Megrázó őszinteséggel beszélt félelméről Szabó Konrád Sándor tiszafüredi lelkipásztor: arról, hogy lesz-e elég erős hite idős korára ahhoz, hogy ne bánja meg a családja helyett a szolgálatnak szentelt időt. Mégis azt mondja, gyerekkora óta református lelkész akart lenni, és ahogyan hazáját, úgy a hivatását sem hagyná el soha. Erről is mesélt, miközben két keréken, vízen és szárazföldön bejártuk vele Tiszafüredet és sorra vettük a környék református turisztikai látványosságait.
„A kínzó üresség pár percre elmúlt, a természet természetfelettisége láthatóvá vált. Mire felocsúdtam, már ismét a parton voltunk, libasorban léptünk ki a ringó hajóból a biztonságot adó deszkákra, pedig rég volt minden olyan stabil, mint abban az egy órában, a tavon lebegve”. Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából.