Vannak idők, amikor a hallgatás többet mond minden szónál, és vannak költők, akiknek a szavaiban egy egész nemzetrész lélegzik. Vári Fábián László Kárpátalján, a történelem viharaiban tanulta meg, hogy a magyar nyelv nemcsak eszköz, hanem menedék is a mosdók csempefalai között vagy a lövészárkok mélyén. Jubileumi és egyben a költészet napjára készült interjúnkban a 75 éves költő vall az almafák alatti biztonságról, a balladák drámai erejéről és arról a kálvini hitről, amely egyszer már visszahozta a magyarságot a pokol torkából – és amely ma is megbízható iránytűnk a zaklatott világban.