Október 26-án a zsinati székházban lezárult egyházunk idei tematikus éve. A kérdés az, hogy mi, itt, egyházként, közösségként közösséget vállalunk-e azzal az élő Igével, amely minden kétséget kizáró módon elkezdett rajtunk és bennünk munkálkodni. A folyamat nem valamiféle általunk definiált naptári periódusra korlátozódik, nem a „gyülekezeti évad” erejéig tart, hanem addig, amíg ő, az evangélium személye akarja, amíg ki nem teljesedik bennünk, teljesen birtokba nem vesz bennünket, és mi őt. Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Nekünk, reformátusoknak minden esztendő az élő Ige éve. Hangsúlyos, hogy az egyházon belüli hitbeli megerősítéssel és megújítással párhuzamosan nyissunk a körülöttünk élő, nem egyházias, de a spiritualitásra fogékony, értékhordozó emberek felé, hogy bekapcsoljuk őket az egyház vérkeringésébe. A velük folytatott párbeszéddel építhetjük azt a hidat, amely összekötheti az elvilágiasodott embereket az élő Ige üzenetével. Faggyas Sándor gondolatai a Reformátusok Lapjából.