Keresztyénként szelídnek kell lenni, mint a galambok, alázatosan tűrni a szenvedést, ha megütnek, oda kell tartani a másik orcánkat is, még gondolatban sem vétkezhetünk, és persze közben mindenkor örülnünk kell, és mindenért hálát kell adnunk. Nem nehéz, ugye? Keveseknek ilyen a személyisége. Gondoljunk csak a prófétákra, akik közül többen heves természetűek voltak, de Isten sokszor éppen ezáltal tudta felhasználni őket egy-egy feladatra. És valószínűleg úgy nem tudták volna megtenni, amit az Úr kér tőlük, ha angyali mosollyal az arcukon igyekeztek volna elkerülni minden konfliktust. Isten felhasználta a személyiségjegyeiket az ő szava hirdetésére.
Saját tapasztalatom, hogy minél inkább próbáltam az Istenhez ragaszkodó életet élni és szolgálatot végezni, annál több helyről ért kísértés – vallja Lénárt Tibor monorierdői református lelkész. Az Istennel való kapcsolatunkon nem fog változtatni az, hogy elbukunk, mégis megterheli a lelkünket a szomorúság, hogy méltatlanná váltunk Krisztus keresztjéhez. A kísértésről és a döntéseink melletti kiállásról beszélgettünk a tiszteletessel.