A szeretet lángja halványabban ég?

Épp egy hónapja köszöntött be karácsony szent ünnepe. Az ezt megelőző hetekben az adventi várakozás, az ünnepek előtti izgalom dominálta a napjainkat, majd sok esetben az örömteli pillanatok, a családi együttlét, beszélgetések, egymás megajándékozása vette át a főszerepet. Barnóczki Anita lelkipásztorral, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem docensével arra kerestük a választ, hogy mi zajlik le bennünk, amikor lezárul az ünnepi időszak, hogyan rázódunk vissza a hétköznapokba vagy miképp küzdhető le a karácsony utáni üresség érzése.

2025. január 25.

Híd kultúra és hit között

A Tiszántúlon az elmúlt években számos templom újult meg európai uniós támogatásból, köztük az egyetemi is. Tóth-Matolcsi László, a református egyetemi templom kulturális igazgatója kiemelte, hogy a felújítások nem csupán az épített örökség megőrzését szolgálták, hanem a helyi közösségek erősítését és a turizmus fellendítését is. A megújult templomok ma már kulturális és közösségi rendez vények helyszínei, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a térség gazdasági és társadalmi fejlődéséhez. Külön öröm, hogy az elvárt tizenötezer fős látogatószámot lényegesen sikerült túllépni.

2025. január 14.

Leverve, mégis emelve

Nagyon szeretem az irodalmat, az egyetemen azt is hallgatok. A napokban Arany János kötete akadt a kezembe, és belelapoztam. A Tamburás öreg úr régi kedvencem, most eszembe juttatta, hogy a múlt év egy pillanat alatt telt el a számomra. Sokszor roskadtam magamba, vesztettem el a reményt, miközben rohanás volt az életem. De megálltam gondolkodni, hálát adni minden lélegzetvételért és észrevenni azt, hogy újra Isten karjába érkeztem. Zán-Fábián Balázs írása.

2025. január 8.

Alkotott alkotók vagyunk

Gondoltunk már arra, hogy az életünk műalkotás lenne, amely Isten képmását tükrözi vissza? – teszi fel a kérdést a Művészet+hit – Az alkotás teológiája című esszékötet szerzője, Makoto Fujimora. A könyv egy-egy fejezetéhez kapcsolódva szervezett beszélgetéssorozatot öt református lelkész, hogy hívő alkotókkal vizsgálják a hit és a művészet találkozási pontjait, összefüggéseit.

2024. november 7.

Személyiség vagy óember?

Keresztyénként szelídnek kell lenni, mint a galambok, alázatosan tűrni a szenvedést, ha megütnek, oda kell tartani a másik orcánkat is, még gondolatban sem vétkezhetünk, és persze közben mindenkor örülnünk kell, és mindenért hálát kell adnunk. Nem nehéz, ugye? Keveseknek ilyen a személyisége. Gondoljunk csak a prófétákra, akik közül többen heves természetűek voltak, de Isten sokszor éppen ezáltal tudta felhasználni őket egy-egy feladatra. És valószínűleg úgy nem tudták volna megtenni, amit az Úr kér tőlük, ha angyali mosollyal az arcukon igyekeztek volna elkerülni minden konfliktust. Isten felhasználta a személyiségjegyeiket az ő szava hirdetésére.

2024. november 7.

Eszperantó és teológia egy életben

Tófalvy Éva nyugalmazott református lelkész, író életútja bővelkedik fordulatokban. Ezek közül a legjelentősebb a megtérése, amely után jelentkezett a teológiára. Akkor már diplomás magyar–könyvtár–eszperantó szakos bölcsész és szerkesztő volt. Idővel oktatásinformatikát is tanult, megalapította az Akvila & Priscilla Kiadót, és amikor ötven év világi és egyházi szolgálat után nyugdíjba ment, hozzákezdett írásai publikálásához. Tavaly jelent meg legújabb könyve.

2024. október 19.

Horizontok

Az információval való bánásmód (pozitív vagy negatív manipuláció) két fontos pillére a kontextus és a narratíva. Mi az ismeret, milyen környezetbe helyezzük, illetve hogyan magyarázzuk azt? Ugyanazt elmondani például egy bizalmasunknak vagy Istennek: nem ugyanaz. A Láthatatlan Másik a bizalmasunk is – viszont ő előbb bízott meg bennünk, előbb hitt bennünk és előbb szeretett minket. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.

2024. október 1.

A valóság három fóruma

Az olasz fővárosban járva a Forum Romanumon sűrített formában szemlélhetjük a Római Birodalom kultúráját. Templomok, diadalívek és szobrok hirdetik az ember dicsőségét, az erő kultúráját és a hatalmat. A bejáratnál Titus császár diadalíve áll, amelyen kis domborművek jelenítik meg Jeruzsálem elfoglalását és a templom lerombolását. Habár Isten a népek világosságává tette, az I. századi zsidóságot a dávidi korra való nosztalgikus visszarévedés, a törvényeskedés és a nacionalista törekvések megakadályozták abban, hogy hegyen épült várossá váljék. A judaizmus – mai szóval – szubkultúra maradt, belső szabályrendszer alapján működő univerzum, a kívülállás tudatával, elhatároló öltözettel és szóhasználattal.

2024. szeptember 21.

Póla néni

Póla néni élete évtizedek óta merő küzdelem. Mégis: maga a csoda, az élő Isten hatalmának, szeretetének, erőt adó kegyelmének bizonyítéka. Paula néni, vagy ahogy a kis beregi falu népe mondja, Póla néni néhai nagyapámék szembeszomszédja, a nagymamám egyik legkedvesebb barátnője. Élő szent – jobb híján így jellemezzük őt, amikor valamelyik családtagunkat róla kérdezik.

2024. szeptember 13.

A tánc és a zene által mutatta meg magát Isten

Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint azt elsőre gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Csatári Bíborka portréja.

2024. augusztus 11.