Az érthetetlen szeretet

Jézus a mi bűnünkbe és kárhozatunkba szállott alá a mennyből. Vállalta és vállalja velünk a közösséget, mégis együtt eszik velünk, együtt márt velünk a tálba, még ha ez a vacsora számára árulást jelent is! Az egyháznak nemcsak hirdetnie kell a Krisztust, hanem láthatóvá kell tennie, bele kell élnie Krisztust a világba, az emberi társadalomba, a földi élet minden örömébe és bajába. – Pásztor Dániel tiszáninneni református püspök nagycsütörtöki gondolatai.

2024. március 28.

Egy koncertező orgonista mindennapjai

Egy évig a párizsi Notre-Dame orgonistagyakornokaként tanulta a mesterséget, később szintén egy évet töltött el Japánban, a Szapporói Kitara Koncertterem rezidens orgonistájaként. Kevés olyan székesegyház van Magyarországon, ahol ne ült volna az orgonapadban a Junior Prima díj birtokosa, Tabajdi Ádám. Az orgonaművésznek bevallottan hiányzik a liturgikus környezet, 2026-ra pedig nagyszabású Gárdonyi Zoltán-emlékévet szervez. Interjúnkból az is kiderül, miért kell speciális cipő az orgonáláshoz.

2024. március 27.

Lassan indult be, de megállíthatatlan lett

– Senki és semmi nem érheti el nálam, hogy lelki hajléktalan legyek – szögezi le Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, aki tízévesen még egészen tehetségtelennek tűnt edzői szemében. A vele készített interjúban főleg rendkívüli sportsikereire és azok lélektani vonatkozásaira közelítünk rá, amelyekből számos tanulságot vonhat le magának minden olvasónk.

2024. március 26.

Dörömböljünk Istennél!

Az Úrban nem csalódhatunk, olykor mégis így érezzük. Összetörnek az istenképeink, elmaradnak a kért nagy csodáink, és visszatérünk az örök kérdéshez: Atyánk, miért nem vagy érinthető közelségben? – Édes Árpádot, a Pestszentimrei Református Egyházközség lelkipásztorát erről és hasonló kérdésekről faggattuk. Kitérünk arra is, a csodák hogyan hatnak a hitünkre.

2024. március 25.

Jézus a szamarat választotta

„A nép igazi ellenségei nem a pogányok voltak, hanem a bűn és a halál. Ezt a harcot nem lehetett fehér lovon, nagy seregek élén megvívni.”

2024. március 24.

Lombikbébi: áldás vagy szégyen?

„Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Miért vagy úgy elkeseredve? Nem érek én többet neked tíz fiúnál?” (1Sám 1,8b) – kérdezi Elkáná hőn szeretett feleségétől, aki már kétségbeesve vágyakozik gyermekre. Az olvasó bizonyára ismeri a bibliai elbeszélést: a meddő, de hitében elszánt asszony imája végül meghallgatásra talál, Anna nemcsak Sámuel, hanem öt további gyermek boldog édesanyja lesz. A gyermekáldásért imádkozó pároknak azonban ezek az örömteli történetek elkeserítők lehetnek: Ábrahám és Sára, Jákób és Ráhel, Zakariás és Erzsébet végül, akár öregkoruk ellenére is, karjaikba vehették közös gyermeküket.

2024. március 18.

Ellenállók, kegyelemből

Jézus a hegyi beszédben az akkori kultúrával ellentétes életvitelre hívta a benne hívőket. Ezek után nem meglepő, ha mi magunk is tapasztaljuk a saját bőrünkön, hogy Krisztus követői mindig az árral szemben haladnak. Látszólag nem tartanak lépést a kultúrával, mert az értékrendjük a feje tetejére állt. Köztük a legnagyobb a legkisebb. Inkább odafordítják a másik orcájukat is, mint hogy bosszút álljanak. Jézus követői szeretik ellenségeiket ahelyett, hogy gyűlölnék őket.

2024. március 17.

Megy a bölcső vándorútra

– A gömöri bölcsővel több célunk is van. Egyrészt a hagyományok iránti tisztelet felélesztése, életben tartása, aminek része maga a bölcsőhasználat is, illetve a közösségépítés. Isten is így tart minket a kezében, ringatja az embert, néha, amikor kell, megráz. Belém égett a tudat, hogy amiként a baba a bölcsőben, úgy lehetek én a gyermekeimmel, családommal, nemzetemmel Isten őrző, szerető karjaiban. A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor, aki gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat.

2024. március 16.

1848. március 15. – a bátorság békés forradalma

A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 15.

Csillagok vezetnek

Az 1848–49-es szabadságharc olyan fényes csillag, amely már egy és háromnegyed évszázada mutatja az utat nekünk, mai magyaroknak. Ne hagyjuk hát feledésbe merülni történeteit, hírneves és hétköznapi hőseinek és tetteiknek dicső emlékét! Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.

2024. március 14.