Krisztus-amulett

Még a múlt év végén, néhány nappal karácsony előtt nagy jelentőségű régészeti leletet mutatott be a frankfurti Goethe Egyetem és a mainzi Leibniz-intézet régészeti kutatóközpontja. Egy kicsi ezüst tekercsről van szó, amelyet még 2018-ban, egy Frankfurthoz tartozó település római kori temetőjének feltárása során találtak. A tekercs egy Krisztus után 230-270 körül eltemetett, 35-40 év körüli férfi nyakláncában volt, ám az idő annyira megviselte, hogy csak az idén sikerült digitális technikával, virtuálisan „kitekerni”, s ekkor derült ki, hogy tizennyolc soros latin szöveget karcoltak bele kézzel, amely a kutatók meglepetésére a krisztogrammot, vagyis Jézus Krisztus nevének rövidítését tartalmazza.

2025. január 22.

I. Rákóczi György, a református egyház patrónusa

Az Erdélyi Fejedelemség története kapcsán talán legtöbbször Bethlen Gábor uralkodása, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, esetleg Báthory István és az ő megszerzett lengyel királyi címe jut eszünkbe először mint neves uralkodói az országnak. Mellettük kevesebb szó esik a Rákóczi családban másodikként a fejedelmi székig jutó Györgyről, aki tizennyolc éves országlása alatt sokat tett a református egyház megerősítéséért. Írásunkban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodásának egy-egy epizódját járjuk körül.

2025. január 21.

Hiszed-e ezt?

Az idei ökumenikus imahét fő kérdése, hogyan tudjuk biblikus alapon, ma is érthető módon megvallani a hitünket röviden, tömören – nyilatkozta Steinbach József püspök, a szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke, aki ennek a hétnek minden napján más és más dunántúli gyülekezetben hirdeti az Igét.

2025. január 17.

Egyenest a cél felé

A felvidéki reformátusok ezer szállal kötődnek a Kárpát-medencében élő testvéreikhez: egy család tagjai vagyunk. Ami a család egészének jó, az az egyének számára is az. Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke a felvidéki reformátusság idei vezérigéje alapján osztja meg gondolatait.

2025. január 13.

Fény az életünk fölött

Meg kellene írni életünk regényét. Tanulságos volna nemcsak magunknak, utódainknak, de mindenkinek, aki olvassa. Nem lenne irodalmi mű, ha volna bátorságunk ilyen visszatekintésre, de életről és halálról, szerelemről, sorsdöntő fordulatokról, helyes és téves döntésekről szólna. Ki irányította az eseményeket? Isten vagy én? Karsay Eszter nyugalmazott lelkipásztor gondolatai a Reformátusok Lapjából.

2025. január 9.

Így hódította meg Palesztinát a görög szellem az ókorban

Sorozatunkban a Jézus korabeli Palesztina történetét dolgozzuk fel, hogy érthetőbbé váljon az a kulturális és politikai környezet, amelyben az evangéliumok, illetve az apostolok cselekedeteinek története játszódott. Az első részben az elgörögösödő, hellenizálódó Palesztinát mutatjuk be Nagy Sándor hódításától a templom második pusztulásáig.

2025. január 8.

Ellenszer hiábavalóságra

Szikszai György prédikátor imádságoskönyvét kétszáznegyven évvel később is forgatják a protestánsok, mert az abban fogalmazott gondolatok ma is iránymutatók. Mit kívánjunk a magunk számára egy esztendő küszöbén, ha komolyan vesszük, hogy „csak az ér valamit az életünkben, amit Isten dicsőítésére, embertársaink hasznára és azzal együtt üdvösségünk munkálására fordítunk, a többi mind hiábavalóság”?

2025. január 7.

Ne redukáljuk magunkat!

Könyvrecenziónkban a Kálvin Kiadó Magyar Református Igehirdetők című sorozatának Boross Géza-, illetve Farkas József-igehirdetéskötetét ismertetjük.

2025. január 6.

Egyenlőség és vezetés a házasságban

Manapság a férfi- és női szerepek kérdése a teológiai etika egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. A témával való foglalatoskodást az sem könnyíti meg, hogy egyrészt számos olyan konnotáció tapad hozzá a múltból, amelyet ma sokan a „keresztyén családmodellel” azonosnak tekintenek, másrészt a releváns bibliai passzusok értelmezését manapság olyan ideológiavezérelt szempontok határozhatják meg, amelyek eredményeképp a szövegből levont következtetéseink bizonyosan nem felelnek meg a bibliai szerző intencióinak.

2025. január 5.

Az Isten adta énekszó

Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Révész Csilla vallomása.

2025. január 4.