harangszó?

A déli harangozás szokása szorosan összefügg az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal, ez a harangszó hívta ugyanis könyörgésre a keresztyén Európát az oszmán veszéllyel szemben. A török sereg veresége volt az önálló Magyar Királyság egyik legfényesebb győzelme, amely után hét évtizeden keresztül elhárult egy mindent elsöprő újabb oszmán támadás veszélye az országról. Még akkor is, ha 1456-ot követően is jó párszor kellett megvédeni hazánkat a török támadásától.

2023. július 24.

Ezer indiai gyermek anyja

„A misszionárius élete egy esély a halálra” – írta egy érdeklődőnek Amy Carmichael misszionáriusnő Indiából, akit ott csak ammaként, azaz anyaként ismert több mint ezer gyermek. De mit is csinált ez az ír hölgy Indiában a XIX. és XX. század fordulóján?

2023. július 10.